Terebess konyhakert
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a
Kertek és konyhák indexlapra

 

Levélpetrezselyem
Petroselinum crispum (Mill.) Nym. - Apiaceae

Délnyugat-Ázsiában és a Földközi-tenger vidéken őshonos, ahol vadon ma is megtalálható, főleg köves területeken. Innen terjedt el az ugyancsak ernyős virágzata sárgarépával együtt szinte valamennyi földrészre, tehát kozmopolita növény. Már az ókori népek is fogyasztották a gyökerét és a levelét. Jelenleg Közép- és Kelet-Európa kivételével a legtöbb országban legalább annyira kedvelt és termesztett, mint a gyökérpetrezselyem.

Kétéves növény. Rövid főgyökere elágazó, sok oldalgyökeret fejleszt. Gyökerének sárgásfehér színe hasonló a gyökérpetrezselyeméhez, de a belseje nem húsos, hanem rostos. Erősen elágazó gyökérrendszere ősi származására utal, mert a köves, sziklás területeken többszörösen kellett szétágazni, hogy termőföldhöz jusson. A gyökérpetrezselyemmel ellentétben a gyökerek fő funkciója nem a raktározás, hanem a rögzítés és szilárdítás.

A kissé duzzadt gyökérnyakból indulnak ki a tőlevelei. Az emberi táplálkozás szempontjából értéktelen gyökérzetével szemben dús, burjánzó levélzetetfejleszt. Ezek a levelek, illetve a második éves növény alsó levelei többszörösen szárnyasán összetettek, a levélkék szeldeltek. A levélszél csipkézett és fodrozott. A levélnyél hosszú és halványzöld. A levél színe tompa sötétzöld, de előfordulnak sárgászöld színű fajták is. A második évben kialakuló magszáron a levelek tagoltsága és a levélnyelek, hossza a virágzat felé fokozatosan csökken. 100-150 cm magas csupasz magszára szögletes és belül üreges, általában elágazó. Második évben, a magérés után a növény befejezi fejlődéséi és elhal.

A szár csúcsán összetett emyővirágzat képződik. A virágok a belső porzókör hiánya miatt négykörösek. A magszár oldalán kialakuló virágzat alatt gyakran találni gallérkalevelet, amely a központi virágzat alól hiányzik. A virágok a leggyakrabban kétivarúak, de előfordulnak egyivaríi, sőt ivartalan virágok is. Az ernyősugarak hossza nem mindig egyforma, gyakran találunk a virágzatból kiemelkedő tagokat

is. Halványzöld csészelevele leegyszerűsödött, alig látható. A zöldesfehér sziromlevelek szabadon állnak, szélük és csúcsuk kissé begyűrődötl. Öt szabadon álló porzója előbb érik, mint a bibe, ezzel kizárja az önbeporzás lehetőségét. Az alsó állású magház két termőlevélből nőtt össze. Termése bordás, barázdás ikerkaszat, melyben olajjáratok, futnak. Az ikerkaszat két résztermését a terméstartó fogja össze. Résztermései egymagvúak, bennük sok fehérje és lipid található.

 

Környezeti igénye

A sárgarépához hasonlóan hidegtűrő, de még annál is kisebb a hőigénye. Teljesen kifejlett állapotban mínusz 10 °C-ot is elviseli. Vethető tél alá, de ha nyár végén vetjük, akkor a fagyokig megerősödik, míg ha késő ősszel, akkor a mag telel át és kora tavasszal, már 2-3 °C-os talajhőmérsékleten csírázásnak indul. A meleget is jól bírja.

A félárnyékot, gyenge fényt is elviseli, árnyéktűrő növény. Gyenge fényigénye miatt kiválóan alkalmas téli hajtásra. Felmagzásra az első évben egyáltalán nem hajlamos, ez is növeli termesztésének biztonságát.

