Terebess
Ázsia E-Tár
«
katalógus
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
Török
műemlékek Magyarországon
Turkish
Historical Monuments in Hungary
Buda
·
Gül
Baba türbéje, török síremlék, 1543-1548
Budapest, II., Mecset u. 18-20.
Gül
Baba Budán eltemetett bektasi dervis. Életéről pontos információk nincsenek. Evlia
Cselebi szerint 1541-ben, Buda elfoglalásakor halt meg, koporsóját állítólag maga
Nagy (I.) Szulejmán szultán vitte. Rendháza a 16. század közepén már bizonyosan
állt, s a legjelentősebb budai kolostor volt, amelyből mára csak a síremlékéül
szolgáló türbe maradt fenn.
·
Császár
(Veli bej ilidzseszi) fürdő, 16. sz.
Budapest, II., Frankel Leó u. 31.
A
Margit hídtól északra, az Üstökös és a Kavics utca közötti hegylábi szakasz, körülbelül
150 m széles és 300 m hosszú szakaszán található forráscsoport táplálja a Császár
fürdőt és a Lukács gyógyfürdőt. Napjainkban a melegvizű források egy része használaton
kívül van. A melegforrások gyógyhatásúak, alkáli – Ca – Mg – hidrogén-karbonátos
összetételűek, szulfidkénnel.
A
Császár fürdő is régi múltra tekinthetett vissza, Mátyás király idejében már népszerű
fürdőhelyként említik. A XVIII. században az irgalmas rendnek adományozták. A
múlt században kiépült “Csaszi” reprezentatív nagy gyógyudvara a korszak társas
életének egyik legelegánsabb színhelye volt, ahol estélyeket, bálokat tartottak.
A II. világháború után, 1946-ban egyesült a szomszédos Lukács fürdővel, a fürdőszálloda
helyiségeibe az Állami Reuma Kórház és a Balneológiai Kutatóintézet került. 1951-ben
a volt Irgalmas Kórházzal egyesült a Reuma Kórház Országos Reuma- és Fürdőügyi
Intézet néven. A fürdők a Fővárosi Fürdő Igazgatóság kezelésébe kerültek. 1990-ben
az uszoda megszűnt. A gyógyfürdőben termálfürdők, forró lég- és gőzkamrák, termálkádfürdők,
női iszapkezelések, súlyfürdők működnek. Az ORFI létesítményei újból visszakerültek
az Irgalmas Rend tulajdonába és az ő kezelésükben működik.
Sudár
Balázs: A budapesti Császár fürdő török felirata.doc
·
Király
(Kakaskapu, Horoz kapi ilidzseszi) fürdő, török fürdőépület 1566 körül, a 18.
sz.-ban kibővítve
Budapest, I., Fő u. 82-86.
A
török fürdők kupolájának két megoldása ismert: az egyiknél a kupolát oszlopok
tartják, erre a legszebb példa a Rudas fürdő. A másiknál a gömbkupola közvetlenül
a fürdőcsarnok határfalain, illetőleg zömök pillérein nyugszik. Ide tartozik a
Rác és a Császár fürdő mellett a Király fürdő centrális tere, a típus legszebb
képviselője. Története a török fürdőké között talán a legérdekesebb. Önálló melegvíz-bázisa
építésekor sem volt és ma sincs. Felmerül a kérdés: miért építették a törökök
a fürdőt távol a forrásoktól? Ennek csak egyetlen magyarázata lehet: Buda várának
falain belül nem volt fürdő, a törökök viszont a várható ostrom idejére is igyekeztek
biztosítani a fürdés lehetőségét. Ezért az akkori Kakas-kapu mellett, annak belső
oldalán felépítették a fürdőt, és vörösfenyő távvezetéken a mai Lukács fürdő helyén
vagy közvetlen környékén lévő lőpormalom melletti fürdőből vezették ide a meleg
vizet. A fürdő építését a "Arszlán" (Oroszlán) néven ismert budai pasa
kezdte meg 1565-ben. Időközben azonban megkapta a szultántól a selyemzsinórt,
így a félbemaradt munkát utóda, Szokollu Musztafa fejezte be. A központi rész
egy többlépcsős, nyolcszög alaprajzú medencét magába foglaló kupolacsarnok. A
kupolát tartó zömök pillérek között mély fülkék vannak. A csúcsíves ablakok fölé
gömbkupola borul. A fényt hatszögű felülvilágító nyílások adják. Evleja Cselebi
így ír a Khorosz (Kakas) - kapu fürdojéről:
"...kicsi és hasznos fürdő.
