Terebess konyhakert
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a Kertek és konyhák indexlapra

Pasztinák
Pastinaca sativa L. - Apiaceae

Tenyészidejének kezdetéről kevés adatunk van, mert a régi leírásokban minden megkülönböztetés nélkül együtt szerepel az ugyancsak ernyős virágzatú sárgarépával és a petrezselyemmel. Több utalás van azonban arra, hogy már a rómaiak is ismerték és fogyasztották a növény karógyökerét. Kifejezetten hidegtűrő növény, a nálunk ismert és termesztett zöldségfélék közül ez bírja legjobban a téli időszakot. Nedvesebb réteken, szántókon, sőt szikeseken vadon is megtalálható hazánkban. A vadon termő növény gyökere jóval vékonyabb és hosszabb. A termesztett fajták gyökerének vastagsága és hosszúsága nemesítéssel változtatható.

Levele szórt állású, hasonlít a zelleréhez, páratlanul szárnyas, de levélhüvelye valamivel vastagabb, mint a zelleré. A levélkék általában ülők, ritkán rövid nyelűek. Alakjuk tojásdad, esetleg lándzsás. A levéllemez karéjos, egyes fajtákon hasogatott. A levél fénytelen lemeze is eltér a zellerlevél kifejezetten csillogó zöld színétől. Szárat csak a második évben fejleszt, hossza eléri a 120-150 cm-t. Az elágazó magszáron felfelé a levelek mérete csökken.

Virágzata összetett ernyő, virágai sárgák. A virágok szerkezetére az ötös szám jellemző, az öt virágtag négy körön foglal helyet. A leegyszerűsödött csészelevelek mellett jobban szembetűnnek a sziromlevelek, és a porzók. Az alsó állású magház két termőlevélből nőtt össze. Az elliptikus termésen jellegzetes bordázottságot találunk barázdákkal együtt. A villa alakú terméstartón (carpophor) a két részre hasadó, 4-6 mm hosszú termés az ikerkaszat. Termése nagyobb, mint a petrezselyemé vagy a sárgarépáé. Csírázóképessége egy év után rohamosan csökken. A termés falában a barázdák alatt futnak az ellipszis alakú olajjáratok. Az éterikus olaj nehezíti a vízfelvételt, emiatt lassan duzzad meg a mag és csírázása elhúzódik.

Környezeti igénye

A leghidegtűrőbb zöldségnövények egyike. Gyökere a szabadban takarás nélkül is áttelel, sőt néhány fokos fagy hatására még levele sem károsodik. A nagy meleget is jól tűri: száraz, forró nyáron is megőrzi szép, zöld színét.

Árnyéktűrő növény, tehát fényigénye nem nagy. Gyenge fényben is jól fejlődik, ezt a tulajdonságát hajtatásban lehet érvényesíteni. Kevés fény hatására lombja jóval gyengébb lesz és a szedésnél könnyen szakad.

Főgyökere, különösen a félvad fajoké, 1 m-es mélységig is lehatol, ezzel magyarázható a gyökérzöldségekhez képest viszonylag jó szárazságtűrő képessége. Rövidebb gyökerű fajtái gazdaságosan hasznosítják a kevés csapadékot is, tehát öntözést nem igényelnek. Sok vizet kíván viszont a csírázás idején. Talajnedvesség híján a mag könnyen elfekszik és csak a következő évben kel ki.

A jó vízgazdálkodású, laza, mély rétegű talajokat kedveli. Mélyebb fekvésű, de nem tartósan vízállásos területeken is jól termeszthető. A tápanyagban gazdag, gyengén savanyú humuszos vályogtalajok az optimálisak számára. Száraz, könnyen kiszáradó talajokon csak akkor termeszthető megfelelően, ha a fiatal növények öntözéséről gondoskodunk.

Tápanyagigényének kielégítésére ősszel adhatunk érett istállótrágyából 10 m²-enként 30-40 kg-ot, műtrágyákból 30 dkg pétisót, 25-35 dkg szuperfoszfátot, 40-50 dkg kálisót. Az istállótrágyázás elmaradása esetén a műtrágyamennyiségeket növelhetjük.

Termesztése

Őszi talajmunkákkal (szántás, ásás) dolgozzuk a talajba a szerves és műtrágyákat. Még ősszel célszerű az egyenletes talajfelszínt kialakítani.

