Terebess Ázsia E-Tár
« vissza a "Perzsa költők tára" tartalomjegyzékére
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Omar Khajjám
RUBÁÍK
Nádasdy Ádám fordításai
Forrás: Aly Mazahéri: A muszlimok mindennapi élete a középkorban a 10-től a 13. századig,
Európa könyvkiadó, Budapest, 1989, 171-172. oldal
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár

 

Isten, mikor létre gyúrja létünk agyagát,
Már lát a jövőnkben minden érmet, hibát;
Az ő tudomása nélkül bűnünk se lehet -
Miért tárja elénk akkor a pokol kapuját?

Rajtunk mulat az ég, nyomorult pojácákon!
(Ez nem hasonlat - a dolgokat így látom!)
Sorban visszatérünk a semmi ládájába,
Ha eljátszottuk kis darabunkat itt e világon.

Mindig a hivatásos bűnözőket szolgáld,
A böjt s az ima épületét így rongáld.
Khajjám neked ezt a bölcs tanácsot üzeni:
Légy bár rabló vagy útonálló - jól csináld.

Jöjj, hagyd a jövőt, a bánatost, a leverőt,
Élvezd a jelent, a tűnő, friss, édes időt;
Mert eljön a nap, s minket is vár majd az az út,
Mely várta atyánk hétezer évvel ezelőtt.

Mondják: az ivás a kárhozattal is felér;
Ily ostobaságot csak az ostoba beszél.
Mert hogyha pokolra jut szerelmes vagy ivós,
Holnaptól a menny üres lesz, mint sima tenyér.

Csak a borivó érti a rózsák nyelvét,
S nem az, aki ezernyi gondnak hordja terhét.
Ó, mit tud a pór? de erről ő mit se tehet:
Hiszen csak a korhely tudja, milyen édes a lét.

Ott látsz majd egyszer részegen az út közepén
Csókolni a szép lábadat, ó, mennyei lény!
Elvesztem a turbánom, a bort elhajítom,
S dús fürtjeid hálójában fennakadok én.

 

Vissza az Omar Khajjám sátra alattba