Terebess konyhakert
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a Kertek és konyhák indexlapra

Kerti laboda
Atriplex hortensis L. convar. hortensis 'hortensis' (= 'viridis' Alef.) fajták 'rubra'

A régi idők kitűnő főzeléknövénye, különféle színű változatai - zöld, égőpiros, rózsaszín - szemet gyönyörködtető kerti díszek. Kicsiny korától a 2 m-es magasságig szinte minden időszakban új színfoltban ragyog. Jóízű főzelék készíthető belőle. Gyógyító, serkentő hatása sem elhanyagolható.

Származása, elterjedése. Közép-ázsiai vagy dél-európai eredetű. Már a rómaiak ismerték, a középkorban ismert főzeléknövény. Jelenleg főként Nyugat-Európában elterjedt. Hazánkban inkább egyes dísznövény-változatait találjuk szórványosan.

Gazdasági és táplálkozási jelentősége. Spenót helyett termeszthető, sokáig és könnyen szedhető, levelei puhábbak. Nagy tömeget ad (2-4 kg/m²). Igénytelen, kevés munkát igényel. Ásványi sókat jelentős mértékben, vitaminokat mérsékelten tartalmaz. Fogyasztása a szervezetre kiegyenlítő hatást gyakorol. Zöld- és szálas takarmánynak is alkalmas.

Növénytani jellemzői. Egyéves, lágy szárú növény. Gyökérzete: karógyökere erősen fejlett, sok mellékgyökeret képez. Szára: számos oldalhajtást képező szártengely. 2 m magasra is megnő, őszre megfásodik. Levélzete jellegzetesen háromszög alakú, változat szerint különböző színű. Virágzata: virágai kicsinyek, a változat színének megfelelő csészelevelekkel. Szél-, rovar-, önbeporzó. Termése kör alakú, színes lependék. Ezermagtömege 4-6 g. Csírázóképessége rossz, 25-50%-os, a mag mindössze 2 évig használható. Kelése is vontatott, 7-21 nap. Tenyészideje a magvetéstől a mag beéréséig kb. 150 nap.

Élettényezők iránti igénye. Fényigénye nagy, az árnyékot csak eltűri. Hőigénye: 14-16 °C körüli hőmérsékleten fejlődik szépen. Bírja a fagypont körüli hőmérsékletet és a nagy meleget is. Vízigénye: kellő csapadék mellett ad bő termést. Talajban nem válogat. Tápanyagigénye jelentős, különösen nitrogénből. Ősszel 5-6 kg/m² szerves trágyát és 10-20 g/m² kálisót, ill. szuperfoszfátot, fejtrágyául 20-30 g nitrogént adjunk alá. Több N-műtrágyát a nitrátfelhalmozás elkerülése végett nem tanácsos adni.

Változékonysága, fajtái. A 'Zöld levelű kerti laboda' zsenge, puha levelei, hajtásai fogyaszthatók. Nyár végéig szedhető, 2 m-re is megnő. Magja dús lependékű, díszes. 'Piros levelű kerti laboda': az egész növény ragyogó piros színű. Levélzete jóízű, fogyasztható. Díszzöldségnek különleges, 2-2,2 m magasra nő. A 'Rózsaszínű kerti laboda' szára pirosas, levélzete rózsaszínű, a növény igen díszes. Levelei fogyaszthatok, 2,5 m-re is megnő.

Termesztése. Főnövényként márciusban tápdús, jó vízgazdálkodású talajba helyre vetjük 1-2 cm mélyre. Tenyészterülete folytonos szedésre 20-30 x 10-20 cm, díszzöldségnek 50-60 x 50-50 cm, fészkesen. Vetőmagszükséglete soros vetéshez 1-2 g/m², fészkes vetéshez fészkenként 20-30 mag (0,4-0,5 g/m²). Ápolása: kapálás, gyomirtás. Öntözése szükség szerint történjék. Öntözéssel zsengébb és több fogyasztható levelet, fiatal hajtásrészt kapunk. Szedése: a leveleket, hajtásokat kézzel szedjük, fiatalabb korban kaszálhatjuk is. Pár nap után öntözzük, így sarjad és jól bokrosodik. Virágzásig mind a három változat levelét, zsenge hajtását szedhetjük. Lehetőleg frissen használjuk fel, 0 °C-on is csupán 5-6 napig tartható el.