A vetés ideje februártól április elejéig tarthat. 30-40 cm-re húzzuk ki sekélyen a sorok helyét úgy, hogy a magok 0,5-1,5 cm mélyre kerüljenek. A magok rossz (50%-os) csírázóképessége miatt sűrűn vessük. Vetés és talajtakarás után fontos a tömörítés. A korai vetés a több talajnedvesség miatt sokszor jobban kel. Csírázása gyakran vontatott, az optimális 14 napos kelés akár 30-40 napra is elhúzódhat, különösen akkor, ha a talaj felső rétege kiszárad, vagy a magágy nem elég tömött.

4-5 lombleveles korban a petrezselyemhez hasonlóan egyeljük ki, ekkor kapáljuk meg először. További ápolási munkája a gyomtalanító kapálás. A lombozat kifejlődése után ez is elmaradhat, mert a levelek teljesen beárnyékolják a talajt és meggátolják a gyomok fejlődését.

A zellerhez hasonlóan késő őszig a talajban hagyható, át is telel. Nagy mennyiségű zöld lombja takarmányozásra, zöldtrágyázásra egyaránt felhasználható. Felszedett gyökerét a petrezselyemhez hasonlóan veremben tároljuk. Az ápolási munkák és a szedés során levele az érzékenyebb egyének kezén allergiás kiütéseket, hólyagokat okozhat.

A déli országokban általánosan elterjedt szeptember-októberi vetése. Hazánkban rossz kelése miatt nem vetik ilyenkor. Magjai hamar, akár egy év alatt, elvesztik csírázóképességüket, pedig érés után ez még 90% körüli. Hullámzó csírázása miatt 5-6 g/10 m² vetőmagot számítsunk (ezermagtömege: 3-5 g).

Betegségekre kevésbé érzékeny. A lisztharmat mellett a vírusos vöröslevelűség fellépésére számíthatunk, a kártevők közül a levéltetű és a poloskák okozhatnak veszélyt.

Gyengébb talajokon, ahol a petrezselyem vagy a sárgarépa nem, vagy csak gyenge minőségben terem, például elágazó, „szőrös" gyökereket fejleszt, szinte csak a pasztinákot termesztik.

Felhasználása

Régebben jóval többet termesztettek belőle, mint most. Igaz, akkor illóolaj-tartalma miatt gyógynövényként is számoltak vele. Napjainkban már csak mint főzelék-alapanyagot termesztik. Jó beltartalmi értékei miatt értékesebb, mint a többi gyökérzöldség, különösen a viszonylag nagy fehérje- és ásványisó-tartalma miatt érdemel említést, de a benne található C-vitamin-mennyiség sem elhanyagolható.

Gyökerét levesnek, salátának használják, a sárgarépához hasonlóan. Különösen Angliában, Franciaországban és a volt Szovjetunió területén terjedt el. Édeskés mellékíze miatt bab-, húslevesek ízesítésére kiváló. Nagy a szárazanyag-tartalma, ezért jól tárolható, szárítmánynak is kitűnő.

RECEPTEK

• Sajtos pasztinák

50 dkg pasztinák, 10 dkg reszelt sajt, 1 fej vöröshagyma, 10 dkg mazsola, citrom, olaj.

Megtisztítjuk, vékonyán felszeleteljük a pasztinákot, és összekeverjük a reszelt sajttal, reszelt vöröshagymával, citrommal, néhány evőkanál olajjal, és a mazsolával. Jégbe hütjük, és előételnek fogyasztjuk. Adhatunk hozzá kis tálkában joghurtot is.

• Pasztináksaláta

50 dkg pasztinák, olaj, só, bors, borecet, két szál újhagyma, egy csokor petrezselyemzöld.

A megtisztított, felszeletelt pasztinákot leöntjük annyi vízzel, hogy félig ellepje. Beleöntünk két evőkanál olajat, sózzuk, borsozzuk, és puhára főzzük, majd levét elpárologtatjuk.

Még melegen megöntözzük kevés borecettel, beleaprítjuk az újhagymát, és ha kihűlt, a hagyma apróra vágott zöldjével és egy csokor petrezselyemzölddel hintjük be a tetejét. Jégbe hűtve kínáljuk.

