Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Sarkady Sándor
RÉGI KÍNAI KÖLTŐK
(Jegyzetek a nyersfordításból készült műfordításokról)
Forrás: Új Dunatáj, VI. évf. 3. szám, Szekszárd, 2001.
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár

Ha valamit végképpen nem értünk, gyakran csak ennyit mondunk: "Ez nekem kínaiul van." - És mit mondunk akkor, ha valóban egy kínai szöveggel - pl. egy kínai költő versével - találkozunk, amit ráadásul le is szeretnénk fordítani?
Nem mondunk semmit. Keresünk valakit, aki tud kínaiul, akitől nyersfordítást kérhetünk. Elvégre ezt csinálta minden magyar költő - nyugtatgatjuk magunkat. (A XX. században pl. Illyéstől Weöresig, Csanáditól Nemes Nagyig mindenki úgy fordított kínai verset, hogy azt előbb Tőkei Ferenc "kínai eredetiből magyar prózára fordította" -, sőt még "magyarázó jegyzeteket" is fűzött hozzá.)
"Az én Tőkeim" Hajdu Lajos volt - ifjú korom óta jó barátom -, aki Pekingben végezte az egyetemet, s anyanyelvi szinten ismeri, olvassa és beszéli ezt a gazdag, soktitkú ázsiai nyelvet.
Közös munkánk terméséből öt régi kínai költő egy-egy versét teszem itt most közzé. Minden darabját a kínaiban perfekt Hajdu Lajos fordította magyar prózára. És ő írta hozzájuk a magyarázó jegyzeteket is.
Nyugtalan vagyok mégis... Vigasztalhatom ugyan magam Weöres Sándor véleményével: Nem az a legfontosabb, hogy angolul vagy kínaiul értsünk, hanem hogy versül tudjunk. Ez nyilván igaz. De kikívánkozik belőlem mégis: másodikul majdcsaknem annyira fontos lenne, hogy ismerjük a fordított nyelvet. Kevesebb kínnal és hitelesebben születne meg, jobb magyar vers lenne úgy a műfordítás!
Ideírom - mintegy mementóként - Babits jól ismert, de újra és újra meghökkentő válaszát arra a kérdésre, hogy melyik a legszebb magyar vers. "Shelley: Óda a nyugati szélhez, Tóth Árpád fordításában." És megkérdezem halkan: Vajon akkor is a legszebb lenne, ha Tóth Árpád történetesen nem tud angolul?

WEI YINGWU
TAVASZI HÓESÉS

Tavaszi hó szakad, fehér lett a világ,
Pedig virágokat ringatott már az ág.
Most szinte nem tudom, hogy szilvafámon
Melyik a hópehely és melyik a szirom.

WANG WEI
KIES VÖLGY

Esett az éjszaka, barackvirágokon
S a fűzek levelén a pára rá tanú.
A lehullt szirmokat nem sepri senki még.
Csak a rigó rikolt - még alszik a falu.

LI BAI
DAL AZ EMEI-HEGYI HOLDRÓL

Őszi félhold ragyog Emei hegye fölött,
A Ping folyó vizén ezüst fény hömpölyög.
Evezek árván a Három Szoros felé -
Elbújtál, mint a hold most Yüzhou mögött.

ZHANG JIULING
NÉZEM A HOLDAT,
ÉS A TÁVOLI KEDVESRE GONDOLOK

Tenger mélyiből kél a holdvilág,
Ritkán látsz ilyen tündöklő csodát.
Virraszt kedvesem, virraszt egyedül,
Ábrándok vizén arcom felmerül.
Gyertyaláng lobog, oszlik a sötét,
Szétnyílt köntösén harmat csókja ég.
Nem tapinthatom bőre bársonyát,
Vele egy szobát csak az álom ád.

LU YOU
A "FŐNIX A HAJTŰN" DALLAMÁRA

Rózsaszirom a karod,
Borunk aranya ragyog,
Tavaszi szél öleli a város palotáit -,
De annak, ki nem remél,
Fáj a kikeleti szél,
Víg öröme őszi búra vál.
Frigyünk a sors kettétépte...
Oh, be kár, oh, be fáj!

Új tavasz hiába hív,
Párjáért jajong a szív,
Könny áztatja zsebkendőm naponta...
Barackvirág szirma hull,
Közénk sós Könny-tó nyomul -,
Templomunk is, mondd, mi végre áll?
Jegygyűrűdet visszaküldtem...
Oh, be kár, oh, be fáj!

JEGYZETEK

Wei Yingwu (i. u. 737-789?), a Tang-kori főváros, Changan (ma Xian) szülötte. Apja hivatalnok volt. A fiatalon kicsapongó életet élő költő később tartományi kormányzó lett. Sok finom árnyalatú tájverset írt.
"Szilvafái" nem azonosak a nálunk ismert szilvafákkal. A Nyugat-Kína hegyeiben őshonos díszcserje (Prunus mume) Kínában rendkívül kedvelt növény, cserépben is megmarad, csodálatos törpefákat nevelnek belőle. Költők gyakori verstémája.

Wang Wei (i. u. 701-761), Tang-kori költő, festő, zenész. Már gyermek korában verselt. 721-től több féle hivatalt vállalt. Versei, képei a hegyek és vizek ábrázolásával tűnnek ki. Versei képszerűek, képei költőiek.

Li Bai A Tang-kor és a kínai irodalom egyik legnagyobb költője. Vándoréletet élt, taoista elveket követett. Egyik pártfogója beajánlja az udvarnál, a Hanlin (Császári) Akadémia tagja lesz, de mint kegyvesztettet hamarosan száműzik. Ettől kezdve szinte állandóan úton van, útját versek sokasága őrzi; a bort, a mámort dicsőíti, taoista remeteéletet él, az életelixírt szeretné felfedezni. Többször nősült, de magára maradottan hal meg az anhui-tartományi Dangdu járásban.
Szerelmes kesergője, a Dal az Emei-hegyi holdról című verse is vándorútjainak egyik emléke. Az Emei-hegy Sichuan-tartomány több mint 3000 méter magas buddhista szent hegye.
A Ping-folyó a Jangce egyik, a hegytől még nem túl messze lévő oldalága. A négysoros vers azonban nagy távolságokat von össze: a következő sor "Három szors"-a már a Jangce híres hármas szurdokvölgye, Yüzhou pedig (a mai Csungking) a Három Szoros fölötti sichuani nagyváros.

Zhang Jiuling (i. u. 678-740), a mai Guangdong-tartomány, Qüjiang szülötte. A Tang-korban (i. u. 618-907) élt, miniszteri hivatalokat töltött be Xüan Zong császár korában. Hagyománytisztelő költő volt.

Lu You (1125-1210) A Shaoxin-járás volt a szülőföldje. Felmenői tudós, művelt emberek, ő azonban állami vizsgát soha nem tett, ezért csak vidéki, kis hivatalokat tölthetett be. Idősebb korában szülőföldjére vonult vissza. A Song-kor (960-1279) nagy hazafias költőjeként tartják számon. Életműve több mint 9300 költeményre rúg.
A "Főnix a hajtűn" dallamára című verse a Tang-korban alakult, de a Song-korban kiteljesedett új versforma, a "ci" (dalvers) egy szép darabja. A "ci"-ben a forma a népdalé, a tartalom a költő által megélt élmény. Ez a vers Lu You életének egy különösen fájdalmas pillanatát rögzíti: anyja kívánságára el kellett válnia szeretett első feleségétől.