Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
szkarabeusz
az ókori egyiptomi vallás fontos szimbóluma; a szkarabeusz vagy galacsinhajtó bogár (Scarabaeus sacer) ábrázolása. Napsütéses napokon kis golyót (galacsint) formál trágyából, s azt odvába görgeti, ahol másnap elfogyasztja. Az ókori Egyiptomban azt hitték, hogy a bogár a petéit rakja a galacsinba, ezért életciklusát a Nap mindennapos újjászületése mikrokozmikus másának tekintették; mitológiájukban az ősi (hajnali) napisten, Heper óriás szkarabeusz alakjában görgeti a Napot az égen. A szkarabeusz idővel a halál után megmaradó emberi lélek szimbólumává lett, ezért szerepel gyakran a sírkamrák képein, éspedig kiterjesztett szárnnyal. Az egyiptomi predinasztikus sírokban sok szkarabeusztetemet találtak a régészek. A bogár mumifikálásának későbbi szokása abból eredhet, hogy a szkarabeuszt Héliopoliszban Heper szent állatának tartották.
Az egyiptomi mesterek többféle anyagból, de leginkább zsírkőből készítettek szkarabeuszt; a figurát mázzal vonták be. A szobrocskák lapos hátoldalát ábrák vagy feliratok díszítik; ezek a tárgyak egyszerre szolgálhattak amulettként vagy pecsétnyomóként. Ezek a „gombpecsétek” már az Óbirodalom kései korszakában (Kr. e. XXIII-XXII. sz.) megjelentek, de tömegesen csupán a Középbirodalom idején (Kr. e. XXI-XVIII. sz.) kezdték előállítani őket.
Sok darabot csak dísznek szántak, másokat pedig - köztük az Újbirodalom korai és későbbi, bazaltból faragott, nagy „szív-szkarabeuszokat” - csakis amulettnek. Ez utóbbiakat a múmiák testére, az impregnált vászonborítás alá helyezték, és szimbolikusan az elhunyt szívével azonosították. Esetenként szárnyas szkarabeuszt helyeztek a múmia mellkasára, később más testtájaira is egyet-egyet.
Legnagyobb mennyiségben azonban pecsétnyomónak használták a szkarabeuszt, erről sok, agyagban fennmaradt lenyomat is tanúskodik. Régészeti szempontból azok a legértékesebb darabok, amelyeken valamelyik fáraó neve található; a legrégebbiek a 11. dinasztia korából valók. A 15. (hükszósz) dinasztia fáraóinak nevei jórészt a szkarabeuszfeliratokból ismeretesek.
A bogárhoz hasonló körvonalú, de az anatómiai részleteket mellőző amulett-pecsétnyomókat szkaraboidnak nevezik a kutatók. Az egyiptomi szkarabeuszokat a kereskedők eljuttatták a keleti Mediterráneumba és Mezopotámiába; számos görög és etruszk utánzat is napvilágra került.
szkarabeusz (Terebess szórólap)