Nyolc boltív fölé van építve, keramittal fedett, rózsaszínű kupolája van. Egészen
a közepén lévő medencéjének négy oldalán oroszlán-szájakból éjjel-nappal tiszta
meleg víz folyik. Azonban nagyon meleg, úgy, hogy az ember abba be nem mehet."
A török uralomnak véget vető 1686-os ostrom szinte eltörölte a föld színéről az
alsó külváros apró épületeit. A fürdő azonban - szinte csodálatos módon - túlélte
az általános pusztulást. 1687-ben I. Lipót s fürdőt a Gellérttel együtt udvari
orvosának, Illmer Frigyes Ferdinándnak adományozta. Több tulajdonos után 1796-ban
Hunfalvy János földrajztudós írta le a fürdőt:
" ..Most a König család
bírja s azért König - vagy magyarosan Király-fürdőnek nevezik. Mostani épülete
1826-ban készült el. Két udvara van. A nagyobbik udvaron, az ivókúton kívül 4
kőfürdő, melyek mind a török idejéből valók, s 10 lakszoba van. A kisebb udvaron
szintén a török korból való közfürdő, azután 4 kőfürdő s 13 lakszoba van."
A
fürdőt Mathias Schmidt kútmester tervei alapján klasszicista stílusban alakították
át, megtartva a török és barokk épületrészeket.
A gőzfürdő Liber 1934-es
leírása szerint három medencével, 188 öltözőkabinnal, a kádfürdő hat szalonkáddal
és hat szalonkőfürdővel, valamint négy fajansz kádfürdővel, 18 márvány kád- és
20 kőfürdővel működött, vizét jó eredménnyel használták köszvény, csúz, bor- és
csontbetegségeknél, fémmérgezéseknél, máj-, lép-, méh- és húgyhólyagbetegségeknél,
valamint, a forrásvizet ivókúraként gyomorhurut és alhasi pangások ellen.
A második világháborúban súlyosan megrongálódott fürdőt az ötvenes években Pfannl
Egon tervei alapján építették újjá.
A termál gőzosztály jelenleg kedd-csütörtök-szombaton
hölgyek, hétfő-szerda- pénteken férfiak részére tart nyitva. A törökfürdőben négy
különböző hőmérsékletű gyógymedence van, a vendégek szárazlég- és nedvesgőz-kamrát
is használhatnak.
Jékely Zoltán
Gül Baba fürdőjéhez
Ismeritek-é a furcsa kis bazilikát,
hová színes üvegszemeken tör be a napvilág,
s omló felhőiben a szürke gőznek
meztelen férfitestek hempergőznek.
Hol a Szentség és melyik az az Isten,
melyet a hívek imádhatnak itten,
míg a zuhany alatt állnak megmerevedve,
vagy elfekszenek hanyatt a kövekre.
Ide menekülnek a korai halál elől,
kiket a köszvény, a csúz öldököl,
itt tisztálkodnak a vékonypénzű nyugdíjasok
s a gépolajos kezű inasok.
Forró méhéből küldi földanyánk
az örökélet gőzölgő zuhatagát,
táplálékául a gyermeki hitnek,
hogy a világon semmi sem szűnik meg.
Valaha Gül Babát is látta ez a válu,
most benne fürdik Franci, a nagyszakállu,
Óbuda legöregebb koldusa
– mint egy újjáéledt törökbasa.
A nagymedence szélén úgy heverésznek
mint roncsai valami tengeri vésznek;
megfáradtak a lét sivatagában,
megpihennek Gül Baba oázisában.
Tíz-húsz anyaölbe vágyó, árva felnőtt,
kiket a hétköznap hevedere feltört,
megcsonkított a háború vagy a gép
s jócskán megették kenyerük felét.