• Zöldséges libamell

1 libamell, pasztinák, füstölt szalonna, ecetes uborka, olaj, vöröshagyma, petrezselyemzöld, mustár, tejföl.

Egy sovány libamellet megtűzdelünk gyufaszálnyira vágott pasztinákkal, füstölt szalonnával, ecetes uborkával. Egy evőkanál olajon üvegesre pirítunk egy kiskanálnyi vöröshagymát, megforgatjuk rajta a pecsenyét, mellédobunk egy csomag felvágott petrezselyemzöldet, és megsózzuk. Kevés vízzel jó puhára pároljuk, majd a sütőben ropogósra sütjük. Zsírjából egy keveset elkeverünk 1 dl (mustárral simára kevert) tejföllel. Körete petrezselymes rizs vagy vajas galuska.

II.
Pasztinák
Pastinaca sativa L. convar. sativa

(más néven: paszternák)

Másodéves alakja a többszörös sugarú ernyővirágzattal, majd nagyméretű ikerkaszattermésével igen mutatós. Sárgásfehér, hosszú, kúpos gyökérgumója kitűnő ízesítő zöldség. A zeller és a petrezselyem kiválóságát egyesíti.

Származása, elterjedése. Vad alakja Eurázsiában Európától Szibériáig őshonos. Már az ókorban kultúrnövényként ismerték. Ma egész Európában, különösen Nyugat-Európában elterjedt. Országunkban egyes helyeken a konzervipar részére termesztik. Kertjeinkben csupán szórványosan található. Vadon úton-útfélen, a réteken tömegesen fordul elő.

Gazdasági és táplálkozási jelentősége. A pasztinák édes zamatú gyökérzöldség. Kitűnő levesízesítő, azonkívül számos önálló ételt készíthetünk belőle. Nagyon bőtermő, gyökértermése 3-6 kg/m², igénytelen növény, termesztése egyszerű. Biológiai értéke nagy (18-20% szárazanyag, 14-15% cukor, 2% nyers rost, valamint C- és B1-vitamin, továbbá Ca, P, Fe található benne). Energiatartalma 300 J.

Növénytani jellemzői. Kétéves, lágy szárú növény. Gyökérzete jól fejlett, húsos, édeskés, aromás ízű, sima, sárgásfehér karógyökér. Levél-zete páratlanul szárnyasán összetett, nagyméretű levelekből áll. Másodévben képződő magszára 80-150 cm magas, fűzöld színű. Virágzata összetett ernyő, májusban virít. Termése olajtartalmú ikerkaszat. Ezermagtömege 2,5-5 g. Csirázóképessége 50-70%-os, a mag csupán 1-2 évig használható, lassan, 2-3 hét múlva kel ki. Tenyészideje a vetéstől 180-220 nap, második évben magtermése júliusban érik.

Élettényezők iránti igénye. Fényigénye közepes, gyenge árnyékot elvisel. Hőigénye: egyik leghidegtűrőbb zöldségnövényünk, gyökérzete a földben károsodás nélkül áttelel. A nagy hőséget is tűri, nyáron is szépen díszlik. Vízigénye: öntözés nélkül termeszthető, gyökérzete mélyre hatol, vízhasznosítása gazdaságos. Talajigénye: jó vízgazdálkodású, laza szerkezetű homok-, homokos vályogtalajon díszlik a legszebben. Kötöttebb talajokon biológiai értéke azonban nagyobb lesz. Tápanyagigénye: előző évben négyzetméterenként 5-6 kg istállótrágyát, 30 g kálisót, 20 g szuperfoszfátot és fejtrágyául 30 g pétisót adjunk alá.

Változékonysága, fajtái. 'Félhosszú fehér': gyökérnyaka széles, gyökere középhosszú, sima felületű, levélzete középerős. Kötöttebb talajokon is termeszthető. Tenyészideje 180-210 nap. Ilyen fajta a 'Fertődi félhosszú': étkezésre és takarmányozásra egyaránt felhasználható. A 'Kerekpasztinák' kötöttebb talajokon is jól terem. Gyökere 8-10 cm hosszú és 12-15 cm széles. Inkább nyári fogyasztásra való. A 'Hosszú fehér' gyökere igen hosszú, 40 cm-es, sima. Húsa is szép fehér. Kizárólag mélyen megmunkált, laza talajon termeszthető sikerrel. A 'Szentesi vaj' (FJ) középhosszú, sima, kúpos, bőtermő, finom ízű.

