Terebess konyhakert
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a Kertek és konyhák indexlapra

Kínai kel
Brassica pekinensis (Lour.J Rupr. - Brassicaceae

Kelet-Ázsiában (Kína, Japán) csaknem kétezer év óta ismert és termesztett növény a keresztesvirágúak családjába tartozó kínai kel. Európába a múlt században került, de az 1950-es évekig alig ismerték, míg az utóbbi néhány évtized alatt Nyugat-Európában és az USA-ban nagy népszerűségre tett szert. Ausztriában és Svájcban az egyik legfontosabb zöldségnövény. A nálunk ismert káposztafélék távoli rokona, azoktól főleg környezeti igénye és az ehhez kapcsolódó termesztése tér el.

Egyéves növény. Vastag, viszonylag rövid (40-50 cm-es) karógyökeréből kevés oldalgyökér ágazik el. Főgyökere meredeken hatol a talajba, erősen rögzíti a növényt. Kevés elágazásé gyökérzete a talaj felső, 10-30 cm-es rétegét szövi csak át, ezért érzékenyen reagál a kiszáradásra. Igen korlátolt növekedési! a hajtástengelye, úgy tűnik, mintha semmi szára sem lenne és a növény a földön ülne. A tőró-zsás alakok többé-kevésbé zárt fejet képeznek. Egy másik faja, a Brassica chi-nensis Jusl. kevésbé borul be, viszont a rendkívül vastag, mángoldhoz hasonló levélnyele értékes főzelék-alapanyag.

A rendkívül rövid száron, torzsán ülő levelek közül a csúcs tájékán levők nem fejlődnek ki teljesen, hanem a bimbóskelhez hasonló rügy állapotában maradnak. A levelek alakja, vastagsága, színe alapján két fő típusra lehet elkülöníteni: az egyiken a levelek hosszú hengeres fejet képeznek, míg a másikra a zömök kerekded fejforma jellemző. A levelek széle a simától a hasadtig változhat. Felületük általában kissé ragacsos, gyengén szőrös. Ritka, gyér, de viszonylag hosszú szőrei főleg a levélerek környékén találhatók. A levelek nyélrefutók, nagyon vastag (4-6 cm-es) a főerük, amelyből a fonákon erősen kidudorodó mellékerek ágaznak ki. A levélalak lehet keskeny, hosszii, hosszúkás tojásdad vagy széles lapát formájú.

A hosszú nappalok hatására kifejlődő magszára elérheti az 1 m-es magasságot is. Túlfejlett egyedeken a szár csak nehezen tud előtörni. A virágszáron a kisszámú, főleg az elágazásoknál található levelek kicsik és ülők. A felső harmadában közepesen elágazó virágszárakon laza fürtvirágzat fejlődik. Egyes virágokban a szabadon álló zöld csésze- és okkersárga sziromlevelek alternálva, egymással keresztben állnak. A virágok dús nektártartalmát nagyon szeretik a méhek, jó mézelő növény is. A négy hosszabb porzószál és a két rövidebb szabadon áll, míg a két termőlevélből összenőtt magház felső állású. Kúpos, vékony csőrű becőtermése a magszárral hegyesszöget zár be. A csúcs felé két kopáccsal nyíló becőkben apró, 1-1,5 mm átmérőjű gömbölyű magok találhatók. A virágnyílás folyamatossága miatt a termés sem egy időben érik, a túlérett termésekből pereg a mag.

Környezeti igénye

Hőigényét vizsgálva, nagyon érdekesen viselkedik. A hidegtűrő zöldségfélék közé tartozik. Kifejlett állapotban 3-5 °C-os fagyokat is elvisel, de ennél hidegebb időben már fagykárt szenved. Felszedett állapotban 0 vagy 1-2 fokos fagypont feletti hőmérsékleten jól eltartható. Magjainak optimális csírázási hőmérséklete 20 °C közelében van.

A csírázástól a fejesedés kezdetéig tartósan 15 °C alatti hőmérséklet hatására fejképződés nélkül magszárba szökik. A levelek borulása idején már hűvösebb, akár 10-15 °C közötti hőmérséklet is elegendő. A nagy meleget jól viseli, ez szubtrópusi származásából is következik. Kora tavaszi termesztésének azonban éppen az ekkor gyakori 15 °C alatti hőmérséklet szab gátat. Ősszel, másodnövényként termesztve, nincsenek ilyen problémák.

Tipikus rövidnappalos növény. A nálunk előforduló fajták hosszú nappalok hatására általában magszárba szöknek. Ázsiában vannak kifejezetten nyári termesztésre alkalmas fajták is.

Télen, fényszegény időszakban biztonságosan termeszthető lenne, ha a hőigényét kielégítenénk. Késő tavaszi termesztésekor a nappalok hosszát sötétítéssel csökkentsük, hogy a virágszár kialakulását megakadályozzuk. Magszárasodás szempontjából a hő- és fényviszonyokat vizsgálva a palántakori alacsony hőmérséklet a meghatározóbb, ezért kora tavaszi termesztéséhez csak akkor fogjunk hozzá, ha a kezdeti időben a 15 °C feletti hőmérsékleten tudjuk tartani. Ellenkező esetben inkább kissé későbbre halasszuk a magvetést.