Feldolgozása, hasznosítása. Ágyasokba háttér- vagy csoportos növénynek. Parkokban, üdülő-, dísz-, bemutató-, hobbi-, iskola-, utcakertekben érdekes.

Friss, jóízű főzelék készíthető belőle. Bélmozgást serkentő hatása közismert. Zöld- és szálas takarmánynak is alkalmas.

Elkészítése

Általában úgy készítjük el, mint a spenótot szokás.

• Labodafőzelék alföldiesen. 1 kg tisztára mosott kertilaboda-levelet (mindegy, melyik színű változatból) sós vízben puhára főzünk. Leszűrjük és apróra összevágjuk. Rántást készítünk, 5-6 gerezd tavaszi fokhagymát reszelünk bele, kissé megfuttatjuk, majd a főtt labodát hozzáadjuk. Saját levével felöntjük és besűrítjük. Tükörtojással vagy paprikás, húsos lével tálaljuk.

• Egyszerű labodaleves. Ugyanúgy készül, de vékonyabban, kevesebb fokhagymával, és felöntőlének tejet használunk.

II.
Kerti laboda
Atriplex hortensis

Népies nevei. Ízetlenfű, ízetlen laboda, német paréj, spanyol paréj, paréjlaboda, labodaparéj, angol paréj, szellemfű.

Leírása. Egyéves, 50-150 cm vagy még magasabbra növő növény. Felálló szárú, többnyire ágas, erőteljes alkatú. Szára lekerekített négyszögletes vagy téglalap alakú, zöld-fehér csíkos, általában lombzöld színű. A kerti laboda lomblevelei szórt állásúak, a legalsók átellenesek. A levélzet nem sűrű, de aránylag nagy levelei (10-25 cm hosszú és 10-20 cm széles) miatt dús levélzetűnek látszik. A levelek szívestől háromszög dárda alakúak. Termése aprópénz alakú.

Összetéveszthetősége. A fényes labodával téveszthető össze, de ez nem jelent problémát a felhasználásnál, miután a kerti labodát ebből a gyomnövényből származtatják.

Előfordulása. Nem művelt helyeken, utak mellett, szőlők között, fasorok mellett és kertekben szórványosan megtalálható az egész országban.

Felhasználása. Napjainkra elfelejtették, de már a gyűjtögető társadalomban főzeléknövényként használták. A középkorban különböző gyógyhatást tulajdonítottak neki. Később ezek a hiedelmek elhalványultak, így Diószegi a XIX. sz. elején már csak főzeléknövényként ajánlja. Ugyancsak a XIX. században, hatalmas leveleit vaj csomagolására használták. A mediterrán vidéken nyersen, salátának készítik. Magja kék festéket szolgáltat, ezért régebben festőnövényként is termesztették. A kerti laboda C-vitamin-tartalma érdemel figyelmet, ez a spenótéval megegyezik.

Gyűjtési ideje. Felhasználása a spenótéhoz áll a legközelebb. Azzal szemben azonban nagy előnye, hogy a spenót gyors felmagzása után nyáron a laboda még sokáig szedhető és fogyasztható. A labodáról egész tenyészidejében szedhetünk használható leveleket. Tehát a gyűjtési idő nincs korlátozva, júniustól szeptemberig mindig ad konyhánkra elég anyagot, főleg, ha időnként megöntözzük. A víz azért fontos számára, mert a nagy szárazságot nem tűri, gyorsan felnyurgul.

Receptek

Labodaleves. A leveleket (200 g) megtisztítjuk, megmossuk, finomra vágjuk, zsiradékban megpároljuk. Húslével (1 l) felöntve felfőzzük, behabarjuk. Melegen tálaljuk. Sokféle változatot készíthetünk belőle, ha különböző növényekkel keverjük. Ilyen célra szóba kerülhet pl. a mezei sóska, a zamatos turbolya, a kerek repkény.

Labodafőzelék. A megmosott, megtisztított, sós vízben megfőzött leveleket (200 g) áttörjük, 1 kiskanál vegetával ízesítjük. Személyenként 1-2 tojássárgáját és 1-2 kanál tejet keverünk bele, forró vízzel telt fazék fölött besűrítjük. Tükörtojásfeltéttel fogyasztjuk.