Elnézem őket, bús férfitársaimat,
egyik púpos, másik inaszakadt,
a bénát, ki a falhoz támasztotta botját,
s a pattanásost, szerelem átkozottját.
Talán a nők elől seregeltünk ide egybe,
erre a fülledt engedményes területre,
és mégis-mégis mit nem adnánk,
ha megpillanthatnánk egy lenge szoknyát!
Vagy tán egy pillangóért, mely idetévedt
– s mely tán a visszahozhatatlan, játszi élet –,
szöknénk fel és mankóink odahagyva,
újjászületve vágtatnánk utána a szabadba!
1948
·
Rudas
(Jesil direkli ilidzseszi) fürdő, nyolcoszlopos, kupolás török fürdő, 1566
Budapest, I., Döbrentei tér 9.
A
Rudas Gyógyfürdő a budai alsó hévizekkel táplált legnagyobb fürdő. Közelében 21
melegvizű forrás van, közülük a legnagyobbak: Árpád I. II. II. (42 C°), Beatrix
(39 C°), Mátyás (42-43 C°), Hygieia és Diana (35 C°), Gül Baba (42 C°), Török
(42 C°), Kossuth (41 C°), Kara Musztafa (42,8 C°), Rákóczi (41,8 C°). A források
közül a török kori gőzfürdőt, a Kossuth, a Kara Musztafa-, a Rákóczi- és a Török
forrás, az uszodákat a Hygieia- és a Diána-forrás táplálja, az ivóvízcsarnokban
az Attila- és a Juventus-forrás vize iható. A termálgőzfürdőben hat különböző
hőmérsékletű (28 és 40 C° között) medence, forró lég- és gőzkamrák, valamint rádiumos
kádfürdők vannak. Összesen napi 2000 fürdőző kiszolgálására alkalmas.
A Rudas gyógyfürdő
helyén már Zsigmond korában is működött fürdő, de az igazi fejlődése a fürdőnek
a török időktől számítható, a fürdő neve akkor direkli ibidzsaszi (zöldoszlopos
fürdő) volt. Az eredeti török építményből máig megmaradt a kupolacsarnok, amelyet
négyzet alaprajzú fal határol. A középpontban nyolcszögű, több lépcsős medence
van, amely fölött a kupolát a medence sarkain álló, összesen nyolc oszlopon
nyugvó csúcsíves hevederek tartják. A kupola teret – ugyancsak nyolcszögben
futó folyosó veszi körül. A sarkokban gazdagon tagolt sztalaktit-boltozatok
vannak. A kupolát több sorban elhelyezkedő, kis nyolcszög keresztmetszetű felülvilágító
nyílások törik át. A Rudas gyógyfürdő Buda 1686-iki ostromakor épen maradt.,
ezután a királyi kamara Buda városának adományozta. A fürdő jelenleg is a magyarországi
török épületemlékek egyik legjelentősebb tagja. A II. világháborúban a Rudas
gyógyfürdő súlyosan megsérült. Az újjáépítés során 1954-től 28 ágyas kórházi
osztálya is van a gyógyfürdőnek. A fürdőtől pár méterre, az Erzsébet-híd budai
hídfőjénél található ivócsarnokból viszik a város polgárai otthonukba a gyógyítóhatású
vizeket.
http://hps.elte.hu/~gyepi/rudasleirashu.html
http://epiteszforum.hu/?q=node/606
http://www.tusarok.org/furdo/rudas.php
http://www.hg.hu/?action=cikk&id=1834&pageIdx=1&rovat_id=52
Fürdőfejlesztések
a török kori Budán > Galéria
a feltárásokról
·
Rác
(Debbaghane vagy Kücsük ilidzseszi) fürdő, török medence és kupola, 16. sz.
Budapest, I., Hadnagy u. 8-10.
A
Rác gyógyfürdő szintén a Budai alsó hévizek által táplált gyógyfürdő. Forrásai
közül a legjelentősebb a kénes Nagy- (43,9 C°) és a Mátyásforrás (43,1 C°). Négy
különböző hőmérsékletű (28-40 C° között) medencés gőzfürdője, 15 termálfürdője,
forró lég- és gőzkamrái vannak. Naponta 1000 fürdővendég kiszolgálására alkalmas.
Vize főként gyulladásra, ízületi megbetegedések ellen javallt.