A legvízigényesebb növények egyike. Sekélyen gyökerezik, ezért a talaj felső részének kiszáradása a növény pusztulását okozhatja. Folyamatos vízutánpótlásról csapadékszegény időszakban mindig gondoskodjunk. Hűvösebb, csapadékosabb őszön várhatunk nagy termést.

Erősen tápanyagigényes. Rövid, 60-80 napos tenyészideje alatt jelentős mennyiségű tápanyagot von ki a talajból. Különösen nagy a nitrogén- és a káliumigénye. 10 m²-re, átlagos talajt és termést számítva, 70-80 dkg pétisót, 40 dkg kálisót és 50 dkg szuperfoszfátot tervezhetünk. A mészhiányra nagyon érzékeny, ezért a nitrogént ajánlatos mésznitrogén formájában adni, ezzel csökkenhet a levélszél nekrózis és más hiánytünet. Klorotikus, nekrózisos tünetek megjelenésekor jó hatású a bór- és kalciumnitrátos permetezés.

A talajban nem nagyon válogat. Minden zöldségféle termesztésére alkalmas területen jól terem. Egyedül a talaj nagy sótartalmára reagál érzékenyen; közömbös, vagy kissé savas kémhatású talaj a legmegfelelőbb számára. A talaj pH-ját 6,5-7,5 között tartsuk a káposztagolyva miatt, amelyre eléggé érzékeny.

Termesztése

A kínai kel tipikus utóhasznosításra alkalmas növény, biztonságosan főleg ősszel termeszthető. Kora tavaszi hajtatással kevés területen és helyen foglalkoznak.

Őszi termesztésre helyrevetéssel vagy tápedényes palántázással is szaporítható. Az előnövény lekerülése után távolítsuk el a növénymaradványokat, majd lazító kapálással és gereblyézéssel készítsük elő a területet. A sorokat egymástól 35-40 cm-re húzzuk ki, a tőtávolság 30 cm legyen. Július 15-e és augusztus közepe között kis fészkekbe vethetjük. Egy-egy fészekbe 3-4 magot tegyünk, majd kelés után 5-6 nappal a legerősebb növényeket hagyjuk csak meg.

Rendszeres és bőséges öntözést igényel, amelyre gyors növekedéssel válaszol, hamar elnyomja a gyomokat. Az öntözéssel együtt, lehetőleg vízben oldva juttassuk ki a tápanyagokat. A növényre tápoldat ne kerüljön, csak a talajra, mert megperzselheti a leveleket.

A kiültetéstől és a fajtától függően, szeptember végétől szedhetjük. Négy-öt fokos fagyon is kint maradhat a szabad földön, ennél hidegebb idő közeledtére szedjük fel gyökerestől és pincében elásva tároljuk. A gyökértelenített és külső levelektől megtisztított fejek 5-6 °C-on 6 hétig, 1 °C-on, nagy (90%) relatív páratartalmú helyiségben, akár 3-4 hónapig is tárolhatók.

Tavaszi termesztésekor legfontosabb 15-16 °C-os hőmérséklet a palántanevelés idején. Fűtetlen fólia alá március 10-20. között, szabad földre április elején ültessük ki. Előtte 4-6 hét a palántanevelés. A palántákat nagy tápkockákban vagy cserepekben, műanyag poharakban neveljük, mert a szálas palánta eredése nagyon rossz. Fólia alatti termesztésekor az öntözés mellett nagyon fontos a szellőztetés.

Helyrevetés után akadályozzuk meg a földibolhák elszaporodását. Levélszélbarnulás, esetleges rothadás főleg mészszegény talajokon, kalcium és klór hiányában alakulhat ki.

Külföldön vannak olyan fajták, amelyek nyáron is termeszthetők. Egyes esetekben előfordul, hogy nem borulnak be kellően a fejek, szétesnek vagy lazák maradnak. Ezek értékesítésre alkalmatlanok, de otthon éppúgy felhasználhatók, mint a kemény fejek.

Hazánk egyes területein, például Szentes környékén, több évtizede foglalkoznak hajtatásával. E termesztési módban csak hibrideket használnak, melyek fejlődése gyors, egyöntetű fejeket ad, átlagosan 50-70 kg/10 m² hozamra számíthatunk. Tápanyagigénye nagy (a nitrogén és a kálium mellett a kalcium, a mangán és a bőr igen fontos számára). Nem érzékeny a friss trágyázásra, nagy adagú (12-15 kg/m²) szerves trágyával termeszthető biztonságosan.

Fólia alatti termesztéshez 6-8 tő/m² állománysűrűség javasolt. A mély ültetést nem szereti, a tápkockák teteje a talajszinttel egy vonalba kerüljön. Igen nagy vízigénye miatt ne engedjük, hogy a talaj nedvességtartalma 70% alá essen.

Nagyon fontos, hogy a vízutánpótlás egyenletes legyen és ne lökésszerű, mert az utóbbi fejbarnulást okozhat.

Hajtatásának egyik feltétele a hőmérséklet szabályozása. Az ültetést követő két hétben a nappali 18-20 °C mellett az éjszakai se legyen 12-15 °C-nál alacsonyabb. Később a nappali hőmérséklet 15-18 °C-ra, az éjszakai 10-12 °C-ra csökkenhet, sőt a fejesedés kezdetétől további 1-2 °C-os csökkenés is lehetséges.