Labodaomlett. 500 g összevágott, megmosott labodalevelet kevés vajon puhára párolunk, összekeverjük 3 egész tojással, 2 kanál tejföllel, megsózzuk, megborsozzuk és kikent tepsibe öntve megsütjük. Tálalás előtt az omlett tetejét gazdagíthatjuk tejföllel összekevert, aprított füstölt sonkával.

Labodasaláta. A fiatal leveleket tárkonyos ecettel, olajjal, sóval és némi finomra vágott hagymával összekeverjük. Rövid (1/2 órányi) érlelés után fogyaszthatjuk.

Diétás labodafőzelék. 75 dkg megtisztított labodát 1 kis fej vöröshagymával és 1/2 db szétnyomott fokhagymagerezddel, csipetnyi darált borssal, annyi vízben, amennyi a mosás után a leveleken maradt, lassú tűzön addig pároljuk, amíg a levelek össze nem esnek. Köretként azonnal tálaljuk, vagy előbb robotgéppel pépesítjük. Tükörtojással fogyasztjuk.

Rakott laboda. 1 kg labodát sós, szódabikarbónás vízben megfőzünk, leszűrjük, és szitán áttörjük. 3 dkg zsírból és 3 dkg lisztből világos rántást készítünk, belekeverjük a labodát, felforraljuk, majd sóval, borssal ízesítjük, és kihűlni hagyjuk. 3 tojássárgáját felverünk, hozzákeverjük a langyosra hűlt labodát, tovább keverjük, végül óvatosan hozzávegyítjük a 3 tojás keményre vert habját. 3 tojást keményre főzünk, és felszeletelünk. Kivajazott tortaformába beleteszünk egy réteg labodát, rá a keménytojás-szeleteket, megöntözzük kissé sózott olvasztott vajjal, rá ismét labodát, majd karikákra szeletelt kolbászt, erre labodát, és így felváltva. 30-40 percig, sütőben, közepes tűznél sütjük. Kiborítva kolbász- és keménytojás-szeletekkel díszítjük.

Labodás táska. 25 dkg finomlisztet, 12 dkg Rama margarint, 1 tojássárgáját, csipet sót és annyi vizet, hogy rugalmas tésztát kapjunk, összegyúrunk. Ha kész, hideg helyen legalább 1 óráig pihentetjük, majd 3-4 mm vastagságúra nyújtjuk. Közben 3 dkg lisztet 3 dl tejjel simára keverünk, hozzáadunk 3 dkg vajat, lassú tűzön sűrű krémmé főzzük. 50 dkg friss, megtisztított labodalevelet saját levében megpárolunk. Belekeverjük a krémbe, és annyi tejjel engedjük fel, hogy pasztaszerű labodakrémet kapjunk. Megsózzuk, megborsozzuk, majd a nyers tojással kikeverjük. A tésztából 8x8 cm-es szabályos négyzeteket vágunk ki. Középre a labodakrémből kanálnyit rakunk, majd a tésztát az átló mentén ráhajtjuk. Tetejüket tojással megkenjük, reszelt sajttal ízesítjük. Sütőben aranysárgára sütjük.

III.
Kerti laboda
Atriplex hortensis

Angolul: Orach, Mountain spinach,
németül: Gartenmelde,
hollandul: Melde,
franciául: Arroche, Belle-dame, Bonne-dame, Epinard géant, Follete, Prude-femme,
spanyolul: Armuelle,
olaszul: Bietolone o atreplice,
oroszul: Szadovaja lebeda, Csernova loboda, Sovta loboda,
csehül: Lebeda zahradni,
bolgárul: Gradinska loboda.

