Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
I. Ramáthibódi
(szül.
1315. márc. 10. - megh. 1369. Ajutthaja [ma Thaiföld]), az ajutthajai thai királyság
alapítója és első uralkodója 1351-től.
Valószínűleg rokonságban állt a Lop
Buriban uralkodó fejedelmi családdal, és a Sziám középső részén található U Thong
(ma Suphan Buri) uralkodójának lányát vette feleségül. 1347 körül örökölte meg
U Thong trónját, s székhelyét áttette mintegy 80 km-re keletre, a Csao Phraja
folyó egyik szigetére, ahol megalapította Ajutthaja városát, amely több mint 400
éven át Sziám főváros maradt. 1351. március 4-én Ramáthibódi a Csao Phraja völgyében
U Thong, Ajutthaja és Lop Buri területén magába foglaló királyság ura lett, azaz
lényegében megalapította Sziám államát. Barátságos viszonyt tartott fenn az ugyancsak
thai Szukhothai királysággal, s fő törekvése az volt, hogy megőrizze országának
függetlenségét a kambodzsai Angkortól, amely ellen több hadjáratot vezetett. Uralma
kezdetétől szívesen látta a perzsa és kínai kereskedőket, s fővárosa részben annak
köszönhette hatalma megnövekedését, hogy kulcsszerepet kapott, mint nemzetközi
kikötő.
Egyik legmaradandóbb vívmánya az volt, hogy megalkotta az első sziámi
törvénykönyvet, amely Csulalongkorn király XIX. századi uralkodásáig szinte változatlanul
a thai jog alapja maradt. Az 1350-es években született meg az a szöveg, mely lényegében
a VII-XIII. században Kína délkeleti részén fennállt thai állam, Nancsao szokásjogát
foglalta írásba.
Fiát, Rameszuant felkészítette az uralkodásra, de halála után
sógora, I. Borommarádzsa foglalta el a trónt, aki kilenc évig uralkodott, mígnem
Rameszuan vissza tudta állítani dinasztiája hatalmát.
