Terebess konyhakert
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a
Kertek és konyhák indexlapra

 

Egymagvútök, trópusi tüskéstök
Sechium edule (Jacq.) Swartz (Chayota edulis Jacq.)
Család: Cucurbitaceae (tökfélék)

A: choco, choyote;
F: cristofine, chayote;
S: chayote, chinchayote, cidrayota;
P: chuchú;
N: Chayote, Stachelgurke

Az egymagvútök erőteljes, évelő, egylaki kúszónövény. A nagyméretű, akár 10 kg-os gyökérgumójából eredő, csavarodó szárai meghaladhatják a 20 m-t is. A szár gyengén szőrös és hosszbarázdás; elágazó kacsokat hordoz. A 10-25 cm nagyságú levéllemez érdes szőrű, széles-kerekded, szíves vállú, 3-7 tompa hegyű vagy karéjú, fogazott szélű; a levélnyél 3-25 cm hosszú. Az egyivarú, 3 mm nagyságú virágok 5 tagúak, zöldesek vagy krémszínűek; a porzós virágok 10-30-asával 6-30 cm hosszú, levélhónalji fürtökben ülnek, a termősek magánosan állnak rövid kocsányokon.

Termése: 1 magvú, lapított, körte formájú vagy gömbölyded bogyó, amely 7-20 cm hosszú, 5-8 cm széles, akár 1 kg súlyú is lehet. Vékony, szilárd, fényes héjuk sima vagy szemölcsös, ráncos vagy hosszbarázdás, kopasz, elszórtan serteszőrös vagy sűrűn tüskékkel borított, és zöld, világossárga vagy fehéres színű. Az üveges, fehéreszöld, nagyon bő levű, szilárd terméshús kissé az uborkához hasonlít, gyakran édeskés ízű. A nagy mag lapos-elliptikus, fehér és 3-5 cm hosszú; korán, még az anyanövényen csírázni kezd a csüngő termésben.

Felhasználása: az aztékok, maják és más indián csoportok ősi kultúrnövénye, amely nagyon bő termő. Olcsó zöldségként a trópusokon és a szubtrópusokon világszerte nagy jelentőségűvé vált. Minden része ehető. Főleg az éretlen terméseket használják fel meghámozva és párolva, főzve vagy sütve mint ízletes, kalóriaszegény főzeléknövényt. Édesítve a terméshúsból desszert vagy sütemény is készül. A gazdag proteintartalmú magokat vajban vagy olajban pirítva fogyasztják, kellemes dióízűek.
Az idősebb növények súlyos, keményítőben gazdag gyökérgumói burgonyaként vagy zöldségként készíthetők el. A fiatal, gazdag vitamintartalmú leveleket és hajtáscsúcsokat párolva fogyasztják. A burjánzó növény takarmányként is értékesíthető, a szárak rostjaiból kalapot és kosarakat fonnak.

Elterjedése: Közép-Amerikából származik, és manapság világszerte termesztik a trópusi és szubtrópusi klímaterületeken.

Termesztése és betakarítása: nagyon gyors növekedésű kúszónövény, amely belső trópusi hegyvidékeken tenyészik, tápanyagban gazdag talajon, kb. 2000 m magasságig. A viszonylag hűvös éjszakák serkentik a termésképzést, a nedves-forró egyenlítői síkvidéki klíma nemigen alkalmas a növény termesztésére. A különféle nemesített fajta a termések alakjában, színében és nagyságában különbözik. Rendszerint magról szaporítják; fákra, sövényekre és épületekre futtatják fel. Vetés után 3-5 hónap múlva kezdődik meg a betakarítás, amely akár éveken át eredményes. Hűtéssel a termések több mint 1 hónapig tárolhatók.

 

 

II.
Chayote

(e.: csajoti)
Sechium edule Jacq (Schwartz)

További elnevezése: chouchou (e.: csocsó), mexikói uborka, quisquil (e.: gizkvil), vegetable pear, mirliton, chayote (e.: csajote), tallon, talote, christophin (e.: krisztofin), choco (e.: csoko).