A hajtatott kínai kel 65-70%-a fólia alatti, a többi szabadföldi, sík-, illetve fátyolfóliás termesztésből származik. Az összes termésmennyiségnek 95%-a külföldön kerül piacra, főleg a skandináv országokban és Angliában, illetve Német- és Csehországban.

Intenzív termesztésekor sok gondot okoz a fejbarnulás, amelynek oka még nem teljesen tisztázott. Megjelenésében szerepet játszik a relatív káliumtúlsúly, a kalciumhiány, a talaj levegőtlensége illetve az öntözővíz összetétele. Ugyanis a víz nagy nátriumtartalma károsan hat a kalciumionok felvételére, s a kalciumhiány szoros összefüggésben van a fejbarnulással.

Felhasználása

Az 1-5 kg közti fejekből kalóriaszegény, vitamindús ételek készíthetők. Viszonylag magas C-vitamin-tartalma mellett nagy mennyiségű aminosav található benne. Jó tárolhatósága miatt jelentős szerepe lehet a téli zöldségválaszték bővítésében. Külföldön elsősorban salátanövény és csak másodsorban főzelékféle. Általában a salátát és a kelkáposztát helyettesíti.

RECEPTEK

• Rakott kínai kel

1 fej kínai kel, 1/2 kg sertéscomb, 30 dkg rizs, 2pohár tejföl, só, bors, pirospaprika, Vegeta.

A leveleire szedett és megmosott kínai kelt a forrástól számított 5 percig főzzük. Ugyanígy előre megfőzzük a rizst is. Kiolajozott tepsi alját kibéleljük a kínai kel felével, erre tesszük a tölteléket. Töltelék: a megfőzött rizshez hozzáadjuk a darált húst, sóval, borssal és pirospaprikával ízesítjük. Majd a töltelék tetejére borítjuk a kellevelek másik felét. A tejfölben elkeverjük a Vegetát és ezzel locsoljuk még sütés előtt, majd sütés közben legalább kétszer a rakott kínai kelt.

• Kínai kel párizsiasan

1 fej kínai kel, 3 db tojás, liszt, só.

A kínai kelt megmossuk és leveleire szedjük. A tojásokhoz kevés lisztet teszünk, megsózzuk és ebbe mártjuk a leveleket. Forró olajban vagy zsírban hirtelen kisütjük.

• Kínai kel narancslében

1 fej kínai kel, 2 sárgarépa, 1 hagyma, 1 citrom, 2-3 evőkanál borecet, 4 evőkanál olaj, cukor, só, 5 evőkanál narancslé.

A megmosott, lecsurgatott kínai kelt laskára vágjuk, ráreszeljük a hagymát és a sárgarépát. Összekeverjük és rácsavarjuk a citrom levét, majd enyhén megsózzuk. A zöldségetfél óráig pihentetjük. Addig kikeverjük az öntetet, amelyhez adunk borecetet, olajat, narancslevet és enyhén megcukrozzuk. Ráöntjük a zöldségekre és tálalásig jégbe hűtjük.

• Kínaikeles melegszendvics

A kenyérszeletek mennyiségétől függően készítjük a tölteléket. A töltelékbe ízlés szerint teszünk lángolt kolbászt (esetleg sonkát, főtt tarját vagy maradék sült húst), főtt tojást, mustárt, tejfölt, borsot, vöröshagymakrémet és megmosott, apróra vágott kínaikel-leveleket. Ezeket jól összedolgozzuk és a megvajazott kenyérre kenjük, majd megszórjuk reszelt sajttal. Sütőben rózsaszínűre sütjük.

II.
Kínai kel
Brassica pekinensis (Lour). Rupr.

(más néven: hosszú kel)

Hosszúkás feje különleges hatást kelt, a Távol-Kelet varázsát hozza kiskertünkbe. A növény a földön ül, szára nincs. A díszítő szerepet a befejesedés után nyomban dúsan elágazó virágszár és a sárga keresztes virágok veszik át. A konyhán a saláta és a kelkáposzta előnyeit egyesíti. Nagy értéke, hogy a téli időszakban és tavasszal áll rendelkezésre.

Származása, elterjedése. Őshazája Kelet-Ázsia. Kínában már a III. század óta termesztik. Európába Észak-Amerikából került (Franciaországba, Németországba), ahol az utóbbi évtizedekben rohamosan terjed. Nálunk most kezdik termeszteni.

Gazdasági és táplálkozási jelentősége. Rövid idő (1,5-2 hónap) alatt sokat terem. Az egyik legbővebben termő zöldségfélénk. Kifejletten egy fej tömege 1-2 kg is lehet, a kései fajtáknál nem ritka a 3-4 kg-os fej. Hozama házikertben elérheti a 8-14 kg/m²-t is. Nagy előnye, hogy másodvetéssel késő őszre egyszerűen termeszthető. A nagyobb fagyok előtt betakarítva télen frissen eltartható. Beltartalmi értéke nagy, 2-3% szénhidrátot, 1,5% fehérjét, 0,35% savat, sok C-vitamint tartalmaz. Ásványi sói (Ca, P, Fe) is jelentősek. Energiaértéke 67-92 J közötti. Korán tavasszal hajtatható, ősszel azonban biztonságosabban termeszthető. Zöldtakarmány-termesztésre óriási tömegével gazdaságos.

