«
vissza Terebess Gábor különlapjára
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
EGY
ZEN KOLOSTORTÓL A TEREBESS COLLECTIONIG
Misszió az ázsiai kultúráért könyvekkel, kézműves termékekkel, növényekkel,
lakberendezési tárgyakkal
(Szénási Zsófia interjúja Terebess Gáborral)
Nem csak azért figyelemre méltó a mátyásföldi villa, mert kertjében számtalan bambuszfajta és keleti fafajta található, a házban pedig óriási - Magyarország talán legnagyobb, gyógynövényekkel foglalkozó - könyvgyűjteménye, valamint ázsiai használati tárgyak, metszetek, műkincsek. Különlegessé teszi a ház lakójának személye is, aki az 1960-as években zen buddhista szerzetes lett Japánban, hazatért, aztán családot alapított, majd Terebessné Kiss Juliannával, külkereskedő feleségével 1994-ben létrehozta a Terebess Collectionként híressé vált, ázsiai kézműves termékeket és könyveket forgalmazó céget. Sokrétű érdeklődésük házuk és gyarapodó boltjaik minden szegletén meglátszik. Terebess Gábor élete bővelkedett a kalandokban: hatéves disszidens időszaka alatt bejárta Amerikát, Franciaországot, Japánt és Ausztráliát. Hat hónapot töltött Japánban, ahol Shimadában zen szerzetessé avatták. A buddhista látásmód egész életére nyomot hagyott benne, bár véleménye szerint mára kevés maradt meg benne az egykori szerzetesi gondolkodásból. A tárgyi világból kétféle dolog vonzotta legjobban: életét végigkísérik a könyvek és a kerámiák. Könyvekkel nemcsak gyűjtőként és kiadóként, de műfordítóként is foglalkozik. Nemrég megjelent második haikuvers-gyűjteménye is, Kobajasi Issza verseiből. Kerámiai munkái mellett elsősorban modern kerámiaesztétikai írásaival vált nemzetközileg is ismertté, ennek köszönhetően 1984-ben felvették a Művészeti Alap tagjai közé. - A könyv mindig szerves része volt az életemnek: érettségi után a KSH könyvtárában dolgoztam Bibó mellett, Franciaországban nyomdában, majd orvosi kiadónál segédkeztem. Hazatérésem után szerencsére nem ültettek le, mert nem voltam katona, így nem árulhattam el semmilyen katonai titkot, de nem érintkezhettem külföldiekkel. Hogy a nyelveket mégis hasznosítsam, a Gorkij Könyvtárban találtam munkát, ahol én voltam az idegen nyelvű folyóiratok felelőse, és elég jó színvonalra sikerült felfejleszteni a folyóirat-állományt - meséli Terebess Gábor. Könyvgyűjteményét disszidálása alatt is gyarapította, ezért úgy tért haza, ahogyan elindult: egy szál farmerben. A könyvtárosi fizetés nem tette volna lehetővé, hogy a 90-es években céget alapítson; a feleség külkereskedelmi tevékenysége, a kézműves és iparművészeti termékek exportálásának területén szerzett tapasztalata segített a vállalkozás beindításában. Előbb textil alkotóközösségként magyar, majd kft.-ként - a férj keleti kötődése nyomán - ázsiai tárgyakat importáltak. A haszonból néhány év elteltével valóra válthatták Terebess Gábor régi nagy álmát: beindítottak egy könyvsorozatot, amelyet sokan a ma létező legszebb kivitelezésű sorozatnak tartanak. - Eleinte csak szórólapokon terjesztettük az anyagokat, aztán újraindítottuk sorozatunkat, amely ázsiai útleírásokkal, néprajzi és művelődéstörténeti kiadványokkal, szépirodalmi fordításokkal ismerteti meg az olvasókat. Szerettem volna egy képzőművészeti sorozatot is, de az anyagiak ezt nem tették lehetővé. A könyvkiadás