Erősen elágazó, mélyretörő gyökere jó vízfelvevő. Apró magjainak nagy olajtartalma miatt csírázása sokszor elhúzódik, különösen akkor, ha kevés a csapadék. Ezért tavasz-szal, mihelyt rá lehet menni a talajra, vessük el, mert ilyenkor a talajba került téli csapadék még elegendő számára. A későbbi vetést ajánlatos öntözni. Vigyázzunk, hogy a talaj felszíne ne cserepesedjen, mert a csírázásnak indult magok befulladnak. A kelést követően 3-4 hétig lassan fejlődik, főleg, ha a talaj felső rétege kiszárad és a kis gyökerek nem tudnak elegendő vizet felvenni. Későbbi öntözést nem igényel, sőt a túl sok csapadék károsan hat hozamára.

A talajjal és annak kémhatásával szemben közömbös. A gyökérzöldségekkel ellentétben minden talajon jól termeszthető, sőt a jó tápanyagtartalmú kötött talaj a legmegfelelőbb számára. Pangó víz vagy túl magas talajvízszint esetén levélhozama csökken.

Közepesen tápanyagigényes, külön szervestrágyázni nem szükséges. A gyökérpetrezselyemmel ellentétben alacsony a foszforigénye, viszont jóval nagyobb a nitrogénszükséglete.

 

Termesztése

Hosszú tenyészideje miatt, a gyökérzöldségekhez hasonlóan, szabad földön, főnövény-ként termesztik. Sárgarépa, petrezselyem után ne termesszük, mert azonosak a kártevőik. Ősszel a talajt elegendő 20-25 cm mélyen lazítani, ezzel egy időben szórjuk ki a műtrágyák egy részét: 20-30 dkg szuperfoszfátot és ugyanannyi kálisót 10 m2 területre. A pétisót 10 m2-re 30-40 dkg-ot, két, esetleg három részletben, a következő évben szórjuk ki. Alacsony fényigénye miatt jó köztes növény, s ha a másik növény frissen trágyázott talajt kíván, természetesen ez a levélpetrezselyemnek is megfelel.

Kora tavasszal, amilyen korán csak lehet (február-márciusban), a talajegyengetés után azonnal megkezdhetjük a vetését. Meg lehet kísérelni az ún. tél alá vetést is ősszel, októberben. Az apró magvak vetését követó'en a talajt enyhe taposással tömörítsük. A tömörebb magágy nem szárad ki gyorsan és az amúgy is lassú kelés nem húzódik el még jobban. Laza és kötött talajon egyaránt 2-3 cm mélyre szórjuk a talajba a magokat. A sorok egymástól való távolsága 20-30 cm.

A gyökérpetrezselyemmel ellentétben kelés után túlzottan nem szükséges egyelni, hiszen a gyökér vastagsága nem lényeges. Az ápolási munkák közül az ágyas gyomtalanítása a legfontosabb. Öntözésre nem szorul, de a kelés utáni öntözést gyorsabb növekedéssel hálálja meg.

A levelek szedését május második felétől kezdhetjük. A teljesen kifejlett leveleket a levélnyéllel együtt kézzel tőből tépjük ki. Egy-egy tőről egyszerre a lomb harmadánál többet ne szedjünk, hogy egyenletesen fejlődjön.

Külföldön általánosan elterjedt a hajtatása is. Késő ősszel, a többi gyökérféléhez hasonlóan, felszedik a gyökerét. A fagymentes helyen tárolt gyökereket az igények szerint bármikor levélhozásra serkenthetjük, ha 10-20 °C-os hőmérsékletű helyiségben nedves talajba ültetjük.

Jóval egyszerűbb módszer a helyben teleltetés. Ekkor a magokat nyáron (július-augusztusban) vetjük el, így a növények a télbe megerősödve, dús lombozattal jutnak. A levelek, megfagyásuktól függetlenül, egész télen szedhetők, legfeljebb a hótól ajánlatos fóliatakarással védeni.

Öntözéssel és folyamatos tápanyag-utánpótlással nagy zöldtömeget fejleszt, 6-8 kg/10 m2 termésre számíthatunk. Az első szedés (június) után teljesen távolítsuk el a sérült, sárguló leveleket. A további szedések havonta esedékesek.

