Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Török műemlékek Magyarországon
Turkish Historical Monuments in Hungary

Pécs





·   Jakováli Hasszán pasa dzsámija, 16. sz. második fele, ma török történeti és művészeti múzeum, a mellette álló 12 szögletű minarettel a legépebben megmaradt török imahely. Berendezése az eredeti török imaházak hangulatát idézi.
Pécs, Rákóczi út 2.
Négyzet alakú épület négyszögletes dobon félgömbkupola fedi. Délkelet-északnyugati tájolású, mint a Gázi Kászim pasa dzsámi. Északnyugati oldalához egykor előcsarnok csatlakozott (egyik fala megmaradt), a délnyugatinál, pedig a minárét találjuk. Így hazánk legépebben maradt dzsámijának számít, melynek csak nem teljesen sikerült visszaállítani eredeti alapját. A homlokzati falakat két-két szamárhátíves ablaknyílás tagolja. Az újonnan kialakított előtérben kis kiállítást találunk, mely a mohamedán vallási életet és a templom építéstörténetét mutatja be. A dzsámi belsejében meglehetősen épen maradt meg a mihráb, s ami még jelentősebb csaknem teljesen a török vakolat is, gazdag növényi díszítéssel és Korán idézetekkel. A dzsámi a 17. század középső harmadában épülhetett, a várost övező falakon kívül állt.

Sudár Balázs:
Ki volt Jakováli Haszan pasa? In: Pécsi Szemle 9(2006):1, 27-34.


A dzsámi mögött, a minaretnél van négy török sír.

 


·   Gázi Kászim pasa dzsámija, 16. sz. második fele (1766-ban a jezsuiták lebontották minaréját), a legnagyobb a Magyarországon megmaradt török épületek között, ma a Belvárosi plébániatemplomnak ad otthont, megőrizve az iszlám építészet jellegzetességeit.
Pécs, Széchenyi tér
A magyarországi török építészet legmonumentálisabb alkotása. A tér legmagasabb pontján áll mintegy uralva azt. A XVI. század második felében épülhetett. Az 1660-as években Evlia Cselebi, a nagy török utazó is elragadtatással írt róla. A dzsámi a középkori Szt. Bertalan templom falaira épült részben, és felhasználták hozzá annak köveit is. Az elkészült török templom a város nagy dzsámija lett. A XVIII-XX. században sokat változtattak az épületen, lebontották mináréját, hozzátoldottak, stb. A középső négyszögletes rész az, ami török kori, melyet nyolcszögletű dobon nyugvó kupola fed. A délkeleti, délnyugati és északkeleti homlokzaton egymás fölött két sorban szamárhátíves ablakok vannak 4-4, illetve 3-3. A templom belsejében a megmaradt vakolatrészeken jól látható a török díszítés, a Korán-feliratok. A török szószék és a nők karzata sajnos az idők folyamán elpusztult és nem teljesen hiteles az imafülke (mihráb) jelenlegi képe sem. A sekrestyék előtt álló két török mosdómedence (ma szenteltvíztartó) az egykor a templom mellett álló – azóta elpusztult – Gázi Kászim pasa fürdőjéből kerültek ide.

 




· 
  
Memi pasa fürdője, 16. sz. második fele, 100 évvel ezelőtt még állt. A feltárt maradványaiban fürdőmúzeumot rendeztek be.
Pécs, Ferencesek u. 35.

A ferencesek temploma mellett tárták fel Memi pasa egykori fürdőjének maradványait. A török utazó, Evlia Cselebi amikor 1660 és 64 között itt járt, akkor írta: "Memi pasa dzsámija közelében van Memi pasa fürdője, kellemes szép épületű meleg fürdő, melynek fürdőszolgái, mint a nap, olyan tenyerűek..." A fürdő feltárt és járdaszintig meglévő falait, valamint részleges rekonstrukcióját láthatják ma az erre járók. A gőzfürdő helyiségeit és vizét egykor padló alatti fűtőrendszerrel melegítették. Előcsarnokában díszes csorgókút volt, mely ma rekonstrukcióban látható. A falak mellett ülőpadok, ún. szofák voltak. Az előcsarnok után keskeny helyiség következett ez a "tepidárium", ahol faragott díszítésű falikút és mosdómedence, ülő- és pihenőpad várta a fürdőzőket. Ma ezek is rekonstrukcióban láthatók. A harmadik, nagyobb helyiségben szintén pihenőpadok voltak. A bejárat közelében volt a nyolcszögű köldök kő, amelyen a fürdővendégeket masszírozták. A helyiségeket kupolák fedték, a világítást a boltozatba és kupolákba vágott hatszögű nyílások biztosították. A helyreállítás során készültek az üvegszemekkel áttört boltozatok. Az egykori fürdőkamra és tüzelő tároló fedett helyiségeiben és a bejárat előterében kis kiállítást rendeztek be, amely a magyarországi török fürdőket, valamint a Memi pasa fürdő feltárásának történetét ismerteti.

 

·    Hotel Tourist, Ferencesek u. 35.
Az egykori ferences kolostor helyén a török korban több épület állt, így Memi pasa medreszéje (= főiskola), Szolimán aga lakóházai, odébb Memi pasa kupolás fürdője, melyet 1880-ban bontottak le. A nyugati homlokzaton látható 3 török ablakrács a felsorolt épületek valamelyikéből való. A kolostor melletti ferences templom volt egykor a Memi pasa dzsámi. A török építészeti maradványokat itt valószínűleg vakolat takarja és átépítések.

