«
vissza Terebess Gábor különlapjára
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
F.
Tóth Tibor
BESZÉLGETÉS TEREBESS GÁBORRAL KÖNYVKIADÁSÁRÓL
A
könyvpiacon a közelmúltban elegáns, kellemes tapintású, tetszetős, egységes formátumú
könyvek jelentek meg, amelyek érdekes tartalmukkal is felhívták magukra az olvasók
figyelmét. Kiadójuk, a Terebess Kft, amelyről korábban nem sokat hallhattunk.
Ezért a kiadó vezetőjéhez és tulajdonosához, Terebess Gáborhoz fordultunk, mutassa
be vállalkozását.
- Már régebbről ismerjük üzletét a VII. Nefelejcs u. 50-ben, ahol
Indiából, Japánból, Törökországból, Közel- és Távol-Keletről származó dísz- és
használati tárgyakat árusítanak. A Pólus Centerben is található egy újabb boltja,
amely a vásárlók kívánságait kibővített választékkal igyekszik kielégíteni, s
egyúttal felkelteni érdeklődésüket a keleti kultúra iránt. Ehhez hívta segítségül
a könyveket is?
- Valóban, mert napjainkban egyelőre még mindig a
könyv hordozza a legtöbb információt tájakról, népekről, szokásokról, a mindennapi
életről és a művészetekről is. Valaha könyvtáros voltam, s a könyvektől jutottam
el a távoli kultúrák ízeit, hangulatát hordozó szép tárgyakhoz, majd onnan ismét
vissza a könyvekhez. Vásárlóink maguk igényelték ugyanis, hogy minél többet megtudjanak
egy-egy megvásárolt cikkünk eredetéről, ősi funkciójáról, anyagáról, előállítási
módjáról. Eleinte minderről csak részletes szórólapokat készítettünk (igaz, alaposan
utánanéztünk a tárgyalt kérdéseknek a tudományos forrásokban is), majd egy-egy
régi könyv reprintjével kísérleteztünk, most pedig már önálló művek kiadásával
is foglalkozunk. Mindazzal, amely közelebb hozza a keleti kultúrák szokásait,
életmódját, filozófiáját, kézművességét, képzőművészetét és irodalmát.
- Igényelik ezt a vásárlók, "meghálálják" a bővebb és alaposabb tájékoztatást?
- Örömmel mondhatjuk, hogy nagyon is sikeres a könyvkiadásunk. Eddig
közel 30 kötetünk jelent meg közel három év alatt. Vannak, akik csak a megvásárolni
szándékozott tárgyakhoz kapcsolódó kiadványokat keresik, de akadnak olyanok is,
akik a könyveink miatt jönnek el hozzánk. Bár most már természetesen a könyvesboltokban
is kaphatók kiadványaink.
- Mint tudjuk, a könyvkiadáshoz, akárcsak
a háborúhoz, három dolog kell: pénz, pénz és pénz. Megtérülnek-e ezeknek a könyveknek
az előállítási költségei?
- Részben igen, részben pedig úgy vélem,
hogy míg mások reklámra költenek sokat, én e könyvekkel szeretném felhívni a figyelmet
a cégemre, s az erre szánt összegeket forgatom a könyvkiadásba. Viszonylag kis
példányszámban, ezer-kétezer példányban adom ki a köteteket, törekedve arra, hogy
azok mindig különlegességek, ritkaságok legyenek, s azt gondolom, hogy idővel
kiadónk nemcsak önfenntartó, de nyereséges vállalkozás is lesz. Tapasztalatom
szerint a valódi értékek mindig megtalálják a közönségüket. Sok olyan mű van,
amely még nem jelent meg, csak a nagy világnyelveken és fordítóra vár, s számtalan
olyan részletesen fel nem tárt téma adódik, amelyre kíváncsi a nagyközönség is,
s új munkára serkenti a tudósokat is. Igyekezünk köteteinkhez a legjobb szakembereket
megnyerni, de azt mindig szem előtt tartjuk, hogy csak színes, érdekes és olvasmányos
műveket jelentessünk meg.
- A kelendőség titka azonban nemcsak az
érdekes témaválasztás, a jó stílus, hanem a kötetek igényes, szép kivitele is.
A már kiadott könyvek tele vannak illusztrációkkal, amelyek feltűnően érdekesek,
a nem egyszer ismeretlenek. Ki tervezi ezeket a köteteket és honnan merítik anyagaikat?
- A könyveket általában magam tervezem, de természetesen a műszaki szerkesztést
kiadói szakemberek végzik. Hatalmas, sokezer kötetes könyvtáram van, egész életemben
tudatosan gyűjtöttem a keleti tárgyú műveket, s ötleteinket részben innen merítjük.
Természetesen alkalmanként felkérünk művészeket - például megkeresésünkre illusztrálta
Tóth Béla török tárgyú novelláit Gyulai Líviusz vagy Michaux: Egy barbár Indiában
című kötetét Szirtes János. Nagyon szeretnénk e távolinak, egzotikusnak tűnő világot
minél színesebben, minél érthetőbben megjeleníteni, ezért a mindennapi élet tárgyait
épp oly hitelesen igyekszünk bemutatni, mint a művészeti alkotásokat.
(Török Füzetek, 1997. 1. szám, 10. oldal)