Kiskertekben, ahol csak egy-két tő van, ne taroljuk le teljesen, folyamatosan szedjük, kívülről befelé haladva.

Dekoratív megjelenése és a szélsőséges környezeti hatásokkal szembeni igen jó ellenálló képessége miatt a díszkertekben is helye lenne. Ma már kaphatók kifejezetten télálló fajták, így nemcsak díszítik egész télen a kertet, hanem zöld fűszert is adnak.

Betegségekre a gyökérpetrezselyemmel szemben kevésbé érzékeny. Ritkán előfordulhat a fuzikládiumos levélfoltosság, illetve a szeptóriás betegség. Valamivel gyakrabban okoz gondot a lisztharmat, amelynek elszaporodása értéktelenné teheti az egész állományt.

 

Felhasználása

Levele a gyökérpetrezselyem leveléhez viszonyítva ízanyagokban gazdagabb és dekoratívabb, ennek köszönheti külföldön igen nagy mértékű elterjedését. Az illóolajakon kívül igen nagy (110-150 mg/100 g) a C-vitamin-tartalma. Jelentős mennyiségű E-vitamin, karotin és ásványi sók is találhatók benne. Fogyasztása a szervezet számára rendkívül előnyös, különösen a téli vitaminszegény hónapokban. A népi gyógyászatban régóta ismert gyomorerősítőként, szélhajtóként, étvágyjavítónak és vesetisztítóként.

A szabadgyökös reakciók kutatása az elmúlt években igen felfutott, mert kiderült, hogy számos betegséggel (krónikus bélgyulladás, májbetegségek, érelmeszesedés, magas vérnyomás stb.), illetve a természetes öregedéssel kapcsolatban állnak. Gyökfogó, természetes antioxidánsok, így a petrezselyem is előtérbe került.

A levelek illóolaja, amelyből flavonoidokat (apiin., luteolin-, apigenin-, izoramnetin-glukozidok), kumarinokat, terpéneket mutattak ki, és C-vitamin-tartalma egymást erősítve vesz részt az antioxidáns hatásban, azaz a káros szabad gyökök hatástalanításában. Tisztított illóolaja igen erős élettani hatású, ezért önmagában nem ajánlott használni.

A levélpetrezselymet főleg frissen használják, de szárított állapotban is megőrzi kellemes aromáját. Nem célszerű az ételekkel együtt főzni, mert a hosszú főzés alatt jelentősen veszít illatából és vitamintartalmából. Közvetlenül tálalás előtt adjuk az elkészült ételekhez. Alkalmas a szárnyasok kellemetlen illatának megszűntetésére is, ilyenkor a liba, kacsa hasüregét dörzsöljük be vele. Levesek és különböző saláták ízesítésén kívül számos ételt díszítenek vele tálaláskor. Tarka levelű változatát dísznövénynek is ültetik.

 

 

RECEPTEK

  Vegyes zöldségleves

2 csomag vegyes zöldség, 1 zeller, 1 karalábé, 3 gomba, 1 csomó levélpetrezselyem, 2 fej vöröshagyma, só, bors, ételízesítő, paprikakrém, 1 dl tejföl, 1 tojássárga, 1 kanál liszt, zsír.

A megtisztított zöldségeket vékony metéltre, a hagymát finomra vágjuk, a gombát apróra daraboljuk. Kevés zsírban az egészet kissé megpirítjuk és meghintjük finomra vágott petrezselyemmel. Sózzuk, borsozzuk, kevés ételízesítővel, paprikakrémmel ízesítjük. Felengedjük 1 liter vízzel és lassan forralva puhára főzzük a zöldségeket. A leves tartalmának felét finom szitán áttörjük, belekeverjük a tojássárgát, a tejfölt és a lisztet, majd a levest az így elkészített péppel sűrítjük. Utánízesítjük ésforrpontig hevítjük. Forrón tálaljuk.