A
török hódoltság idején már kedvelt fürdő volt, Evlija Cselebi történetíró Debhágáne
ibidzsaszi (felüdülés fürdője) néven említi. Később a környékre települt szerbekről
(rácok) nevezték el. A fürdő a II. világháború során csaknem teljesen tönkrement.
A helyreállítás során az eredeti török kori részeket ismét láthatóvá tették. A
Rác gyógyfürdő 1931-ben a Szent Imre fürdő nevet kapta, ma ismét történelmi nevét
viseli a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. Igazgatása alatt.
·
Imafülke
a Belvárosi plébániatemplomban
Budapest, V., Március 15. tér.
·
Tojgun
pasa dzsámija, a kapucinus templom délkeleti homlokzatának feltárt maradványai
Budapest, I., Fő u. 30-32.
------------------------------------------------------
· Függelék
1)
Az ún. "Török fürdő"
nem török műemlék, hanem 1893 után épült mű-törökfürdő, népgőzfürdő
A Lukács fürdő egykori Népgőzfürdője
Romjai 2006-ban
Felújítási tervBudán, a II. kerület Frankel Leó utca 48. szám alatt találhatóak az 1895-ben Ray Rezső tervei alapján épült egykori népgőzfürdő romjai. Az épület teljes felújításával és átalakításával, kiválóan megközelíthető helyen épül a Malomtó Fürdőszálló. Az érvényes Kerületi Városrendezési Szabályzat csak a meglévő alapfalakon, eredeti építménykontúron belüli építést támogatja. A tervek szerint a védett "török kupolát" az eredeti állapotnak megfelelően visszaállítják, a fürdőszálló mellett utcai kávézót létesítenek, a környezetet parkosítják. A beruházás az Sz&Sz Kft. és a Török Fürdő Kft. közös megbízásából épül.
Az eredeti épületre mint népfürdőre 1893-ban adott építési engedélyt a Fővárosi Tanács, építtetője a Szent Lukácsfürdő Részvénytársaság volt.
A terveket Ray Rezső, többek között a Herczog palota, a Törley palota, a Lukács iszapfürdője és a Royal szálló építésze 1983. július 22-i datálással jegyezte, Wellish Sándor és Gyula építőmesterek kivitelezték 1893 és 1895 között. Az épület törökös jellegét a romantikus építészetből átmentett polikróm sávozás, a török kupolák nyolcszögű formája, a félholddal koronázott csúcsdísz tovább fokozta.
Az 1920-as években a főhomlokzati tornyot emeleti toldalékkal bővítették, a '70-es évek elején az épületet a ma is látható rom kivételével lebontották. Az akkori tervek szerint egyébként szanálták volna a "török" kupolát, a szomszédos klasszicista műemlék épületet és a Malomtó presszót is. A műemléki hatóság a védett épület, a Frankel Leó út 46. számú ház bontását végül megakadályozta. A terület alatt - feltárás alatt álló, közép-európai unikumként megtalált - vizes barlang, a Molnár János-barlang húzódik. A malomtavat a barlangban fakadó Boltív- és Alagút-források táplálják, a víz csővezetéken jut a Lukács fürdő uszodájába.
Malomtó Fürdőszálló - az egykori népgőzfürdő helyén, a Frankel Leó utcában
Megújul a mű-törökfürdő (Népszabadság, 2006. március 27.)
Fürdőszállóként menekülhetnek meg a Malom-tó romjai
2)
Minaret az Állatkertben
Budapest területén is látható egy minaret, amelynek sosem volt vallási funkciója: a Fővárosi Állat- és Növénykert 1912-ben, keleties szecessziós stílusban épült Elefántháza rendelkezik egy kilátóként funkcionáló, 31 méter magas minarettel, melynek felső szintjére 91 lépcső vezetett. A Neuschloss Kornél által tervezett tornyot 1915-ben az I. világháborús szövetséges Oszmán Birodalom kérésére lebontottak, mivel a török diplomácia nemtetszését fejezte ki az ellen, hogy egy muszlim szimbólum egy állatházat díszítsen. Az 1997-ben kezdődött felújítás során a minaretet újjáépítették, így az ismét látogatható.
