Terebess gyümölcskalauz
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a Kertek és konyhák indexlapra

Eperfa
Morus spp.

az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó, Ázsia és Észak-Amerika mérsékelt övi területein őshonos növénynemzetség, amelybe 10, többnyire lédús termésű faj tartozik. Alacsony és középtermetű fák, elsősorban díszítőértékük miatt ültetik őket.
Az eperfáknak fűrészes-fogas szélű leveleik és szederszerű terméseik vannak, amelyek valójában egy egész virágcsomó (virágzat) elhúsosodó lepelleveleinek összenövésével keletkezett terméságazatok. Az Észak-Amerika keleti részén őshonos amerikai, más néven vörös eperfa (Morus rubra) a nemzetség legnagyobb termetű faja, magassága gyakran eléri a 21 m-t. Levelei kétkaréjúak, háromkaréjúak vagy tagolatlanok lehetnek, sötét bíborszínű termései ehetők. Az Ázsiában őshonos fehér eperfa (M. alba) fehér terméseiről kapta nevét, noha van fekete termésű változata is (M. alba var. nigra). Levelei a selyemhernyó táplálékául szolgálnak. Észak-Amerika keleti részén és Európában honosodott meg. A fehér eperfának számos hasznos változata van, például a hidegtűrő tatár eperfa (M. alba var. tatarica), amelyet erdősávtelepítés és faipari hasznosítás céljából honosították meg Észak-Amerika nyugati részén; valamint a termés nélküli fajták. A szomorú eperfa (M. alba ‘Pendula') gyakran ültetett útsorfa és parki díszfa. Az Ázsia nyugati részén őshonos fekete eperfa (M. nigra) kultúrában már igen korán továbbterjedt nyugat felé. Itáliában a XV. századig széles körben ültették selyemhernyó-tenyésztés céljából, később azonban kiszorította a fehér eperfa. Mára Észak-Amerikába is eljutott, ahol főként nagy, lédús, bíborfekete terméséért termesztik, amely ízben felülmúlja az amerikai eperfa termését.

'Illinois Everbearing' Mulberry (Morus hybrid: M. alba x M. rubra)
http://toptropicals.com/cgi-bin/garden_catalog/cat.cgi?uid=MORUS_HYBRID

Morus kagayamae Koidz. (= Morus bombycis Koidz.) - platánlevelű eperfa
Japánból származik, gyümölcse piros, majd éretten fekete, a Morus albához hasonlít, de finomabbnak tartják. Magyarországon fagyérzékeny.

Sorting Morus names
http://www.plantnames.unimelb.edu.au/Sorting/Morus.html

II.
Savanyú szeder
Morus nigra L.

Más néven: törökszeder, fekete eperfa

angol: black mulberry
francia: murier noir
német: schwarzer Maulbeerbaum
olasz: gelso nero
spanyol: morera negra
portugál: amoreira negra
szlovák: moruša čierna
lengyel: morwa czarna
török: kara dut

Szeder (fa), eper (fa). Az előbbi elnevezés a Dunántúlon használatos, az utóbbi az Alföldön. A kétféle elnevezés mögött valamikor kétféle fa is állt. A szederfa levele vastag, gyümölcse fekete és savanyú, neve latinul Morus nigra. Fontos festőnövény volt már az ókorban és mint gyümölcsfát a középkortól ismerik Magyarországon is. A másik (Morus alba), az eperfa nem dél-európai, hanem kínai eredetű, levele vékony, gyümölcse fehér vagy lilásfehér, édes. Ennek az utóbbinak a levele a selyemhernyó nélkülözhetetlen tápláléka Kínában kb. 6000 éve. A selyemhernyó meghonosítása Európában mindaddig kudarcra volt ítélve, amíg vele együtt az eperfát is meg nem honosították a 12. században.
Eper szedéséhez lehetőleg ne a legjobb ruhánkat vegyük fel, mert különösen a fekete eper leve úgy megfogja, hogy jóformán lehetetlen kimosni. Az ujjainkra tapadt lé miatt ne aggódjunk, mert 1-2 nap alatt le fog kopni. Szükség esetén dörzsöljük be a foltokat egy félbevágott citrommal, a gyümölcslevet ugyanis csak a citromlé képes a bőrünkről károsodás nélkül eltávolítani. Az intenzív festőanyagot tartalmazó gyümölcsök (pl. fekete eper, otelló szőlő) a fogainkat is megfestik. Ezt ne próbáljuk citromlével eltávolítani, mivel a citromsav megtámadja a fogínyt, és napokig tartó gyulladást okoz. Ép fogzománc esetén sötét foltok 1-2 nap alatt lekopnak. A sérült fogazatúak kerüljék ezeknek a gyümölcsöknek a fogyasztását.

Fajták: 'Black Persian' (a legízesebb), 'Chelsea' (syn. 'King James'), 'Kaester', 'Pakistan' (a legnagyobb gyümölcsű), 'Riviera', 'Russian' ('Tatarica'), 'Shangri-La', 'Wellington, 'Chirtout', 'Murier noir des Cevennes', 'Murier noir de Port-Cros', 'Noir of Spain', 'Mavromournia'.

 

III.
Nagyszombati fekete eperfa
Morus nigra 'Trnaviensis'

latinul: Morus x trnaviensis, Morus trnaviensis, Morus tyrnaviensis DOMIN, Morus nigra var. trnaviensis, Morus trnaviensis Sehinko
szlovákul: moruša trnavská, moruša čierna trnavská, morušovník trnavský

Nagyszombat (szlovákul Trnava, latinul Tyrnavia vagy Tyrnaviae)
Bakabánya (szlovákul Pukanec) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában

Black mulberry (Morus nigra L.) is counted among the interesting and economically important fruit tree. On the Slovak territory there are approximately 1,500 individuals of this species. The largest part of this population is in Pukanec village and in its neighbourhood. Many trees are 200 to 300 years old and some of them are in a very bad condition. Our experimental studies were oriented on inventory, monitoring, evaluation and cataloguing of mulberry genotypes spread in Slovakia. A GPS system has localized 954 genotypes totally. In an experimental study was determined traits variability on the level of trees, leaves, flowers, fruits and seeds for 480 selected genotypes. Morphometric analyses of the genotypes expressed distinct differences. Leaves length ranged from 34 to 217 mm, width 36 – 193 mm and the stem length 4 – 46 mm. On the fruit level have been found values for length in the range of 10.7 – 27.2 mm and for width 9.2 – 16.3 mm, respectively. Fruits are highly nutritious, their pH value is about 3, they contain ascorbic acid 2.26-18.9 mg.100g-1, total sugar 4.3 – 19.7 mg.kg-1 and organic acids 0.79 – 1.73 mg.kg-1. The gained experimental data will be applied for a complex evaluation of the black mulberry populations and for draft proposal oriented on their conservation in situ. The final activity will be the proposition to declare the black mulberry population for a protected species on the Slovak territory.
http://www.actahort.org/members/showpdf?booknrarnr=760_58

http://www.pukanec.sk/en/priroda_moruse_kralik.php
http://www.pukanec.sk/en/priroda_moruse.php
http://www.pukanec.sk/pdf/vyskyt_moruse_ciernej.pdf
http://www.darius.cz/archeus/B_moruse.html