Terebess
Ázsia E-Tár
«
katalógus
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
Török
műemlékek Magyarországon
Turkish
Historical Monuments in Hungary
Szigetvár
Körmendi Alpár: Nagy Szulejmán szultán sírja és türbéje Szigetváron, 2015, 84 oldal (PDF)
Körmendi Alpár: Nagy Szulejmán két szigetvári türbéje helyének megtalálásáról, 2015, 7 oldal (PDF)
Körmendi Alpár: Szulejmán szultán erődje — Időutazások Szigetváron, 2018, 83 oldal (PDF)
Körmendi Alpár: A térkép, ami minden kétségert eloszlat, 2018. március 18., 4 oldal (PDF)
·
Szulejmán
szultán egykori dzsámija, 16. sz., átalakítva és későbbi toldalékkal
Szigetvár,
Vár
A dzsámi téglalap alaprajzú. Egykori felszerelésekhez tartozott a szószék
is. A dzsámi Mekka felé néző oldalán látható a kőkeretben foglalt, valamikor csempével
borított, szalaktit boltozatú imafülke, az úgynevezett mihrab. A templomnak karzata
is volt, amelyet napjaikra újra felállítottak. A dzsáminak elsőrendű akusztikája
van, kitűnő hangversenyterem. A dzsámit L alakban folyosó veszi körül, melynek
délkeleti oldalán szintén van egy mihrab fülke. Az északnyugati oldalon csatlakozik
a dzsámihoz a lapos török téglából falazott, szabályos 14-szög alakú minaret,
mely négyzet alakú lábazaton áll. Hajdan 110 csigalépcső vezetett fel a körerkélyre.
Jelenleg 35 darab tölgyfa lépcsője van. A XVIII. században minaret nagyrésze leomlott,
valószínűleg villámcsapás érte.
·
Ali
pasa dzsámija, 1588-1589
Szigetvár, Zrínyi tér 9.
Az Ali pasa dzsámi, mai
néven Szent Rókus templom, a Zrínyi téren található. A dzsámi 1588-89-ben épült
tölgyfacölöpökre. A törökök kiűzését követően a római katolikus plébániatemplommá
alakították át, majd 1788-ban a Szent Rókus tiszteletére szentelték fel. Az átalakításkor
eltüntették az imafülkét, elbontották Ali pasa sírkápolnáját, és előcsarnokkal,
karzattal, szentéllyel bővítették. A dzsámi előterét barokk torony foglalta el.
Alaprajza négyzet alakú, ablakai és ajtói szamárhátívesek, a sarkokban szalaktit
díszítés látható. A kupolát Dorffmeister István freskója díszíti, amely 1788-ban,
a visszavétel 100. évfordulójára készült el. A freskón két témát örökített meg
a festő, Zrínyi és Szulejmán halálát, vagyis a vár elestét, és a vár visszavételét.
·
Török
kori lakóház (karavánszeráj? korániskola?), 16. sz.
Szigetvár, Bástya u. 3.
A Török-házban található múzeum állandó kiállításának címe: Szigetvár
a török korban.
·
Szulejmán
szultán és Zrínyi Miklós szobra, Szigetvár
A török
állam közreműködésével 1996-ban kialakított parkban áll Zrínyi Miklós és Szulejmán
szultán portészobra, Metin Jurdanur alkotása, az itt elhunyt török uralkodó jelképes
nyughelye előtt.
Szulejmán szultán mauzóleuma eredetileg a közelben lévő barokk
templom helyén állt. Az egykori palánkkal körülvett erősség mauzóleumában (türbéjében)
temették el az 1566-os ostrom idején elhunyt szultán szívét és belső részeit,
testét pedig bebalzsamozva, a róla elnevezett isztambuli dzsámi díszes türbéjébe
vitték.
Szulejmán 1520-ban került a birodalom élére és uralkodott 1566-ig Szigetvárnál
bekövetkezett haláláig. A török állam az ő uralma alatt ért hatalma tetőpontjára.
I. Ferenc francia királlyal szövetségben a Habsburgok hatalmának megdöntésére
törekedett, amikor Bécs ellen háromszor, Magyarországra hétszer vezette személyesen
seregeit. Kiváló államférfi, művelt, több nyelven beszélő, költői tehetséggel
is megáldott nagy hadvezér és diplomata volt. A világ legjelentősebb jogalkotói
között tartják számon, nem véletlenül kapta a "törvényhozó" melléknevet.
Evlia
Cselebi török utazó leírásából tudjuk, hogy Szulejmán szultán türbéje márványból
készült. Említi, hogy az 1664-es téli hadjárat alkalmával Zrínyi, a költő katonái
a türbét védő erősséget felégették, de tiszteletben tartották a sírhelyet, amely
addigra jelentős mohamedán zarándokhellyé vált. A pompás türbét 1693-ban egy osztrák
katonatiszt romboltatta le. Közelében található a Török-Magyar Barátság park.
E park helyén állt az 1566. évi ostrom idején a török szultán sátra.
Vö.
http://www.origo.hu/itthon/20121128-torok-penzbol-keresik-szigetvaron-szulejman-sirjat.html