önmagában veszteséges, csak a máshonnan felhalmozott profitból tudjuk finanszírozni. Sorozatunknak eddig 70 darabja - ebből 50 nagy formátumú, 20 kisebb - jelent meg, és büszkén mondhatom, hogy az Ázsiával foglalkozó igényes könyveknek a felét mi adtuk ki az utóbbi években. Szótárakat - mongol-magyart, illetve cigány-angol-magyart - is megjelentetünk. Idegen nyelven is szeretnénk publikálni, eddig Széchenyi keleti utazásait tudtuk kiadni. Legközelebb Vay Péter koreai útleírásait fogjuk megjelentetni angol és magyar nyelven, koreai támogatással - magyarázza Terebess Gábor. Nem sok segítséget kaptak az évek folyamán, csupán néhány ázsiai ország érezte fontosnak, hogy patronálja egyes művek kiadását. Török támogatással több kötet is napvilágot láthatott a közelmúltban: egy Kemal Atatürkről szóló munka, Turan Oflazoglu szépirodalmi műve Nagy Szulejmán szultánról, Kúnos Ignác török népköltési gyűjteménye, valamint Orbán Balázs kultúrtörténeti munkája. Ebben az esztendőben a könyvkiadás kicsit háttérbe szorul - évi 24 könyv helyett csak hatot jelentetnek meg -, mert Terebessék az eddigi legnagyobb beruházásukhoz fogtak. 1,2 hektáron, 8000 négyzetméteren létrehoznak egy olyan ázsiai központot Kistarcsán, ahol könyvtár, üzletek, kiállítások, foglalkoztató szobák, kávézók és kertek várnák a keleti kultúra rajongóit. Kiállítást rendeznének az eddig nem látható, értékes, múlt századi kínai és tibeti bútorokból, bemutatnák a lakkművességet, lenne zisha teáskanna-kiállítás és -tárlat a japán teaszertartás eszközeiből. Valószínűleg itt lenne a Terebess Könyvkiadó székhelye, állandó kiállítása a megjelent könyvekből. A két nagy keleti gyűjtemény - MTA Könyvtára Keleti Gyűjtemény és a Ligeti Lajos Keleti Kabinet - mellett Terebess Gábor saját könyv-, asztronómiai, gyógynövénykönyv- s képtárgyűjteményéből szeretne létrehozni egy nyilvános könyvtárat is. Az Ázsia áruház várhatóan ebben az évben nyílik meg. A cég a könyvkiadáson túl elektronikus úton is terjeszti az ázsiai kultúrához kapcsolódó írásokat. Honlapjukon (www.terebess.hu) számtalan információ található a vállalat működéséről, néha egész könyvszövegek olvashatók, és több tucatnyi internetes címhez, idegennyelvű információs központhoz is eljuthat az, aki rajtuk keresztül akar megismerkedni a Kelet világával. Terebess Gábor sok munkával elérte, hogy az öszszes haikufordítás felkerüljön a hálóra. Úgy tartja, bizonyos anyagoknak jobb helyük van ott, könnyebben áttekinthetők, mint nyomtatott változataik. A befutott írók: Tandori, Kányádi, Vekerdi József minden további nélkül vállalják, hogy egyes műveik csak elektronikusan váljanak hozzáférhetővé, de a fiatalabbak szeretik nyomtatásban is látni műveiket. Tervei közt szerepel, hogy az összes Ázsia-utazó írásait feltegye a világhálóra. Kérdésemre elmondta, hogy némi habozás és várakozás után a hazai orientalisták is támogatják, közülük minden jelentős kutató publikált, vagy publikálni fog (mintegy 80 kötet van előkészületben) a Terebess-féle könyvsorozatban. Keleti témájú mai magyar szépirodalmat is szívesen kiad: Határ Győzőt, Géczi Jánost, Kelényi Bélát. A fiatal talentumokat is szívesen támogatja a kiadó: Tokaji Zsoltnak, a tehetséges fiatal sinológusnak már a tizedik kötete készül.
(Magyar
Nemzet, 2001. január 30, 14. old.)