Növénytani leírása. Egyéves, lágy szárú növény, a libatopfélék családjába tartozik. Erősen fejlett karógyökerével 80-100 cm-re is lehatolhat a talajba. Sok és finom mellékgyökérzetével nagy talaj felületet hálóz be. Föld feletti része 30-125 cm-re megnövő, őszre erősen megfásodó, kevés oldalhajtást képező szártengely, mely jó kerti talajon nemritkán a 200 cm-t is eléri. Virága jelentéktelen, halványzöld színű. Júliustól virágzik, virágzása folyamatos. A növény külsőre piramis alakú. A levelek fajtától függően különböző színűek: lehetnek sárgák, zöldek vagy pirosak, általában mattok. Az alsó, kifejlett levelek szív alakúak, egyesek kimondottan háromszög alakúak. A felső levelek hosszúkásak és ugyancsak háromszögletűek. Magja hasonló a rebarbaráéhoz, de annál kisebb, sárgásbarna színű, 4-8 mm hosszú, majdnem kör alakú, 0,5-1,10 mm vastag. Becker-Dillingen szerint a kerti laboda a növekedés időtartama szerint különböző típusú magvakat képez, melyek küllemre eltérőek, és különbözőképpen csíráznak. Legjobb a nagy, sárga magvak csírázása, legrosszabb a kis, fekete magvaké. Csírázóképessége gyakran nagyon rossz, a kereskedelmi áru csírázóképessége sem jobb átlagosan 25%-nál. Ezermagtömege 4-6 g. Rövid ideig tartja meg csírázóképességét, a mag két évnél tovább nem tartható. Legjobb egyéves magot vetni. Maga a csírázás is elhúzódik 3-4 naptól 4 hétig is. Magja sötétben csírázik, s ehhez 12 °C a legmegfelelőbb. Amilyen szépen, gazdagon virít, annyira nehezen szaporodik.

Származása, elterjedése. Latin neve, az Atriplex, erősen háromszögletű levelével áll összefüggésben.

Becker szerint a kerti laboda őse az Atriplex mitens. Ez a faj dél-európai származású, keleten a Kaukázusban, valamint Közép-Ázsiában megtalálható. Az Atriplex mitens kerti változata a görögök és rómaiak körében már ismeretes volt. A kerti laboda virágkorát a középkorban élte. A leírások szerint éppúgy kedvelt volt, mint a spenót. Később azonban mindinkább a spenót került előtérbe. Jelenleg Nyugat-Európában nagy területen ugyan nem, de elég általánosan elterjedt. Hollandiában, Franciaországban főként házikertekben termesztik. Hazánkban csak dísznövényváltozatai terjedtek el. Időnként magja nálunk is kapható.

Élelmezési és gazdasági jelentősége. Táplálkozási értékéről nem sokat tudunk. Ásványisó-tartalma jelentős, de vitamintartalma nem ismert. Főzeléknek spenót módra készíthető el. Gazdaságilag nehéz értékelni, nagyüzemi termesztésére nincs kilátás, házikertben viszont számolni lehet elterjedésével. Most, amikor a spenót kicsinyek részére nem ajánlott fogyasztásra, pótlására több növény is szóba kerülhet, ezek közé sorolható a kerti laboda is.

Környezeti igényei. Hőigénye közel áll a spenótéhoz. 16 °C körüli hőmérsékleten fejlődik ideálisan, de alacsony, fagypont körüli hőmérsékleten sem megy tönkre. A nagy meleget jól bírja.

Fényigénye nagy. A fénynek kitett, jól felmelegedő talajokon szépen fejlődik, árnyékos részeken kevésbé.

Vízigénye nagy. Bár nagy szárazságban sem megy tönkre, mégis a kellő vízellátottságú talajon ad kielégítő, bő termést. Ezért ajánlatos öntözni.

Tápanyagigényes növény. Becker szerint: minél nagyobb a talaj tápanyagtartalma, annál jobban fejlődik. A szemétdombok közvetlen környékén, ahol bővében van nitrogén, ott a legszebb.

Fajtái. Többféle kerti változata ismeretes. Jó részük dísznövény, tehát virágágyak növénye. Állítólag ezekből képződött több étkezési célra is alkalmas fajta. Ezek: Nagy levelű kerti laboda, Zöld rajnai fejes laboda, Lees Reisenmelde, Blutrote Gartenmelde. A fajták elsősorban színben térnek el egymástól. Legalkalmasabbak fogyasztásra és a legkedveltebbek a zöld színű fajták.

Termesztése. Mindig magvetéssel szaporítjuk. Lehet a labodát tisztán egymagában vagy kevert vetéssel is szaporítani. Minél korábban vetjük, annál jobb. A németek az őszi vetést javasolják, tehát az októberit, bár szerintük, ha a talajállapot megengedi, januárban is vethető. Mivel a magszáras növény a spenóthoz hasonlóan már nem ad megfelelő levéltermést, a szakaszos vetés is célravezetőnek látszik, e célból az említett januári vetéstől számítva 2-4 hetenként lehet azt megismételni. A legutolsó vetési idő, amely még ugyanabban az évben szedhető termést, lombot eredményez: július vége.