Növénytani jellemzői. Egyéves, szár nélküli káposztaféle. Gyökérzete karógyökér, sekély elhelyezkedésű, erőteljes, kevés oldalgyökérrel. Levelei nagyok, rövid nyelűek, igen fejlett, széles főérrel. Feje megnyúlt (olykor henger alakú), kelkáposztaszerű. Virágzata laza fürt, a keresztesvirágúakéra jellemző, idegenmegporzó. Virágszára 50-80 cm, fejesedés után (vagy anélkül) fejleszti. Virágzata fürt, sárga virágokkal. Termése becőke. Magja kevéssé pereg, apró, feketés. Ezermagtömege 1,5-2,8 g. Csírázóképessége 90-98%-os, a mag 4-5 évig használható, 4-6 nap alatt kikel. Tenyészideje 50-100 nap. A kínai kel megújulóképessége rossz, ezért a palántázást nem jól tűri.

Élettényezők iránti igénye. Fényigénye. Közepes fényerősséget kíván. Piaci termését (fejét) rövid megvilágításban fejleszti ki. Egyébként gyorsan magszárba szökken. Ezért kora tavasszal vagy késő ősszel termeszthetjük eredményesen. Sétáló árnyékot eltűr. Hőigénye: hidegtűrő növény, őszi termesztéskor a kifejlett növény rövid időre -2,-6 °C-os fagyot elvisel. Egyébként 16-18 °C hőmérsékleten fejlődik jól. Tartós 10 °C-on aluli hőmérséklet viszont idő előtti magvasodását elősegíti. Tápkockás palántáit 13-17 °C-os hőmérsékleten nevelik. Erősen vízigényes növény. Kedveli a párás környezetet, kellő vízmennyiség mellett (négy-hétszeri öntözés 10-20 mm-rel) marad zsenge. Homokon gyakoribb öntözést kíván. Talajigénye: középkötött vályog-, hordalék- vagy kerti talajokon díszlik szépen. Tápanyagigénye: bőséges őszi szervestrágyázást (6-8 kg/m²) és kiegészítő (20 g/m² nitrogén, 10 g/m² foszfor, 20-30 g/m² kálium) műtrágyát kíván.

Változékonysága, fajtái. A termelést a japán hibridek uralják, koraiak, bőtermőek, tömörek, egyöntetűek, nem hasadnak fel, piacosak. Korai fajták (50-65 naposak): a W-R 50 Days' (Fj) hordó alakú, tömött, zsenge, hajtatásra és korai termesztésre alkalmas, 0,6-1,2 kg-os. A 'Spring A-I' (FJ erőteljes, hosszúkás hordó alakú. Magszárba szökkenésre alig hajlamos, 0,7-2 kg szedőtömegű. Középérésűek (65-80 naposak): a 'Szentesi őszi' (FJ) ovális alakú, piacos, nagy, 1-2 kg-os tömött fejeket ad (135. kép). A 'Gránát' érdesebb, hosszú, keskeny formájú konstans fajta, szedőtömege 0,4-1 kg. Késeiek (80-100 naposak): a W-R Super 85' (F,) erőteljes, szőrözött levelű. Feje óriási, tömött, hordószerű, téli szállításra alkalmas. Szedőtömege 1,3-3,5 kg. Díszes alak a 'Kurihara', feje felül kiöblösödik, kehely alakú, főlevélere széles (4-6 cm). Kinyílott közepe sárga. Rendkívül mutatós.

Termesztése. Két időszakban, március 15-től május 30-ig és július 15-től október 15-ig foglalja ei a területet, így elő- és utónövényként termeszthetjük. Előnövényének zöldhagymát, retket, salátát, póréhagymát, sóskát, babot, borsót, korai burgonyát, karalábét, utónövényének uborkát, babot, borsót, fodroskeit, salátát, hagymát, petrezselymet, retket, céklát termeszthetünk. Talaj-előkészítése: szervestrágyázással egybekötött őszi ásás (mélyszántás). Szaporítása: február 1. és 5. között vetjük 6x6 cm-es tápkockába (256 tápkocka/m² = 200 jó palánta). 5-6 hétig neveljük, majd március 15-30. közötti időszakban szálával kiültetjük. Tenyészterülete 35-40 x 35-40 cm (6-8 növény/m²). Vetőmagszükséglete 2,8 g ezermagtömegnél 1 m² palántanevelőhelyre 1,5 g (egy tápkockába 2 szem mag) ez 25-33 m² területre elég. Helyrevetése őszi termesztéskor július 1. és augusztus 1. között végezhető az előző tenyészterületre, ehhez a vetőmagszükséglet 0,1-0,2 g/m². Porhanyós talajba, sekély rónába 1,5-2 cm mélyen 5-8 cm-re szórva vetjük a magvakat (30-60 db/m²). Ápolása: gyomtalanítás, talajporhanyítás, ritkítás. Öntözésére három-ötször kerül sor, 10-20 mm-es csapadékkal. Szedése: a befejesedett, kemény, kissé sárguló növényeket a talaj felszínén késsei kivágjuk, borítóleveleit leszedjük, s így készítjük el piacra vagy felhasználásra. Szedési idénye tavasszal a május 15-30., ősszel a szeptember 15. és október 15. közötti időszak. A beérett növények termőhelyükön 3-5 hétig, hűvös, hideg helyen több hónapig is eltarthatók. Hajtatása: fűtetlen fólia alatt akkor termeszthető, ha a hőmérséklet a berendezésben tartósan nem süllyed 10-12 °C alá. A kedvező hőmérséklet 13-18 °C. A március 1-től 10-ig kiültetett tápkockás (esetleg helyre vetett) növények április 25-május 15. táján szedhetők. Magja június-júliusban érik. kevéssé pereg.

