Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

SZLÁV HÁZI SZELLEMEK

A keleti szlávok házi szelleme, a domovoj, apró termetű, öreg parasztnak látszó ember, ősz szakállal. Domovojjá az válik, aki áldozás nélkül halt meg. A szlávok kétféle domovojt különböztetnek meg, a házban lakót, akit domozsilnak is neveznek, jó akaratúnak írják le. Az udvarban lévő, rosszindulatú domovoj neve, dvorovij vagy dvorovoj, aki kínozza az állatokat, képes macskává, kutyává, kígyóvá, patkánnyá, békává változni.
A szeretetreméltó házi domovoj bárhol megtalálható a lakásban, tanyázhat a kályha közelében, a küszöb alatt, a kemence sutban, de soha nem hagyja el a házat. A jövőbelátó képességgel bíró domovoj gondoskodik a ház boldogulásáról, őrzi a családot és annak vagyonát, de elvárja, hogy a háziak tisztességesen éljenek, betartsák a hagyományos szokásokat, szorgalmasan dolgozzanak. Ha elvárásai ellen cselekednek, s ha nem tetszik neki a család valamely tevékenysége, ellenségessé válik, bajt hoz a háziállatokra, megbetegíti őket, szélsőséges esetben megfojtja áldozatát. A haragja, azonban gyorsan elpárolog, könnyen kiengesztelődik. Ha megbékült, furcsa kopogással vagy fülsiketítő hanggal adja a család tudtára. A lustaságot vagy a hanyagságot csínytevésekkel, kópéságokkal bünteti, ilyenkor összegubancolja a kézimunkákat, rendetlenséget csinál, bepiszkítja a lépcsőfeljárót. Ha jól érzi magát, énekel, ugrál, ha rosszul van, nyöszörög és siránkozik. Amikor a család új házba költözik, kérlelik a domovojt, hogy tartson velük.
Az oroszok képzetében létezik Bannyik, a mosakodók házi szelleme, aki veszélyes dolgokat művel a mosakodókkal, a kemence tetejéről ledobott kövekkel ijesztgeti őket, a tisztálkodókat olykor azzal fenyegeti, hogy lenyúzza a bőrüket. Megbékítésére a fürdőzőhelyen egy nyírfaseprűt, kis szappant és vizet, valamint áldozatként egy fekete kakast hagynak neki.

 

SZLÁV TERMÉSZETI SZELLEMEK

A szláv természeti szellemek közül, lesij, más néven, leszovik, lesak, borovik, az erdők és a vadállatok ura. Ha az erdőn kívülre kerül, sátánná változik. A lesij megjelenhet, mint állatbőrbe bújt, derékszíj nélküli paraszt, de elképzelik szarvval és patákkal rendelkező vadállatként, háziállat, sőt gomba alakjában is. Rossz, gonosz tulajdonságokkal van felruházva, úgy tartják róla, hogy a jobb és a bal fél közül a baloldalt képviseli, ezért hordja ruhájának jobb oldalát a balján, ballábas bocskorát pedig a jobb lábán. Az embereket letéríti az útról, ijesztgeti, megbetegedheti, halálra csiklandozhatja őket. A gyerekeket velőtrázó nevetésével rémisztgeti. A fiatal lányokat és csinos asszonyokat a favágók fejszéjével rabolja el, akiket halálra kiéheztet.
Vogyanoj, a vízi szellem, ugyancsak kegyetlen, rosszindulatú, gyakran vízbe fullasztja az embereket. Leggyakrabban hosszú szakállú, zöld bajuszú és hajú, meztelen, ronda öreg férfi, a félig ember- félig haltestét sár, iszap borítja, vagy halpikkelyek fedik. Nincsenek karjai, csak mancsai, fejét szarv díszíti. Képes hallá változni. A női vízi szellemeket hínárral összekötözi, akikből hozzá hasonló rosszakaratú szellemek válnak.
A szláv ruszalkák általában ártó vízi szellemek, akik vízbe fúlt lányokból, a keresztelés előtt meghalt gyermekekből lesznek. Pünkösd után, a nyár elején feljönnek a vizekből, futkároznak a mezőn, a fűz- vagy nyírfa ágain hintáznak, incselkednek a férfiakkal. Szívesen ropnak körtáncot, halálra táncoltatják azt, aki beáll a kör közepére. Legveszélyesebbek csütörtökönként, de az ürömmel el lehet riasztani őket, amit nagyon utálnak. Az észak-orosz ruszalkák viszont rémségesen rút, kócos, ruhátlan nők, akik gonoszul félrevezetik az embereket, meggyötrik a férfiakat.
A délszlávok természeti szellemei, a bolgár vilák, elbűvölő lények, hosszú, zöld hajú, szárnyas, gyönyörű leányok, lenge, varázslatos ruhájuk csábítja a férfiakat. A hegyekben élnek, ahol a tavaik vannak. Tudnak repülni, de ha elvesztik szárnyaikat, patás lábú asszonyokká válnak, amit szégyenükben fehér ruhával takarnak be. Segítőkészek az elesettekkel, felkarolják az árvákat. Ha viszont feldühítik őket, még ölni is képesek.