 

Zöld mártás

A majonézből kevert tartármártást egy-egy csokor apróra vágott kapónál, snidlinggel, meg levélpetrezselyemmel szép zöldre színezve ízesítjük. Tehetünk bele egy kanálnyi főtt, áttört parajt is.

 

Alexander saláta

1 zöldpaprika, 1 paradicsom, 1 körte vagy alma, 1 kis fej vöröshagyma, 5 dkg uborka, 5 dkg fejes káposzta vagy saláta, só, bors, olaj levélpetrezselyem, fél citrom, 1 kanál cukor.

Az alapanyagokat vékony szeletekre vágjuk és enyhén sózzuk. 20-25 percig állni hagyjuk. Készítünk 1 dl alaplevet: kevés vízből, só-, cukor-, citromlé-, bors-, esetleg ecet-, olajízesítéssel. Összekeverjük, azonnal tálaljuk.

 

Sárgarépa-saláta

1,5 kg sárgarépa, borecet, 2 evőkanál olaj, só, 1 csomó levélpetrezselyem.

Receptje Franciaországból származik. Megtisztítunk, majd félcentis karikákra vágjuk a sárgarépát és leöntjük egy liter sós vízzel. Fedő nélkül addig főzzük, míg a leve teljesen el nem párolgott, akkora tűzről levéve híg ecettel (lehetőleg borecettel), kevés törött borssal ízesítjük. Ha kihűlt, elkeverjük 2 evőkanálnyi olajjal, s tálba öntve, tetejét meghintjük nagyon finomra vágott levélpetrezselyemmel.

 

 

II.
Fodros levélpetrezselyem

Petroselinum crispum
(Mill.) Nym. convar. crispum

Különlegesen fodros, dús, üde, zöld, leveles bokra csodálatra késztet. Ernyőszerűen képződő másodéves magérlelő növényei is szépek. Kertjeink mindennapos, nélkülözhetetlen konyhanövénye.

Származása, elterjedése. A Földközi-tenger mellékén őshonos. Külföldön jóformán mindenütt termesztik.

Gazdasági és táplálkozási jelentősége. Igénytelen, kora tavasztól késő őszig szedhető petrezselyem. Többszöri szedéssel 2-4 kg zöld termést ad 1 m2-ről. Egyes tarka levelű fajtái dísznövényként is alkalmazhatók. 4,5% fehérjét, 9,8% szénhidrátot jelentős mennyiségű C-, B1-, B2-vitamint, karotint, kalciumot, foszfort, vasat stb. tartalmaz. Energiatartalma 225 J.

Növénytani jellemzői. Kétéves, lágy szárú. Györkézete: főgyökere rövid, erősen elágazó, sok mellékgyökérrel. Levélzete sűrű, igen szabdalt, nagyon fodros, díszes tőlevelekből áll. Virágzata: a második évben 80-130 cm-es magszáron fejlődik összetett ernyő, parányi fehér, idegenmegporzó virágokkal. Termése ikerkaszat, nagy olajtartalommal. Ezermagtömege 1,2-1,8 g. Csírázóképessége 60-70%-os, magja 2-3 évig megfelelő. Lassan, 3-4 hét alatt kel ki. Tény észideje a vetéstől a levelek első szedéséig 80-90 nap.

Élettényezők iránti igénye. Fényigénye: kisebb fényen is jól fejlődik, ezért télen is hajtatható, gyenge vagy sétáló árnyékban is megterem. Hőigénye: hidegtűrő, áttelelő, ugyanakkor a meleget is jól bírja és kedveli. Vízigénye: kezdetben a nedvesség nélkülözhetetlen számára. Később a sok víz már ártalmas. Szárazságtűrő növény. Talajigénye: tekintve, hogy lombozatáért és nem a gyökérterméséért termesztjük, a kötöttebb, agyagosabb talaj a legkedvezőbb. Tápanyagigénye: előző évben trágyázott (4-5 kg istállótrágya, 60-80 g kiegészítő vegyes műtrágya) termőföldön érzi jól magát.