Termesztése. Általában főnövényként termesztjük. Nagy térközű növények, fiatal gyümölcsös közteseként mint árnyéktűrő növényt ültethetjük. Talaj-előkészítésé: mély ásás (esetleg forgatás), mélyszántás. Helyrevetését korán, február-márciusban 1-2 cm mélyen végezzük. Tenyészterülete fajtától függően 25-35 x 5-6 cm (50-80 beállott növény/m²). Maghozónak a sorokban 25-35 cm-re egyeljük. Díszzöldségnek 50 x 50 cm-re fészkesen vetjük 20-20 maggal. Vetőmagszükséglete soros vetéshez (1-2 cm-enként ejtve a magvakat) 200-300 mag/l m² (0,8-1,5 g/m²). Ápolása: talajporhanyítás, gyomlálás, egyelés. Szedését októberben, de korábban is kezdhetjük, a felhasználástól, kapálástól függően. Ásóval (répaásóval) kiforgatjuk, megtisztítjuk, lombtalanít-juk (3-5 cm-es csonkkal). Tárolása veremben, pincében 1-3 °C hőmérsékleten a legmegfelelőbb. Termesztőterületén is hagyhatjuk (esetleg falombbal, törmelékkel gyöngén takarjuk). Enyhébb teleken termőhelyéről frissen szedhetjük.

Feldolgozása, hasznosítása. Bemutató-, iskola-, hobbi-, haszon-, házikertekbe ágyasokba ültessük.

Számos módon élvezhető édeskés, aromás ízű gyökere, kiváló ételízesítőnek és egyéb konyhai felhasználásra. Energiaértéke 20%-kal, szénhidráttartalma pedig 25%-kal kisebb a krumpliénál, cukorbetegeknek is előnyös. Gyökerének főzete vizelethajtó, görcsoldó hatású.

Elkészítése
A pasztinákból többféle levest, önálló ételt, körítést, kelt és édes tésztát, salátát készíthetünk. íze más ízzel társítható. Zsemle és rizs helyett hústöltelékekbe is tehetjük. Túlfőzni nem szabad, a belőle készült étel több sót igényel.

• Bableves pasztinákkal. 0,5 kg tarka babot, 0,5 kg disznócsülköt bő vízben beáztatunk, majd másik vízben puhára főzzük. 15 dkg megtisztított pasztinákot, 3-4 gerezd összetört fokhagymát, petrezselyemzöldet adunk hozzá és 6-8 percig tovább főzzük. Vékony paprikás rántással felforraljuk, sóval, esetleg ecettel ízesítve tálaljuk.

• Párolt pasztinák. 0,5 kg pasztinákot egészben vagy félbevágva 2-3 gerezd összetört fokhagymával, majd kevés sóval puhára párolunk. Köretnek, előételekhez, egytálételekhez adhatjuk.

• Pasztinákfőzelék. 0,5 kg karikára vágott pasztinákot fokhagymával, sóval, esetleg fűszerekkel puhára főzzük. Világos rántással vagy tejfölös habarással sűrítjük. Hússal, tükörtojással fogyaszthatjuk.

III.
Pasztinák
Pastinaca sativa

Angolul: Parsnip, németül: Pastinake, Balsternak, Pasterna, Hammelmöhre, Moorwurzel, Gripelmöhre, hollandul: Pastinaak, franciául: Panais grand chervis cultivé, Pastenade blanche, Patenais, Racine blanche, olaszul: Pastinaca, románul: Postarnac, oroszul: Pasternak, Pastarnak, Kama, bolgárul: Pastarnak, szlovénul: Jelenov koren, Pastrnak.