 



·
Idrisz Baba türbéje, török síremlék, 1591
Pécs, Nyár u. 8.
A kórház területén találjuk a török kori sírhelyet, Idrisz Baba türbéjét.
A sírhelyen nyugvó török férfiú személyéről csak keveset tudunk. Evlia Cselebi török utazó, "igazhitű orvosnak" nevezi, Ibrahim Pecsevi szerint csodatévő jövendőmondó volt.
A nyolcszög alaprajzú, kupolás sírhely az 1500-as években épült. A török hódoltság után 1686-ban a jezsuiták vették birtokukba, és a pestiskórház kápolnájává alakítottak át, majd a pestises betegket oltalmazó Szent Rókusról nevezték el. (Ennek emlékét őrzi a Rókus-domb neve.) Később a katonaság lőporraktárnak használta. 1912-ben részben feltárták és restaurálták, de mai alakját csak 1961-ben történt műemléki helyreállítása után kapta meg. Ekkor tárták fel Idrisz Baba sziklába vágott sírhelyét, ahol megtalálták a benne ép állapotban lévő csontvázát is.
A türbe berendezését, a síremléket, a hímzett takarót, az imaszőnyeget a Török Köztársaság kormánya adományozta. Ez a türbe a magyarországi török építészet jelentős emléke, csupán a budai Gül Baba sírja ismert még ezen kívül. Mindkettő a mohamedánok zarándokhelye.

A Gyermekkórház kertjében, a Rókus dombon. A türbe (vagyis sírépítmény) nyolcszög alaprajzú, kupolával fedett, kőfalú épület. Oldalfalain három kisméretű, négyszög alakú ablakot találunk, felettük szamárhátívvel. Ezek fölött kör alakú kis világítóablakokat is helyeztek el. A jelenlegi bejárat gótikus kőkerete egy barokk kori átépítéskor kerülhetett mai helyére. Az épület belseje eredetileg vakolt és meszelt lehetett. A sziklába vájt sírban Mekka felé néző arccal nyugodott Idrisz Baba (baba=apó), a feltáráskor megtalálták sírját, teljes csontvázával. A mai kis kiállítás bemutatja a mohamedán halotti kultuszt és az épület rövid történetét. Az épületet a 16/17. század fordulóján emelték a köztiszteletben álló török orvos (más forrás szerint jövendőmondó) emlékére. Messze földről zarándokoltak (és eljönnek ma is!) ide a törökök.

 

·   Török kút és rituális mosdó (Kerlejela, Idrisz Baba kútja), 1935-ben falazott forrásfoglalattal
Pécs, Rókus hegy
Idrisz Baba türbéjének közelében áll. Az átépített kútház török formájú ugyan, de eredeti török részlete nincs. Kérdés, hogy valóban török építmény-e?


Pécsett a Xavér utca mellett a Gyermekkórház alatti lépcsősor mellett fakadt egykoron a bővizű forrás. Ma azonban már csak a terméskő falazat látható a régi kifolyó csonkkal. A forrás vizét közvetlenül a csatornába vezették. Sajnálatos, hogy az akkori városvezetőség hagyott egy ilyen szép forrást „eltemetni”. Az előtte lévő csatornában ma is lehet hallani a csobogó hangot, melyet a beömlő víz kelt. A mellette lévő árokban, csapadékos időszakban gyenge vízmegjelenést lehet tapasztalni. A forrással szemben valamikor alacsony kis kertes házak voltak, felette pedig kilátóhely volt, ma csak a rozsdás széttört korlát látszik. Környéke sajnos lepusztult állapotban van.

 

·    Tettyei derviskolostor
A Tettye utcán át közelíthető meg, a pécsiek kedvelt kiránduló helye a Mecsek oldalában. Hatalmas, részben emeletmagasságban álló főfalakat találunk itt. Az épület 1830-ban még lakható volt. Eredetileg Szathmáry György pécsi püspök 1505-25 között épült reneszánsz palotája állt ezen a helyen, melyet a törökök átalakítottak bektási rendű kolostorrá. A Tettye elnevezés egyébként a török „tekke” (= derviskolostor) szó megfelelője.

 

·    Székesegyház
Dóm téren. A törökök a négytornyú székesegyházat török templommá alakították, ez volt a Szulejmán dzsámi. Az 1840-es években még belsejében láthatók voltak török és perzsa feliratok, melyek elpusztultak. Csak egy emléktáblát találunk a délnyugati toronyban, mely szerint Ahmed belgrádi aga 1631-ben kijavíttatta a villámcsapás okozta sérüléseket.

 

·    Ágoston téri templom
A templom déli falában szamárhátíves záródású ablaknyílások kerültek elő. A városfalakon kívül álló épület helyén talán már a középkorban is templom állt s ezt építették át a törökök dzsámivá. A török, kiűzése után, 1712-ben az Ágoston rendiek építettek itt plébániatemplomot a török maradványok felhasználásával.

 

·    Ferhád pasa dzsámi
A Kazinczy u. 4. sz. ház padlásán egy török falrészlet az egyetlen maradványa.

 

·    Pécs, török kút,
Kálvária u. 23. sz. ház falában, egyszerű kőkeretben. Csorgókút. Sok hasonló volt egykor a városban, de azok mind elpusztultak.

 

·    Pécs, török házrész, Káptalan u. 2.
A középkori eredetű épületet a törökök némileg átépítették. A helyreállítás során török kőkereszt részletek, és vörös festés nyomával, illetve stilizált piros tulipános konzolok kerültek elő.