Változékonysága, fajtái. A 'Petersilie Mooskrause' levélzete nagyon finom (mohaszerű), tömött fodrozatú, dús, fűzöld, fejlődése ütemes, biztosan terem. Rövid, erősen elágazó gyökere van. Hajtatásra is alkalmas, télálló.
A 'Petersilie Hilds grüne Perle' hasonló az előbbihez, dús, finom fodrozattal. A 'Petersilie Brovour' finom levelű, középzöld, fodros. A 'Claudia D 4' kevésbé tömötten fodros levelű.

Termesztése. Általában egyéves főnövényként kezeljük. Köztese a hagyma, a fokhagyma, az áttelelő saláta, a korai hónapos retek lehet. Talaj-előkészítése: ásás, mélyszántás. Helyrevetése korán, februárban, március elején esedékes 1,5 cm mélyre. A talajt vetés után a kapa fokával lapoljuk el. Július végéig azonban folyamatosan vethetjük. Tenyészterülete soros vetéssel 25-30 x 10 cm, fészkesen 30-40 x 30-40 cm (6-7 beállott növény). Tisztán díszzöldségnek 50 x 50 cm-re vessük. Vetőmagszükséglete 250-400 mag (= 0,5-0,7 g/m2), fészkesen 80-200 mag (= 0,2-0,4 g/m2). Ápolása: talajlazítás, gyomirtás, ritkítás. Öntözése: folyamatos szedésre és a nyári vetésűeket szükség szerint 10-25 mm-es csapadékkal locsoljuk. Szedése: amikor megerősödött (8-10 levél, 6-8 mm vastag gyökér), korai vetés esetén május vége felé, szedhető. A fiatal leveleket ne szedjük le. Ettől kezdve kb. kéthetenként tépjük, vagy havonként egyszer vágjuk, nyírjuk az egész tövet. Hajtatása: késő ősszel a gyökerestül felszedett töveket sűrűn egymás mellé helyezve fényen, 15-20 °C-os hőmérsékleten folyamatosan szedhetjük. Szabadban, késő ősszel a megnyírt tövekre melegágyablakot, fóliát helyezve, hidegen hajtathatunk. így télen is szedhetjük a petrezselymet, hiszen csonttá fagyva sem károsodik (kienged). Kora tavasszal ugyanúgy hajtathatjuk.

Feldolgozása, hasznosítása. Ágyasokba, útszegélyként, előtérnövénynek alkalmas. Vegetatív és másodéves, maghozó állapotában (egyszerűen helyén átteleltetve) egyaránt mutatós. Cserepesen konyha, veranda, erkély, kiállítások stb. látványos, hasznos dísze. Zöld- és szárazkötészetben is használhatjuk.

Fodros levelével hideg, meleg ételeket ízesíthetünk, díszíthetünk. Vízhajtó, étvágygerjesztő hatású, vesekőhajtó és hólyaghurut elleni teák alkotórésze.

Elkészítése

A megszokott petrezselyemzöld helyett ételekbe hasonlóképpen felhasználható. Elsősorban azonban hidegtálak, szendvicsek díszítésére, vitaminos kiegészítésére alkalmas.

 

III.
Levélpetrezselyem

Petroselinum hortense

Angolul: Parsley,
németül: Blatt Petersilie, Peterlein,
franciául: Persil,
olaszul: Prezzemolo,
hollandul: Peterselie,
oroszul: Petruska,
bolgárul: Magdanoss.

Növénytani leírása. A petrezselyem az ernyősvirágúak családjába tartozó kétéves növény. A levélpetrezselyemnek rövid főgyökere van, sok mellékgyökérrel. Maga a főgyökér is erősen elágazó. Levelei többszörösen szárnyaltán összetettek, erősen szeldeltek. Levélzete sűrűbb, tömöttebb, mint a gyökérpetrezselyem levélzete. A levelek erősen fodrozottak, csipkézettek. Színe általában középzöld, kissé sárgás árnyalattal. A második évben képződő magszára 100-150 cm hosszú. Virágzata összetett ernyő. A sziromlevelek színe fehér. A virágok zöme kétivarú, idegenbeporzó, de előfordulnak him-, nő- és ivartalan virágok is.