Növénytani leírása. A pasztinák az ernyősvirágúak (Apiaceae) családjába tartozó kétéves zöldségnövény. Gyökere a sárgarépához vagy a petrezselyemhez hasonlítható, jól fejlett karógyökér, amely ritkán ágazik el. Felülete sárgásbarna vagy sárga, sötét gyűrődésekkel. A gyökér belső része húsos, fehér, kellemes édeskés ízű, és sok aromát tartalmaz. Levélzete páratlanul szárnyaltan összetett, igen nagy. A levélkék is nagyok, nyelesek, fonákukon gyengén puha szőrösek, kissé megnyúlt tojás alakúak. A virágszár, amely a második évben képződik, 30-125 cm hosszúra is megnő, fűzöld színű. Virágszerkezete ugyanolyan, mint a sárgarépáé. Korán virágzik és elnyúltan, így a mag érése is elhúzódik. Termése ikerkaszat. A termés színe sárgásbarna, 5-8 mm hosszú, ugyanolyan széles, majdnem kör alakú, 0,5-0,6 mm vastag. 20-30 °C-on két hét alatt csírázik ki. Ezermagtömege 2,2-4,7 g. Csírázóképességét legfeljebb két évig tartja meg, de egy évnél tovább nem szokás tárolni, bizonytalan második évi csírázóképessége miatt.

Származása, elterjedése. A pasztinák igen régen ismert és elterjedt növény, vad formája egész Európában északtól a Kaukázusig, az Uraltól Szibériáig, a száraz talajoktól a nedves rétekig általában előfordul. Mint kultúrnövényt már az ókorban is ismerték. A középkorban a sárgarépával azonos jelentőségű volt. A régi feljegyzésekben sokszor nem is lehet elkülöníteni, mert együtt említik és írják le.

Ma egész Európában, de főként nyugaton ismerik, termesztik és fogyasztják. Hazánkban kevésbé terjedt el. Az utóbbi években bizonyos konzervek készítéséhez használják fel, s nagyüzemekben is termesztik.

Élelmezési és gazdasági jelentősége. Étkezésre a pasztinák gyökerét használják, amelyet hozzávetőlegesen a sárgarépához hasonlóan készítenek el. Íze a zelleréhez hasonlít leginkább. Tápértékét a sárgarépáéval összehasonlítva megállapítható, hogy sok vonatkozásban értékesebb annál. Magasabb szárazanyag-tartalma van, nitrogéntartalmú extraktanyaga jóval nagyobb, mint a sárgarépáé. Régen a sárgarépa, illetve a zeller helyett használták levesízesítőnek. Jellegzetes íze miatt főként a konzervgyárak vásárolják.

Környezeti igényei. Hőigénye. Hidegtűrése közismert, egyike a leghidegtűrőbb zöldségnövényeknek. A lombja a -2 ... -3 °C-os hideget is kibírja, gyökérzete télen sem pusztul el, ha kint hagyjuk a szabadban. A magas hőmérsékletre sem érzékeny, a nyári nagy hőségben is szépen díszlik.

Fényigénye körülbelül a sárgarépáéval egyezik meg. Mivel a gyenge árnyékot elviseli, köztesként is termeszthető.

Vízigénye. A pasztinák a jó vízfelvevő és a vizet gazdaságosan felhasználó növények közé tartozik. Főgyökere 60-90 cm-re is lehatol a talajba. A rövidebb tenyészidejű fajták sekélyebben gyökereznek, de ezek is öntözés nélkül termeszthetők.

Talajigénye. Szereti a laza szerkezetű talajokat. Az elegendő nedvességet, tápanyagot és meszet tartalmazó homoktalajokon fejlődik a legjobban. A laza szerkezetű talajokon szép, sima felületű, egyenletesen színeződő és illatos gyökerek fejlődnek. Nagyon kötött talajon bővebben terem ugyan, de felülete ráncos lesz, íze és színe romlik. Ilyen talajokon sok az elágazó gyökerű, ún. „lábas" pasztinák, amely értékesítésre már alig alkalmas.

A fejlődés fő üteme tehát későn, szeptember-október folyamán következik be. Ez azt jelenti, hogy késői vetés esetén nincs a növénynek lehetősége megfelelő gyökértömeg kifejlesztésére. Vetését minél korábban kell elkezdeni. Mihelyt a talajra rá lehet menni, meg kell kezdeni a vetést, s áprilisig be kell fejezni. Olyan rövid tenyészidejű fajtát, mint a Kerek fehér, még június folyamán is lehet szaporítani, később azonban már azt sem. 20 t/ha gyökérterméssel a pasztinák kb. 120 kg nitrogént, 250 kg káliumot, 75 kg foszfort és 150 kg meszet vesz fel a talajból. Ennek pótlásáról mindenképpen gondoskodni kell.