Jól előkészített talajba vessük, hiszen nagyon rosszul csírázik. A növény terjedelme miatt 40-50 cm-es sortávolságra vessük. 1 m²-re általában 2-3 g mag elég. A laboda ápolása gyakori kapálásból és öntözésből áll. A szedés a virágzást megelőző időszakban folyamatosan végezhető. Átlagosan 3-4 kg termésre lehet négyzetméterenként számítani, az 5 kg-os termés már nagyon jó.

Eltarthatósága rossz. Legfeljebb 5-6 napig, 0 °C körüli hőmérsékleten tárolható.

Szaporítóanyag beszerzése. E célból kijelöljük a színre és egyéb tulajdonságokra legkedvezőbbnek vélt töveket, s azokat magfogás céljából meghagyjuk, egészen a mag teljes beéréséig. A megszedett magot hűvös, száraz helyen tároljuk, és a következő évben szaporításra fel is használjuk. Magja a hazai kereskedelemben egyelőre nem kapható.

Ételkészítési lehetőségek
Salátának nem való. Leves készíthető belőle, de inkább főzeléknek alkalmas. Spenótpótló, bár ízre kissé más.

IV.
Kerti laboda
Atriplex hortensis L. convarietas hortensis

(Szinonim név: laboda, labodafű, kerti maglepel,
németül: Gartenmelde, Spanischer Spinat
angolul: orach, garden orach, mountain spinach)

Gazdasági és táplálkozási jelentősége

Termesztésének kezdetéről pontos adataink nincsenek, az viszont tudott, hogy már a rómaiak is fogyasztották gyökerét. A középkorban mint levélzöldséget igen nagyra becsülték, később a spenót teljesen háttérbe szorította.

Üzemi termesztése sem nálunk, sem Európa más országaiban nem folyik, mint dísznövényt és zöldséget kizárólag kisgazdaságokban, hobbikertekben állítják elő. Levelét a spenóthoz hasonlóan készítjük el, magas vitamintartalma nincs, de ásványi anyagokban (vas, foszfor és magnézium) gazdag. Gyakran kedvező étrendi hatása miatt javasolják a fogyasztását. Nagy előnye más zöldségnövényekkel szemben, hogy kártevője alig ismert, és betegsége sincs, ami miatt indokolt lenne a komolyabb vegyszeres védekezés. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy tetszetős alakja és dekoratív színei miatt a kert díszítését is szolgálja. Elkészíthető levesnek, főzeléknek, gyakran sóskával keverve főznek belőle mártást.

Rendszertana, növénytani és élettani sajátosságai

A kerti laboda (Atripex hortensis L. convarietas hortensis) nálunk vadon is előfordul. Egyéves lágyszárú növény, amely erős karógyökereket fejleszt, de oldalgyökerei is a talajt sűrűn behálózzák, különösen a talajfelszín közelében alakul ki sok vékony, igen aktív, víz- és tápanyagfelvevő gyökér.

Levelei szórt állásúak, páratlanul szárnyasak. Az alsó levelek alakja szívre emlékeztető, a felsőbbek háromszögletűek vagy dárdaszerűek, szélük karéjos, de vannak olyan fajták, amelyek széle kisebb-nagyobb mértékben hasogatott. A levelek fénytelenek, színük fajtánként nagyon eltérő, lehet zöld, piros vagy sárga. A levélnyél egészen rövid. A fiatal leveleket apró bolyhok borítják. Szára, amely eléri az 50-150 cm-t, jobb talajon a 2 m-t is, őszre erősen megfásodik, maga a növény habitusa piramisra emlékeztet.

Apró, jelentéktelen, világoszöld virágai júliusban-augusztusban nyílnak, kétivarúak, virágonként 5 porzó és 2-3 bibe. Termése színes leples makk, alakja kismértékben emlékeztet a rebarbara termésére, de annál lényegesen kisebb, mindössze 4-8 mm átmérőjű, és 1,5-2 mm vastag. Magja sárgásbarna, kerek, kissé lapított, átmérője 2 mm és 0,5-1 mm vastag. Ezermagtömege 4-6 gramm. Csírázóképességét nagyon hamar elveszti. A különböző időben képződő magok csírázóképessége eltérő.