Termése két részből álló tüskés felületű ikerkaszat. Ezermagtömege 1,2-1,8 g; 2-3 évig tartja csírázóképességét.

Származása, elterjedése. A sárgarépához hasonlóan a petrezselyem Európában Spanyolországtól Görögországig vadon mindenütt előfordul, a Földközi-tenger mellékének jellegzetes vadnövénye. A levélpetrezselyem hazánk kivételével Európában úgyszólván mindenütt termesztett és kedvelt növény.

Élelmezési és gazdasági jelentősége. A levélpetrezselymet kizárólag lombjáért termesztik. Gyökere kis tömeget ad, íze is kissé fanyar, édeskés, ezért azt nem fogyasztják. Lombja viszont dúsabb és dekoratívabb, mint a gyökérpetrezselyemé. Különösen szendvicsekhez, hidegtálak díszítésére használják fel, de főzésre is felhasználható.

Szabadföldi termesztése mellett hajtatása is elterjedt. Elsősorban a házikertek növénye más országokban is, de hajtatása üzemben is elképzelhető. Tenyészideje a gyökérpetrezselyeméhez hasonlóan alakul, így csak főnövényként termeszthető.

Környezeti igényei. Hőigénye kisebb a sárgarépáénál. Teljesen kifejlett állapotban —5-től —10 °C-ot is elvisel. A mi éghajlati körülményeink között télen hideghajtatásra is nagyon alkalmas. A meleget jól bírja.

Fényigénye nem túl nagy. A mi természetes fényviszonyaink mellett a legsötétebb téli hónapokban is hajtatható. A gyenge árnyékot is elviseli.

Vízigénye. A csírázáshoz sok nedvességre van szükség, mert a magban levő olaj miatt nehezen veszi fel a vizet. A kelést követő 2-3 hétig is bőséges nedvességre van szüksége, ekkor még lassan fejlődik. Később mélyre hatoló gyökereivel már elegendő vizet tud felvenni. A második évben a begyökeresedésig bőséges öntözővízre, csapadékra van szüksége. A sok nedvesség később nem kedvez a petrezselyemnek, gyorsan romlik, és gyengébben fejlődik.

Talajigénye a sárgarépáéhoz hasonló. A levélpetrezselyem gyökérminősége nem lényeges, így kötött talajon is jól termeszthető, sőt ilyen talajokon megfelelő tápanyagellátás mellett nagyobb lombtömeget fejleszt. A talaj kémhatására kevésbé érzékeny, mint a sárgarépa.

Növényváltás, talaj-előkészítés. Lehetőleg gyökgumósok, azaz sárgarépa, pasztinák vagy petrezselyem után ne kerüljön, mert kártevői fokozottan elszaporodnak. Házikertben az előző évben trágyázott zöldségfélék után való. A petrezselyem után spenót, salátafélék vagy hüvelyesek termeszthetők. Köztesként hagymával jól párosítható. Kettős termesztésre hosszú tenyészideje miatt nem jöhet számításba.

A gondos talaj-előkészítést megkívánja ugyan, de ellentétben a gyökérpetrezselyemmel, sekélyebben művelt talajon is jó lombtermésre számíthatunk. A 20-25 cm-es talajművelés feltétlenül elegendő számára. Trágyázni nem szükséges, csak abban az esetben, ha az elővetemény sem volt trágyázva, ősszel foszfort és káliumot, tavasszal nitrogént adjunk a levélpetrezselyemnek.

Fajtái. Mohafodrozatú. Rövid, erősen elágazó gyökere van. Lombozata dús, tömött. Levélzete halványzöld színű, erősen fodrozott. Középhosszú tenyészidejű, öntözés nélkül is jól terem. Hajtatásra is alkalmas. Gyökérzete fogyasztásra nem alkalmas.

Fonvert. Sötétzöld, könnyed levélzetű, finoman fodrozott fajta. Viszonylag gyorsan növekszik, és jól bírja a többszöri vágást. Nagyon bőtermő.