A tápanyagfelvétel üteméből arra lehet következtetni, hogy ha alaptrágyaként nem tudtuk a teljes tápanyagigényt a pasztinák részére megadni, akkor még fejtrágyával a tenyészidő közepén is segíthetünk. Ha alap trágyaként istállótrágyát tudunk adni alá, akkor hektáronként legalább 25-30 tonnát szórjunk ki, és egészítsük ki műtrágyákkal.

Növényváltás, talaj-előkészítés. Általában önmaga után, a kártevők elszaporodása miatt ne termesszük. Korai vetése a forgóbeli helyét a korán lekerülő elővetemények után jelöli meg. A pasztinák előtt főleg trágyázott kapásokat kell termeszteni; kalászos után is vethető, de akkor közvetlen trágyázni kell.

A mélyen lazított, de ülepedett talajokat szereti. A sekélyen szántott, kötött talajokon sok lesz a nem sima, lábas vagy elágazó gyökerű pasztinák. Alapvető talaj-előkészítő munkája az őszi mélyszántás. Hosszú tenyészidejű fajták alá esetleg mélyítő szántás is szükséges. A korai vetés miatt tavasszal legfeljebb egy simítózást végzünk, majd a talaj állapotától függően előkészítjük a magágyat.

Fajtái. Fertődi félhosszú. A legfontosabb hazai házikerti és szántóföldi fajta. Középhosszú gyökere, széles gyökérnyaka, kissé bemélyedt levélrózsája van. Levélzete, lombja középerős. Nehezebb talajokon is jól díszlik. Tenyészideje 180-210 nap.

Guernesey. Félhosszú, igen szép alakú fajta, finom fejrésszel. Lomb- és gyökérhozama egyaránt jó. Jól felhasználható takarmányozásra és étkezésre egyaránt. A legelterjedtebb régi fajták egyike.

Kerek pasztinák. A kötött talajok legjellegzetesebb fajtája. Gyökere 8-10 cm hosszú és 12-15 cm széles. Kevesebbet terem, mint a hosszú fajták. Töbnyire nyári fogyasztásra termesztik. Hasonló fajta még a Cukorpasztinák és a Királypasztinák.

Hosszú, nagy, fehér. Hosszú, szép sima gyökerű fajta. Húsa szép fehér színű. A gyökér sokszor eléri a 40 cm-t is. Csak mélyen megmunkált, jó szerkezetű talajon díszlik. Ide tartozik a Panais D'Aubervilliers és a Panais ameliore de Brest.

A legújabb holland nemesítésű fajta a Halbange weisse feinlau-bige.

Termesztése. Mint rendkívül hidegtűrő növény, gyökere minden károsodás nélkül a talajban telelhet. A hideg elleni védettsége a szaporítási módját és idejét is meghatározhatja.

Géppel 30-40 cm-re vessük, a kis lombú, rövid tenyészidejű fajtákat 30 cm-re. Franciaországban ennél ritkábban helyezik el a sorokat. A Földközi-tenger vidékén gyakori az őszi vetés is, ez ott szeptember, októberben történik. Északabbra a téli nagy hőingadozás miatt nem ajánlatos ősszel vetni. A magokat 0,5-1,5 cm mélyre kell rakni.

Egyelés nélkül 30-50 g 100 m²-enkénti magmennyiséggel számolhatunk, de egyelés esetén többet, 6-8 kg-ot is lehet vetni hektáronként. Vegyük figyelembe, hogy a pasztinák rosszul csírázik. A csírázás sokáig elhúzódik, szabadban a vetést követően 20-30 napra kel ki.

Lehetőleg röviddel a kelés után kapáljuk meg, legkésőbben nehány leveles állapotban először. A tenyészidő során a gyomosság fokától függően többször is kapálhatjuk. Ápolási munkája a 4-5 lombleveles állapotban végzett egyelés. Öntözni nem kell. Fejtrágyázása akkor indokolt, ha fejlődésében visszamaradna a növény, vagy az alaptrágya mennyisége miatt indokoltnak látszik. Védekezni nem kell ellene.