Növénytani leírása. A Cucurbitaceae (kabakosok) család Sechium nemzetségébe tartozik. Erőteljes növekedésű, kúszó, évelő növény, 15 cm-re vagy még annál is hosszabbra nő. Az uborkáéhoz hasonló, nagy, zöld, ötszög alakú levelei vannak. Ugyanazon a növényen találhatók hím- és nővirágai. Termése általában körte alakú, színe a sötétzöld és az elefántcsontszín között változó, felszíne erősen barázdált, átlagtömege 0,1-1 kg. Egyes szerzők szerint legjobb minőségűek a 0,25-0,5 kg átlagtömegűek. A termés sima vagy tüskés.

Benne egyetlen, nem szárítható, nagy (4-6 cm hosszú, 3-4 cm széles és kb. 0,5 cm vastag) mag található, amely csak a termésben csírázik, és annak csúcsi részén hajt ki. Szaporítása azért csak az egész termés elültetésével lehetséges, amelyben annak teljes beérése előtt a mag már csírázásnak is indul.

Gyökerei a trópusokon gumószerűen megvastagodnak, egyetlen növény esetében elérheti a 8-10 kg-ot.

Ázsiában, valamint Afrikában (Sierra Leone, Ghana, Malawi) terjedt el. A trópusok fontos, de táplálkozási szempontból kevésbé értékes zöldségnövénye.

Újabban próbálkoznak honosításával a szubtrópusokon és a szubtrópusokkal határos, enyhe telű mérsékelt övi területeken is, így az Egyesült Államok déli és keleti partvidéki államaiban, és egyéves kultúrában való termesztésével a Szovjetunió egyes területein, továbbá Bulgáriában.

Élelmezési és gazdasági jelentősége. Elsősorban a tradicionális, trópusi kisgazdaságok növénye. A termés nagy része önfogyasztásra kerül, kisebb része helyi piacokon értékesül. Gazdasági jelentőségét jól érzékelteti, hogy mintegy 5 millióra becsülhető az ilyen önellátásra termelő trópusi farmok száma, amelyek több mint 1 milliárd embert élelmeznek.

A növénynek szinte valamennyi része hasznosul, fő terménynek számító, jellegtelen ízű, éretlen töktermésén kívül fogyasztják zsenge leveleit, hajtásait, gumószerűen megvastagodott gyökerét és magját.

Területegységenként igen nagy termést ad, egyetlen növényről 80-100 db termés szedhető. A trópusokon úgy számolnak, hogy egyetlen jól művelt chayote tő egy 4-5 tagú család folyamatos ellátását biztosítja.

A termés nagyon kevés B1-, B2-vitamint, karotint és C-vitamint tartalmaz. Elsősorban ásványisó-forrás, viszonylag sok kalcium, foszfor és magnézium található benne. A gyökerek foszfortartalma a termésben találhatónak négyszerese, vastartalma pedig kétszerese. A levelek nagyon sok karotint, a terméshez képest háromszor annyi kalciumot és kétszer annyi C-vitamint tartalmaznak. Trópusokon a gyökereit, szubtrópusokon a termését fogyasztják szívesebben.

Környezeti igényei. Mérsékelten melegigényes, 20-25 °C-on fejlődik legjobban, de a hideget egyáltalán nem bírja, 0 °C alatti hőmérsékleten az egész növény elpusztul.

Rövidnappalos, virágzására legkedvezőbb a napi 12 órás vagy annál valamivel rövidebb ideig tartó megvilágítás. Szereti a félárnyékot.

Kifejezetten vízigényes, fejlődése csak egyenletes vízellátás mellett zavartalan, ezért ahol a természetes csapadék ezt nem biztosítja, rendszeresen öntözni kell. Legmegfelelőbbek számára a finoman elmunkált, szerves anyagban gazdag, jó vízgazdálkodású vályogtalajok, de termeszthető jó vízelvezetésű tőzeg- és kotutalajokon is.