Feldolgozása, hasznosítása. Bemutató-, iskola-, hobbi-, dísz-, házikertekben szegélyként, előtérnövénynek, csoportosan ültetve különleges. Virágzó állapotában vágásra is alkalmas. Érett becői szárazkötészetben felhasználhatók.

Vitaminos salátáknak, hidegtálakba, főzeléknek, húspótlónak sütve, rántva, rakva, tésztára stb. egyaránt kitűnő. Rendkívül ízletes diétás étel. A fagyok előtti időszakban értékes zöldtakarmányt ad.

Elkészítése

• Kínaikel-levélnyél vajas morzsával. 1 kg kínai kelkáposztát főzeléknek vagy más ételnek felhasználunk. Levélnyelét viszont hosszúkás szeletekre vágjuk, és sós vízben puhára főzzük, majd leszűrjük. Világos színű vajas morzsát készítünk, sóval, cukorral ízesítjük, és leöntjük vele a megfőzött levélnyelet. Sütőben előmelegítve tejfölösen fogyasztjuk.

• Kínaikel-főzelék. 1 kg kínai kelt külső leveleitől megtisztítunk, szeletekre vágunk, ugyancsak szeletelt burgonyát adunk hozzá. Köménymaggal, sóval, borssal ízesítve 10 perc alatt puhára főzzük. Világos, fokhagymás, paprikás rántással sűrítjük. Pörkölthússal, fasírttal fogyasztjuk.

• Kirántott kínai kel. 1 kg-os kínai kel torzsáját kivesszük, a fejet sós vízben puhára főzzük, lecsurgatjuk, leveleire szétszedjük. Sós, borsos tojásba forgatva forró zsírban megsütjük. Melegen fogyasztjuk.

• Kínaikel-saláta. 1 kg zsenge, fiatal termést megtisztítunk, leveleire szétszedjük. Felöntőlevet készítünk ecettel (citrommal), cukorral, esetleg kevés olajjal, majd ráöntjük. Egy óra múlva fogyaszthatjuk. Meleg felöntőlével elkészíthetjük fonnyasztva is.

• Üdítő kínaikel-koktél. Úgy készül, mint a rebarbara- vagy a mángoldkoktél.

III.
Kínai kel
Brassica pekinensis

Angolul: Chinese cabbage,
franciául: Chou de Chine, Chou de Shangton, Petsai,
németül: Chinakohl,
spanyolul: Colde China,
olaszul: Cavolo chinese, Petsai,
oroszul: Kitajszkaja kapuszta,
szlovákul: Kitajszka garjusica,
bolgárul: Pekingsko zele.

Növénytani leírása. Egyéves, keresztes virágú növény. Maga a kínai kel nem fejleszt kimondott fejet, mint a kelkáposzta vagy a saláta, hanem a kötözősalátához hasonló levelei vannak. Levelei nagyok, rövid nyelesek, fajtától függően középerős vagy igen fejlett levélerezettel. Különösen a főér fejlett, vastag, és jól pótolja a salátát. Maga a növény eléri az 50-60 cm-t is. Gyökérzete jól fejlett karógyökérből és meglehetősen gyér oldalgyökérzetből áll. Virága a karalábé virágzatához hasonló, termése becő. Magja apró, barna, barnásszürke színű, ezermagtömege 1,5-2,8 g. A mag 5 évig csírázóképes marad. Vetés után 8-12 nap elmúltával kel.

Származása, elterjedése. A kínai kel, mint a neve is mutatja, Kelet-Ázsiából származik. Ázsiában az V. század óta termesztik, de Kínában már a III. század óta foglalkoznak a termesztésével. Európába Észak-Amerikából került, ahol már korábban elterjedt és szívesen fogyasztott növény. Először Franciaországban kezdték termeszteni, majd onnan került a németekhez, ahol az utóbbi évtizedekben a rebarbara, a tojásgyümölcs, a paprika, a paradicsom után rohamosan terjed. Nálunk most kezd ismertebbé válni.

Élelmezési és gazdasági jelentősége. Azon zöldségnövények közé tartozik, melyek a téli időszakban friss állapotban fogyaszthatók. Biológiai, táplálkozási értéke jelentős, mert nagy mennyiségű fehérjét tartalmaz, háromszor annyit, mint a fejes káposzta. Fehérjéje könnyen emészthető. Sok C-vitamint és karotint tartalmaz. Ásványisó-tartalma is nagy. Jelentős gazdasági értékű növény, mert viszonylag rövid idő alatt sokat terem. Rövid tenyészideje miatt másodterményként termesztik, így a terület jobb kihasználását teszi lehetővé. A római salátához hasonlóan készítik el, de főzelékként is fogyasztható. Elterjedését kissé az is gátolja nálunk, hogy hosszúnappalos körülmények között gyorsan magszárba indul, ezért csak őszi termesztése javasolható.