Szaporítása. A magot minél korábban vessük el szabadföldbe. Február végén, március elején már vethető. A jó kelés titka a vetés előtti és utáni hengerezés. 100 m2-re 20 g vetőmag elegendő. Igen lassan kel, ezért a kiszáradástól talajtömörítéssel védjük meg a magot. Minthogy 1-1,5 cm mélyre vethető, a kelés előtti öntözés összemoshatja a magot. Egészen augusztus elejéig lehet vetni, de természetesen minél később vetjük, annál kevesebb termésre számíthatunk. Kelés után már öntözhető. Egyelni nem kell, hiszen a gyökér fejlettsége nem döntő, A tenyészidő során kapálással és Merkazinnal gyommentesen tartható.

Szedése. A lombozat szedése akkor kezdődhet el, amikor a gyökér elérte a ceruzavastagságot, s így már elegendő tartalék tápanyaggal rendelkezik. Ez a fejlettség a legkorábbi vetés esetén, május végén következik be. Kézzel szedjük úgy, hogy a teljesen kifejlett leveleket letépjük a tőről. Az egyenletes fejlődés miatt egy-egy szedéskor a lombozat egyharmadát leszedhetjük, a többi részét hagyjuk rajta a tövön. Ez 10 naponként megismételhető. A leszedett zöldet fáradságos kézi munkával csomózzák. A csomók nagysága a mindenkori piaci igényektől függ.

Hajtatása. Két módszere van. Lehet késő ősszel, a fagyok előtt fölszedett töveket hajtatni, de lehet erre a célra nyár végén vetett növényeket is beállítani.

A gyökerekről való hajtatás ideje és módja nagyon eltérő lehet. A lombtalanul, hűvös helyen, fagymentesen tárolt töveket a tél folyamán bármikor hajtathatjuk. Ezeket kissé nedves talajba, sűrűn egymás mellé helyezzük, és 10-25 °C közti hőmérsékleten folyamatosan szedhetjük majd a zöldjét. Hajtatható növényházban, növényházi asztalok alatt, fűtött fólia vagy tél végi fűtetlen fólia alatt. Többet terem, ha a hajtatáshoz augusztus 10-ig szabadföldbe elvetjük a magját. Kelésig naponta kell öntözni, igen finom szórórózsával, hogy a mag ki ne száradjon. Az augusztus elején elvetett magból őszre jó ceruzavastagságú gyökerek fejlődnek, dús lombozattal. Az így termesztett petrezselymet ősszel nem szedjük fel, hanem fóliát helyezünk rá az első hó lehullása előtt. A napsugárzás hőhatása révén egész télen szedhető. Nagyon kemény teleken csonttá fagyhat a lombja, de felengedés után visszanyeri konzisztenciáját és értékesíthető. Nagy tél idején folyamatosan csak fűtött berendezésben lehet szedni.

A szaporítóanyag beszerzése. A magtermesztésre a kijelölt töveket ősszel nem szedjük fel. Tavasszal virágszárat fejleszt, majd augusztus elejére magot érlel. Magja kapható a hazai kereskedelemben is.

Felhasználási lehetőségek
A levélpetrezselyem elsősorban hidegtálak, szendvicsek díszítője, de felhasználható a petrezselyem zöldjéhez hasonlóan egyéb készítményekhez is, többek között levesek, köretek ízesítéséhez, mártások, saláták készítéséhez.

 


IV.
Prezzemolo "piatta" (Olaszország)
Petroselinum crispum (Mill.) Nyman ex A. W. Hill var. neapolitanum Danert

prezzemolo da foglia, prezzemolo commune,
prezzemolo gigante di Napoli, large-plain-leaved Italian parsley

A simalevelű petrezselyem finomabb aromájú, alkalmasabb főzésre, mint a bodros metélőpetrezselyem.

Prezzemolo da radici, prezzemolo tuberoso
gyökérpetrezselyem

Prezzemolo riccio
bodros levelű petrezselyem, bodros metélőpetrezselyem, fodros levél-petrezselyem