« http://haiku.hu, a Terebess Online https://terebess.hu különlapja

 

Barczikay Zoltán japán haiku fordításai
Forrás: www.nihon.hu/bzoli/index.html

 

Kobajasi Issza

Látod-e? ott a
szitakötő szemében –
távoli hegyek.


Iio Sógi

Hűvössége:
a mély víznél is mélyebb
tiszta őszi ég...


Nacume Szószeki

Egy varjú fölszállt.
A vesszőnyi fa ága még
hosszan lengedez...

 

 

ÉVSZAKOK
KLASSZIKUS JAPÁN HAIKU MŰFORDÍTÁSOK
BARCZIKAY ZOLTÁN és BAKOS FERENC fordításai
Nagyvilág, 2005/10. szám, 772-774. oldal


Hét vonással
az örrökkévalóság -
hamuba írva
....................................... Barczikay Zoltán

Téli haiku
fordításába fogva -
betakarózom
................................. Bakos Ferenc

A haiku honfoglalása, úgy tűnik, hazánkban is megtörtént. A legmarkánsabb bizonyíték erre Terebess Gábor - kinek elévülhetetlen érdemei vannak a műfaj elektronikus gondozásában - honlapja (www.terebess.hu), ahol a haiku címszó alatt már ezer költő és műfordító több mint húszezer haikuverse olvasható magyarul. És már tucatnyi magyar haiku-fórum is található a hálón; ezek közül a leginkább figyelemre méltó a http://forum.index.hu, melynek lapjain évek óta három levelező rovat is működik a műfaj bűvöletében. A "műferdítések" rovatban egy japánul tudó fiatalember, Barczikay Zoltán, egész kis műhelyt szervezett maga köré a klasszikus japán haiku honosítására: jegyzetekkel ellátott nyersfordításainak biztatására nemegyszer öt-hat rendszeres levelező is megírja a saját verzióját. Az alábbiakban én is ezt teszem: a néha szinte kész nyersfordításokból szemezve sorakoztatom az általam csiszolt darabokat.
B. F.


újévi boldogság?
mikor rizslepényből elég
csak a két porció?
(Issza)

Jáde folyócska
újévi vizét kínálja
hajnalpírral
(Szogjoku)

téli napon
kusza kalligráfiám -
hamuba írva
(Issza)

olvadó hó,
fényesre beretvált fej,
utazóruha
(Issza)

lepusztult ház,
jómagam is romokban, sebaj!
tavasz hajnala
(Issza)

nékem a tavasz:
tükör hátára festett
szilvafavirág
(Basó)

a macska árnyéka
épp csak súrolja
a bambuszrügyet
(Issza)

deríti szobám
holdfényt sokszorozva:
gyöngyvirágcserje
(Issza)

szemező-lecke:
tanítvány köszönt mestert
szilvafaággal
(Issza)

tavaszi este
kispárna idekészítve -
de kinek? kinek?
(Buszon)

virágzó fák közt
valahol árnyékban
duhaj játékosok
(Issza)

könnyű reggel
hová esti zápor űzött:
"Teázó a Fűzhöz"
(Issza)

szilvaágat törve
ráncos kezeimen
a virágillat
(Buszon)

még ha tavasz is!
küszöbömig, s ne tovább,
ibolyavirág
(Issza)

tavaszi eső -
kacsasült-szezon után
vidám hápogás
(Issza)

bazsarózsától
elváló méhecske:
boldog is, szomorú is
(Basó)

zuhatag vizén
Buddha unt virágai
tovasodródnak
(Buszon)

vénülök -
már az algahomok is csikorog
fogam alatt
(Basó)

békák:
énekükkel egybefűznek
nyáréjszakákat
(Issza)

rejtekhelyen,
hol fény se rebben -
egy tökéletes lótusz!
(Issza)

egy fűszál hívott,
s mit ad isten -
szentjánosbogár!
(Issza)

fű gyökere
majd ha borít, kakukk,
énekelj nekem!
(Ocuin)

hanyatló világ
telisteli zsúfolva
virágokkal
(Issza)

égő ház körül
nagy sürgés-forgás -
csúfolódó kakukk-hang
(Issza)

nyár, kabóca…
és a harmat-világ
harmatcsepp-könnyei
(Issza)

fenyő árnyéka
plusz egy tatami:
dolgozószobám
(Issza)

minden elmúlik,
ámde addig is:
kabócák zenéje…
(Basó)

magányomat
mélyítse csak kiáltásod -
kakukk, kakukk!
(Basó)

hé, lurkók,
fessetek harmadik szemet
a madárijesztőnek!
(Issza)

kiégett mezőn
hevesen gesztikulál
egy prédikátor
(Issza)

nem is gondolnád,
itt az ősz, itt van újra,
gyermek-Buddha!
(Issza)

kis selyemlepke,
téged már elragad:
első őszi szél
(Issza)

pöttöm fiunknak
kézre áll a kis-söprű -
sírlátogatás
(Issza)

ég mélyébe
tó mélyébe vesző
hullt levelek
(Taneda Szantóka)

őszi szél elől
oltalmat épp nálam remélsz
kicsi pillangó?
(Issza)

vén ágat török
öreg térdeimen -
micsoda küzdelem!
(Issza)

alhatnék
akár madárijesztő gúnyában -
éjféli fagy
(Basó)

söpörtem eleget…
feladom hát, újra hulló
őszi levelek
(Tan Taigi)

szobám sarkában
ne reszkess kis pók -
seprűm ma tétlen
(Issza)

fura levélzsák -
lepkebábnak palota,
így télvíz idején
(Buszon)

világi szelek
tépázzák kunyhócskám -
bévül öregszem
(Iio Sógi)

mily szégyenletes:
gyerekek hó-Buddhája
kacag enyémen
(Issza)

hó-roppantotta
bambusz-törzs hangja
mélyen az éjszakában
(Buszon)

kertem söprése -
feledtük tán a havat,
vén harcostárs?
(Basó)

öblön átkelve
sehol egy szárcsa -
csak a dermesztő hideg
(Buszon)

öt lábnyi hó -
alatta tán meglelem
végső nyughelyem
(Issza sírverse)

egymagam járok
négyszemélyes táncot -
búévfelejtő!
(Issza)

* * * * *