Szedése. Általában októberben kezdődhet, de a fajtától függően ennél korábban vagy későbben is szedhető. Az igen nagy mennyiségű lombot takarmányozásra is fel lehet használni, de a talajon hagyva zöldtrágyaként is be lehet a talajba dolgozni. A lombtalanított és tiszta gyökeret veremben, pincében egyaránt lehet tárolni. Az enyhe telű vidékeken, ahol a talaj nem fagy át mélyen, és bármikor szedhető a pasztinák, ősszel helyben marad, és télen is folyamatosan lehet szedni.

Általában 20-40 t gyökér és 10-15 t lomb a terméshozam hektáronként, de előfordul 70 t gyökérhozam is. Nyitott vagonokban szállítható, a cukorrépához hasonlóan.

Kártevője, betegsége úgyszólván nincsen.

Lombtalanított állapotban a sárgarépához vagy petrezselyemhez hasonlóan veremben, prizmában vagy pincében tárolják. A tárolás alatt lehetőleg 0 és 3 °C között legyen a hőmérséklet. Ennél nagyobb melegben gyorsan betegszik és ki is szárad.

A szaporítóanyag beszerzése. Kizárólag magról szaporítható. Házikertben csak a második évben tudunk róla magot szedni, emiatt célszerűbb megvásárolni. A hazai kereskedelemben rendszerint kapható is.

Ételkészítési lehetősége
A gyökerét használják étkezésre. Külföldön, elsősorban a Szovjetunióban, a „Zakuszka" nevű zöldségkonzerv egyik komponense. A zakuszka paprikába töltött vegyes zöldség, melyet paradicsomszószban raknak el. Hazánkban azért is emelkedett a pasztinák termesztése, mert konzervgyáraink egy időben sok zakuszkát készítettek a Szovjetunió részére. Egyébként levesek ízesítésére is jól használható a pasztinák. Lényegében a sárgarépa helyettesítésére alkalmas. Készítésénél legyünk elővigyázatosak, ne főzzük szét. Édeskésebb mellékíze van, mint a sárgarépának. Bablevesek, húslevesek ízesítésére megfelel.

IV.
Paszternák

A paszternák majdnem olyan, mint egy sápadt sárgarépa, nem véletlen, hiszen rokona a sárgarépának, a zellernek és a petrezselyemnek is. Eredetileg európai növény, a telepesek vitték Amerikába. Zelleres íze, és diós illata miatt igen közkedvelt. Az angolszász vidéken krumpli helyett használják, serpenyőben, tepsiben sütik.

Rostokban, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag. Egy, nagyjából 78 grammos főtt paszternák 60 kalóriát tartalmaz, nincs benne koleszterin, se zsír. Egész évben elérhető, tavasszal kevésbé kapható. Gyakran összekeverik a petrezselyemmel, pedig a legkönnyebb megkülönböztetni őket: míg a petrezselymet zöldjével együtt árulják a zöldségesek, addig a paszternáknak csak a gyökerét.

Egy közepes nagyságú paszternák enyhén bézs színű, kerüljük a fonnyadt vagy himlőhelyes példányokat. A mosatlan paszternákot papírba tekerve hűvös helyen akár két hétig is frissen tarthatjuk. A sárgarépához hasonlóan kell tisztítani, párolás után a zöldség héja elválik, és könnyen csúszik, ha pépesítjük, csak akkor hagyjuk rajta.

Paszternákos sárgarépa – gyors és egyszerű
4 személyre (egy adag 115 ml)

Hozzávalók:
- 2 közepes paszternák, apróra vágva
- 2 közepes sárgarépa, apróra vágva
- 1 teáskanál olívaolaj
- só, bors

Tegyük a zöldségeket a párlóedénybe, és forrásban lévő víz felett pároljuk 15 percig. A fedőt gyakran emeljük le, ilyenkor távoznak azok az anyagok, amitől amúgy kesernyés lenne az étel. Negyed óra után vegyük le, öntsük ki a vizet, és tegyük bele a lábosba a főtt gyökereket, majd keverjük hozzá az olajat és a fűszereket, óvatosan rázzuk össze. Kicsit hűtsük, majd tálaljuk.

Egy adag átlagosan: 89 kalória, 1 g fehérje, 1 g zsír, 0 mg koleszterin, 19 g szénhidrát, 4 g rost, 77 mg nátrium

>>>Tovább