Tápanyagigénye kb. az uborkáéval egyező.

Fajtái. Miután a termésből kivett mag nem csírázik, szaporításra nem használható fel, fajták előállításával és forgalmazásával a vetőmagcégek nem foglalkoznak. Mindenütt helyi változatait termesztik, amelyet nem fajtanévvel, hanem a termés jellege alapján különböztetnek meg. Így fehér, zöld, tüskés, tüskementes, kerek és hosszúkás termésű változatairól beszélnek.

Termesztése. A trópusokon egész évben termeszthető, bármikor szaporítható, a szubtrópusokon csak akkor, amikor a csírázásához, fejlődéséhez szükséges, legalább 18-20 °C hőmérséklet adott. Szaporítható generatív és vegetatív úton.

Az ivaros szaporítás még ki nem hajtott termésének elültetését jelenti. Szaporítható hajtásdugványozással is. Erre a célra éles késsel lemetszik hajtáscsúcsát, és nedves homokban meggyökereztetik. Ezután tenyészedénybe ültetik, ebben tovább nevelik, és mielőtt a gyökerek túlságosan átszőnék az edényt, földlabdával együtt kiültetik úgy, hogy a gyökerek ne sérüljenek, és 2-3 m sor- és ugyanilyen tőtávolságra ültetik. Támrendszert igényel, a növényeket T alakú tartók tetejére kifeszített dróthálóra futtatják fel. A termesztés általában 4-6 m széles, 2 m magas lugasban történik. A növényeket ekkor a lugas két oldalán 50-70 cm távolságra ültetik.

Nemcsak a trópusokon, szubtrópusokon, de mint már szó volt róla, a mérsékelt öv melegebb részein is termeszthető, de csak ott, ahol a rövidebb nappalokon is még magas a hőmérséklet, amely elősegíti a virágok megtermékenyülését és a termések kifejlődését a hidegebb időszak beköszöntéséig. A virágok megtermékenyülésétől a termések kifejlődéséig, azaz a szedésig kb. 1 hónapra van szükség.

A mérsékelt öv melegebb övezeteiben termesztett chayotet télre takarni kell. Szalmával, trágyával és földdel védik a növényeket a fagyok ellen. Az így védett tövek tavasszal kihajtanak.

A terméseket óvatosan kell leszedni, és szedés után azonnal 10-15 °C-on tárolni. így hetekig eltartható.

Elkészítésének módjai
Tömör húsú, zsenge termése elsősorban főzelékek, saláták, kompótok alapanyaga, de sok helyen felszeletelve, vajban, olajban kisütve is fogyasztják. Fiatal hajtásai ugyancsak sütve kedveltek, íze a gombáéhoz hasonló. Levele spenótpótló. Húsos gyökeréből - amely kb. 20% keményítőt tartalmaz - diétás lisztet és takarmányt készítenek.

http://en.wikipedia.org/wiki/Chayote

 

 

III.
Takako

Polakowskia tacaco Pitt.
Család: Cucurbitaceae (tökfélék)

S: tacaco;
N: Takako

Az egymagvútökkel közeli rokonságban álló tökféle, amely hasonló, de sokkal kisebb termést fejleszt. Hazája Közép-Amerika. Lapított bogyói széles orsó alakúak, felületükön 5 mély, szűk, hosszanti irányú bordával. Alapjukon nagy, hegyes szemölcsök találhatók; méretük legfeljebb 7 x 4,5 x 3,5 cm. Vékony, sötét barnászöld héjuk sok apró, vessző alakú, fehéres, gyenge szemölccsel pettyezett. A szilárd, nedvdús terméshús zöldesfehér színű; íze és szaga az uborkáéhoz hasonló. A bogyó egy lapos, széles orsó alakú, legfeljebb 4 x 2,5 x 0,6 cm nagyságú magot tartalmaz. Az éretlen terméseket, mint ízletes zöldséget - főleg hússal együtt -, főzve vagy párolva fogyasztják.