Környezeti igényei. Hőigénye igen érdekesen alakul. A közepes hőigényűek csoportjába illeszthető 16±7 °C optimális hőigénnyel. A káposztafélék közül a karfiolhoz áll legközelebb. Rövid időre -2, -6 °C-ot is elbír, de annál nagyobb vagy hosszan tartó fagyos időszakban a levéllemez tönkremegy. A nagy meleget elviseli ugyan, de hűvös nyarakon szebben fejlődik.

Fényigénye. A nálunk termesztett zöldségnövényeknél sokkal inkább érzékeny a nappalok hosszúságára. Hosszúnappalos növény, ezért szabadban, tavasszal nem termeszthető, legfeljebb takarással lehet a magszár képződését meggátolni. A téli hajtatás folyamán viszont a nálunk tapasztalható fényerő kevés normális fejlődéséhez, természetesen így tenyészideje erősen megnyúlik. Az újabban nemesített fajták már kevésbé érzékenyek a nappalhosszúságra.

Vízigénye. Erősen vízigényes növény, hasonló igényű, mint a karfiol, vagy a többi vízigényes káposztaféle. Páraigénye közepes.

Tápanyagigénye nagy, 40 t-s hektáronkénti terméssel 220 kg nitrogént, 160 kg foszfort, 320 kg káliumot és 150 kg meszet von ki a talajból. Mindezt 2-3 hónap alatt. Ezért csak jól trágyázott és jól megművelt talajban hoz megfelelő termést.

Növényváltás, talaj-előkészítés. Minden korai és középkorai zöldségnövény után - a káposztaféléket kivéve - másodterményként ültethető. Lehet köztesként is termeszteni, öntözött, a kínai kelnél magasabb növésű növényekkel is. Nagyon érzékeny a szélre, így csemegekukoricával vagy más szélfogó növénnyel, mely a párát is jobban tartja, együtt ültethető. Talaj igénye a közepes gyökérzetű zöldségnövényekével azonosnak mondható, tehát a középmélyen művelt, de jól átdolgozott talaj felel meg a kínai kelnek legjobban.

Fajtái. Hajtatásra, illetve szabadföldi termesztésre más-más típusokat termesztenek. Az újabban nemesített hibridek mindkét termesztési célra nagyon jól beváltak. Ezek egyenletes küllemű és nagyságú fejeket képeznek.

Hajtatásra a Nagaoka 50 F1, a Hinkong F1 és a Spring javasolhatók. Ezek viszonylag kis fejet képeznek, de a legrövidebb tenyészidejűek, és előnyös tulajdonságuk, hogy felmagzásra kevésbé hajlamosak. Ezek is és a szabadföldi fajták is a hazai kereskedelemben általában csak megrendelésre kaphatók.

Szabadföldi termesztésre a nagyobb testű és a nappalhosszúságra kevésbé érzékeny fajták, illetve hibridek javasolhatók. A hazai kereskedelemben ezek ma még ritkán kaphatók, de előrendeléssel nagyobb mennyiségben biztosíthatók. Közülük a Granat viszonylag rövid, de inkább középhosszú tenyészidejű fajta. Később indul fejesedésnek, tömör, nagy fejeket képez, melyek átlagtömege az 1 kg-ot meghaladja. Hosszú, hengeres alakú, sötétzöld, durva külső levelű fajta. A szabadföldi termesztésre alkalmas hibridek közül a N° 1404 F1 és a N° 1435 F1 középhosszú tenyészidejű, a N° 1436 F1 és a N° 1437 F1 hosszú tenyészidejű hibridek.

Termesztése. A szabadföldi termesztés a mi klímaviszonyaink között elsősorban az őszi időszakban sikeres. A tavaszi termesztés a kínai kel hosszúnappalossága miatt kockázatos. Kis felületen, árnyékolva a szabadföldi tavaszi termesztés is sikerrel járhat.

A kínai kel palántanevelés nélkül, állandó helyre vetéssel is jól szaporítható. 1 ha-ra számolva 0,5-1 kg vetőmag szükséges, attól függően, hogy precíziós géppel vagy hagyományos vetőgéppel vetik. A vetésmélység 2 cm. Legmegfelelőbb a sortávolságot 50 cm-re hagyni és ezen belül folyóméterenként 8 db magot vetni. Kelés után négyzetméterenként 3 növényt kell meghagyni. A kínai kel érzékeny a vegyszerekre, így ápolását inkább gépi vagy kézi kapálással végezzük. A vetés időpontja július-augusztus.

A kelés utáni első öntözés 20 mm, a későbbiek 30-40 mm vízadagúak legyenek. A fejesedés megkezdése után csak száraz időjárás esetén kell öntözni. Ekkor már csak kisebb vízadagot juttassunk a talajra, kb. 20 mm-t.

A kínai kelnek sok rovar kártevője van, így a káposztalégy, a káposzta-bagolypille, a káposztapillangó, a földibolhák, a meztelencsigák és a levéltetvek egyaránt károsíthatják. A rovar kártevők elleni védekezés tehát alapvető fontosságú.