Környezeti igénye

Igénytelen növény, más levélzöldségfélékhez hasonlóan 14-16 °C-on fejlődik a legjobban. Magja már 12 °C-os talajban csírázni kezd, de mint minden nagy olajtartalmú mag lassan kel. A hideget tűri, az enyhe fagyokat károsodás nélkül elviseli, és viszonylag jól tűri a nagy meleget is. Különösen a vörös levelű változatai alkalmazkodnak jól a szélsőséges éghajlati viszonyokhoz.

Sok fényt kíván, az árnyékot és a félárnyékot nem tűri. Különösen a színes levelű változatai igényelnek sok napsütést, élénk, szép színük csak erős napsütés hatására alakul ki. Sötétben csírázik.

Vízigénye alacsony, a szárazságot jól tűri, nálunk - leszámítva a nagyon száraz aszályos esztendőket - tavaszi vetéssel öntözés nélkül is megtermeszthető. A talaj nedvességtartalmát sűrű gyökérzete segítségével nagyon jól képes hasznosítani.

Talajban nem válogat, szinte valamennyi talajtípuson eredményesen megtermeszthető. Vannak közeli rokonai (parti laboda, Atripex litoralis. L), amelyek a szikeseken is előfordulnak. Tápanyagok közül a nagy lombozat kifejlesztéséhez a nitrogénből igényel többet, trágyázási irányelvként érdemes a spenótnál ismertetett rendszert és általános szabályokat követni.

Fajtaválasztéka

Fajtanemesítéssel csak néhány országban foglalkoznak, többnyire helyi vagy házilag szelektált fajtát termesztettek. Sokszor lehet még 30-40 éves fajtákkal is találkozni, mint pl. Nagylevelű, Rajnai zöld, Lee's-i óriás laboda, Vérvörös kerti stb.

A termesztésben a levelek színe, a levél alakja és a növény magassága alapján különböztetünk meg fajtákat. A színes levelű fajták elsősorban dísznövény-termesztési célt szolgálnak, a fogyasztásra szelektált fajták színe világos vagy sötétebb zöld.

Termesztése

Termeszthető főnövényként, ez esetben a magját már nagyon korán elvetik, és szárba indulás után is tovább nevelik. Ilyenkor már a termése, azaz levelei nem zsengék, hanem rostosak, gyakorlatilag fogyaszthatatlanok. De vethető a tavasszal lekerülő zöldségfélék után, pl. borsót, korai káposztát, korai burgonyát, salátát, spenótot követően.

Szaporítása

Magvetéssel gyakorlatilag az egész év folyamán szaporítható, legjobb a kora tavaszi vetés, de a nyári vetésekből is (június, július) jó termésre számíthatunk. Szedését csak addig javasoljuk, amíg a magszárképződés nem indult meg. Szokás szakaszosan vetni, úgy mindig lesz szedésre alkalmas, fogyasztható, friss és zsenge laboda a kertben.

Általában 20-30 cm-es tőtávolságra és megközelítően hasonló sortávolságra vetjük, a gyakorlat az, hogy egy fészekbe 4-5 szem magot helyezünk el. Ha magasabbra hagyjuk nőni - dísznövénynek neveljük - úgy a sortávolságot és a tőtávolságot 60-80 cm-re növeljük.

Lassan csírázik (3-4 hét), és magja csírázóképességét hamar, már egy-két év után elveszti, a kereskedelemben kapható mag csírázásával is gyakran szokott gond lenni. Ezért mindig friss magot vessünk. A fészkek helyét érdemes pálcikával megjelölni, vagy ha sorba vetjük, akkor a mag közé keverjünk gyorsan csírázó jelző növényeket, pl. mustár- vagy salátamagot. Így kelésig gyommentesen tudjuk tartani a területet. Ezermagtömege 4-6 gramm. 10 m² felület bevetéséhez (soros vetés) megközelítőleg 20-30 gramm mag szükséges.

Ápolása

Ápolása gyakorlatilag csak rendszeres kapálásból és gyomlálásból áll. Öntözni csak akkor kell, ha tartós, nagy a szárazság.

Gyenge leveleit és zsenge hajtásait szedjük. Termésmennyisége, öntözés nélkül 2-3 kg, de öntözés esetén és kevés nitrogéntrágyázás mellett elérheti akár a 4-5 kg-ot is négyzetméterenként. Hajtatni nem szokták.

Parti laboda - Atriplex littoralis