Terebess szórólapok
« szórólapok listája

 

CSUNG KUJ

a démonűző


A démonokat, kísérteteket távol-tartó félelmetes védisten papírrafestett képmásait hagyományo-san a Sárkánycsónak-ünnepénszokás kifüggeszteni a kínai há-zak ajtajaira. Kultusza mind a mainapig elevenen él, számos kínaicsaládnál megtaláljuk ábrázolá-sát, ha másként nem is, de egy ol-csóbb papírkivágás vagy fest-ménymásolat formájában. Porce-lán szobra gyakran odakerül aháziszentély isteneinek sorába.

Csung Kuj a kínai mitológia legismertebb, legnépszerűbb ördög- és démonűző védistene. Hagyományosan az év utolsó napján, valamint az ötödik holdhónap ötödik napján (ez nálunk június elejére esik) rendezett Sárkány-csónak-ünnepén szokás festett képmását az ajtókra kifüggeszteni. Félelmetesen torzonborz, nagyszakállú, kivont karddal fenyegető, leginkább élénk vörös és fekete figurájának szemét a gazdagabb családok csirkevérrel festik meg, hogy hatása még erősebb legyen. Ekként a család nyugodt lehet, hogy otthonát nem háborgatják majd a sötét alvilág démonai, kísértetei, de még az ételmérgezéstől is megóvja őket. Csung Kuj nem szereplője az ősi kínai mitológiának. Alakjával először egy Szung-kori (960-1279) anekdotában találkozunk, amelyben a Tang-dinasztia egyik császára, az épp maláriában szenvedő Ming Huang (713-756) álmában jelenik meg. Csung Kuj ekkor el­kapja és megleckézteti a palotában garázdálkodó pimasz démont. Hajdanán a szülők gyakran adták gyermeküknek a Csung Kuj nevet egyfajta védőnévként. A Ming- (1368-1644) és a Csing-dinasztia (1644-1911) idején három regény is született, amelynek főhőse Csung Kuj. Az egyik tíz fejezetes változatból, melynek címe az Ördögűző Csung Kuj megismerhetjük Kínában legnépszerűbb történetét. Eszerint Csung Kuj kimagasló tehetségű, ám borzalmasan csúf ábrázatú írástudó volt. Annak ellenére, hogy a fővárosban rendezett legmagasabb hivatalnoki vizsgán első helyet szerzett, a császár megpillantván rút arcát megvonta tőle a címet. Csung Kuj elkeseredettségében a trónterem lépcsőin, a császár színe előtt átvágta saját torkát és meghalt. A császár megbánva döntését kinevezte a halott írástudót Démonűző nagyszellemnek.

Csung Kuj lelke az alvilágba érkezvén találkozott Jen-lóval, az alvilág uralkodójával, akitől azt a megbízást kapta, hogy kutassa fel és büntesse, vagy ölje meg az evilágba szökött pokolfajzatokat. Segítségül több száz pokolkatonát is rendeltek mellé. A történet végén Csung Kujt a feladat sikeres befejeztekor a Mennyei Császár isteni ranggal jutalmazta meg.

Csung Kuj állandó attributuma a képeken is látható kard, amely egyes források szerint bűverejű, s kiválóan alkalmas a démonok lenyakazására. Állandó kísérője a denevér, aki kalauzaként segít neki felkutatni a démonok kísértette helyeket. A festett képeken szinte mindig megjelenő denevér még boldogságot, szerencsét is jelent, hiszen fu-nak ejtett hangalakja egybecseng a boldogság jelentésű írásjegy hangzásával.

A regények mellett számos drámának is főszereplője Csung Kuj. Az egyik roppant népszerű változat azt meséli el, miként házasította ki a húgát.

Figurája, története minden korban megihlette a képzőművészeteket is. Leggyakrabban fenyegető pózban, démonokkal körülvéve festették meg, de olykor pihenő hősként, vagy épp húgát kísérő fivérként ábrázolták.

Liu Csang: Csung Kuj, az ördögűző (Tokaji Zsolt fordítása)