Legkorábban akkor szedhető közvetlen értékesítésre, amikor a fej csúcsa alatt egyharmad magasságnál kemény tapintású. Nem friss fogyasztásra, tárolásra csak teljesen kemény fejű terméseket szedjünk. A fejeket tőben, a borítólevelekkel együtt vágjuk le. Arra ügyeljünk, hogy csak száraz fejeket tároljunk. Október végéig helyben, a területen jól tárolható. Arra vigyázni kell, hogy a kínai kel ne fagyjon meg, ezért, ha az éjszakai hőmérséklet már fagypont körüli, a szedést meg kell kezdeni.

Elsősorban faládákban tárolhatjuk. Tárolás alatt a legoptimálisabb a 0-2 °C és a 90% körüli páratartalom. Ha a tárolási idő alatt a hőmérséklet emelkedik, akkor a páratartalmat 60-65%-ig kell csökkenteni. A tárolás alatti tömegveszteség kb. 10%, ami nedvességveszteségből adódik, és 10% romlási veszteség is előfordul. Ehhez még mintegy 10-30% tisztítási veszteség is járul. A várható termés a termesztési útmutatások betartása esetén elérheti a 30-40 tonnát hektáronként.

Hajtatása. A kínai kelt hazánkban elsősorban exportra érdemes hajtatni. A korai árunak jó piaca van az északi és nyugati országokban egyaránt.

Hajtatható fűtött berendezésekben, fűtés nélküli fóliaágyakban vagy -sátrakban. Egyelőre a váz nélküli fóliás hajtatása nem terjedt el.

A fűtött berendezésben való hajtatáshoz a magvetés december elejétől január közepéig tarthat. A január közepe utáni palántanevelésből már rendszerint hidegfóliás hajtatáshoz szükséges palántát nyerünk. A palántanevelést általában a káposztafélékhez hasonló módon végezzük: talán valamivel érzékenyebb a kínai kel a hőmérséklet-ingadozásra, mint az egyéb káposzták. A palántanevelés általában 6-7 hétig tart: a téli időszakban hosszabb, tél végén rövidebb.

A kistermesztők részére elsősorban a hidegfóliás berendezésekben való haj tatása jöhet számításba. Erre a célra március közepi kiültetést kell tervezni, vagy ennél valamivel később is ültethető. Ennek megfelelően a palántanevelés január végén, február elején kezdődik. 30 x 30 cm-es sor- és tőtávolságra ültessük ki, általában 10-11 tövet számítunk egy négyzetméterre. A hajtatás alatti kezelési munkák a hőmérséklettartásból és öntözésből, továbbá a szellőztetésből állnak.

Az ültetés utáni időszakban tartsunk nappal 18-20 °C, éjjel 15-16 °C hőmérsékletet. Később nappal 12-15, éjjel 8-10 °C hőmérséklet a megfelelő. Sokat kell szellőztetni, ügyelve arra, hogy a levegő páratartalma túlságosan alacsony ne legyen. Öntözni akkor kell, ha a talaj nedvességtartalma 70% alá süllyed. A korai fejlődési időszakban 10-15 mm, később 30-50 mm vizet adjunk egyszeri öntözéskor. Fejesedéskor mérsékeljük az öntözést.

Lehetőleg egyszerre szedjük a kínai kelt. Akkor kezdjük, amikor a fejek kemények, és a 0,5 kg-os nagyságot elérték. A hajtatott kínai kelt külső levelei nélkül szedjük. A levágott fejeket szorosan ládába helyezzük, természetesen különválasztva az eltérő méretűeket. A ládákat szállításig hűvös helyen tartsuk!

A szaporítóanyag beszerzése. Csak magról szaporítható. Magnyerés céljából tavasszal kell vetni, lehetőleg minél korábban, hogy fejesedni tudjon. A legszebb fejeket megtartjuk maghozónak. A mag júliusban érik. A megszedett és kézzel kicsépelt magot száraz helyen tároljuk.

Magját a hazai kereskedelem is árusítja.

Elkészítésének módja
Kissé durvább levélnyeie és levéllemeze van, mint a fejes salátának. Elkészítése azonban általában hasonló, mint az egyéb salátáké. Intenzív keserű anyagot nem tartalmaz, így nem kell előzőleg sós-ecetes vízben előáztatni.

IV.
Kínai kel

A téli hónapok friss zöldségféléje a kínai kel, amely inkább a salátához
hasonlít - leveleinek lágyságával és üde ízével -, mint a kelkáposztához.
Hosszúkás zöld leveleinek fejlett vastag főere szinte sohasem kesernyés és külön
is felhasználható, hasonló módon a spárgához.
Kelet-Ázsiából - Amerikán keresztül - jutott el Európába. A hűvösebb éghajlatú
országokban a jelentősebb zöldségek közé tartozik. Nálunk kevésbé ismerik, csak
az utóbbi évekbe jelent meg a piacon, de aki megkóstolta, legtöbbször rendszeres
vásárlója is lett.
Őszi termésű növény, október közepén, november elején szedhető.
Táplálkozás-élettani jelentőségét éppen az növeli, hogy télen is fogyasztható.
Elsősorban jelentős C-vitamin, (30 mg/100 g) karotin, kálium és
növényirost-tartalom jellemzi.
A kínai kel alsó külső leveleit - amelyek nem fogyaszthatók - már szedéskor
eltávolítják. Így felhasználáskor legfeljebb a levelek végét célszerű levágni,
ahol rostosabb a főér. Ezzel elérjük azt is, hogy a külső levelek szétesve
alaposabban megmoshatók és gondosan eltávolítható a közéjük került szennyeződés.

Elsősorban nyers salátákat készíthetünk belőle, önmagában vagy más
nyersanyagokkal keverve. C-vitamin- tartalmát így hasznosíthatjuk legjobban.
Köretként párolva, sütve fogyasztható, de jóízű levest is főzhetünk kínai
kelből.
Hagyományos főzeléknek is elkészíthetjük. Tojással, hússal kombinálva
egytálételként is kerülhet az asztalra. Színe és változatos formája miatt jól
hasznosítható hidegtálak díszítésére, üde színt és friss ízt jelent a téli
hónapokban. Része lehet zöldségleveseknek, belefőzhetjük hús- és csontlevesbe.
Alacsony energiatartalma, viszonylag magas telítő értéke, különösen fogyókúrás,
sószegény és vegetáriánus étrendben kedvező.
A csecsemők főzeléke között is elsőként szerepel, mivel könnyen emészthető,
ebben az esetben elsősorban a levelek zöld részét, apróra vágott burgonyával
sűrítve adjuk.
Eltarthatósága rövid, sajnos fagyasztani nem lehet és más tartósítási mód sem
jellemző rá.

RECEPTEK 10 SZEMÉLYRE

KÍNAI KEL KRÉMLEVES

1 kg kínai kel, 0,08 kg liszt, 1 fej vöröshagyma, 0,2 lit. tejszín, só, bors,
szerecsendió.
A jól megmosott kínai kelt metéltre vágjuk és annyi hideg vízben, hogy éppen
ellepje, feltesszük főni, vöröshagymával, sóval ízesítjük. Ha megfőtt áttörjük
vagy turmixoljuk és tűzre visszatéve felforraljuk. Lisztből és tejszínből
készült habarással sűrítjük. Őrölt borssal és szerecsendióval
ízesítjük.(Dúsítását tojássárgájával közétkeztetésben nem javasoljuk). Pirított
zsemlekockával tálaljuk.


PÁROLT KÍNAI KEL

2,5 kg kínai kel, 0,1 lit. étolaj, kapor, köménymag, konyhasó.
A megtisztított, ujjnyi karikákra vágott kínai kelt felmelegített olajon
átfuttatjuk, sózzuk, meghintjük őrölt köménymaggal és finomra vágott kaporral.
Kevés vizet vagy csontlevet aláöntve fedő alatt pároljuk. Párolt sült csirke,
pulyka, hal mellé adható köret.


KÍNAI KEL FŐZELÉK

2,5 kg kínai kel, 0,08 lit. étolaj, 0,14 kg liszt, 0,3 lit tejföl, fokhagyma,
só, köménymag, rozmaring, kakukkfű ízlés szerint.
A kínai kelt ujjnyi vastag karikákra vágjuk, annyi hideg vízben, hogy ellepje
feltesszük főni, sózzuk, köménymaggal, rozmaringgal, kakukkfűvel ízesítjük.
Olajból, lisztből zsemleszínű rántást készítünk és ha a kínai kel megfőtt,
besűrítjük, végül tejfellel dúsítjuk. Utánízesítjük és készre főzzük.


KÍNAI KEL TOJÁSSAL

1,5 kg kínai kel, 0,20 kg hagyma, 0,2 lit. olaj, 10 db tojás.
A kínai kel tömör részéből készítjük. A karikára vágott hagymát az olajon
átfuttatjuk, majd hozzáadjuk az ujjnyi vastag karikákra vágott kínai kelt és
óvatosan kevergetve fedő alatt üvegesre pároljuk. Ha kész, egyenként ráütjük a
tojásokat, enyhén megsózzuk és lefedve ízlés szerinti keménységűre sütjük.
(A végén a fedőt vegyük le, hogy a sárgája szépen megmaradjon, mint a tükörtojás
sütésénél).


KÍNAI KEL SALÁTA

1 kg kínai kel, 0,3 kg paradicsom, 0,1 kg trapista sajt, 5 db tojás, 0.1
almaecet, metélőhagyma, kristálycukor, só ízlés szerint.
A kínai kelt ujjnyi széles darabokra, a paradicsomot és a főtt tojást cikkekre
vágjuk és elkeverjük az apró kockákra vágott sajttal. Ráöntjük a cukorral, sóval
ízesített almaecetet és az apróra vágott metélőhagymát és néhány tojáscikkel
díszítve tálaljuk. A salátaöntet többféle is lehet. Pl. tartármártás,
paradicsomos majonéz mártás, vagy olajos, mustáros citromos öntet.


KÍNAI KEL SALÁTA GAZDAGON

Kínai kel 1 kg, sárgarépa 0,20 kg, búzacsíra vagy darált dió 0,03 kg, méz 0,03
kg, citrom 3 db, metélőhagyma, petrezselyemzöld ízlés szerint.
A kínai kelt vékony metéltre vágjuk és összekeverjük a finomra reszelt
sárgarépával és a búzacsíra (vagy dió) felével, az apróra vágott
petrezselyemzölddel és metélőhagymával, enyhén megsózzuk és állni hagyjuk.
Közvetlen tálalás előtt locsoljuk meg a citromok mézzel ízesített szűrt levével.
Lazán átforgatva a maradék búzacsírával (vagy dióval) meghintve tálaljuk.

Gaál Jánosné