Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

I. Ramáthibódi

(szül. 1315. márc. 10. - megh. 1369. Ajutthaja [ma Thaiföld]), az ajutthajai thai királyság alapítója és első uralkodója 1351-től.
Valószínűleg rokonságban állt a Lop Buriban uralkodó fejedelmi családdal, és a Sziám középső részén található U Thong (ma Suphan Buri) uralkodójának lányát vette feleségül. 1347 körül örökölte meg U Thong trónját, s székhelyét áttette mintegy 80 km-re keletre, a Csao Phraja folyó egyik szigetére, ahol megalapította Ajutthaja városát, amely több mint 400 éven át Sziám főváros maradt. 1351. március 4-én Ramáthibódi a Csao Phraja völgyében U Thong, Ajutthaja és Lop Buri területén magába foglaló királyság ura lett, azaz lényegében megalapította Sziám államát. Barátságos viszonyt tartott fenn az ugyancsak thai Szukhothai királysággal, s fő törekvése az volt, hogy megőrizze országának függetlenségét a kambodzsai Angkortól, amely ellen több hadjáratot vezetett. Uralma kezdetétől szívesen látta a perzsa és kínai kereskedőket, s fővárosa részben annak köszönhette hatalma megnövekedését, hogy kulcsszerepet kapott, mint nemzetközi kikötő.
Egyik legmaradandóbb vívmánya az volt, hogy megalkotta az első sziámi törvénykönyvet, amely Csulalongkorn király XIX. századi uralkodásáig szinte változatlanul a thai jog alapja maradt. Az 1350-es években született meg az a szöveg, mely lényegében a VII-XIII. században Kína délkeleti részén fennállt thai állam, Nancsao szokásjogát foglalta írásba.
Fiát, Rameszuant felkészítette az uralkodásra, de halála után sógora, I. Borommarádzsa foglalta el a trónt, aki kilenc évig uralkodott, mígnem Rameszuan vissza tudta állítani dinasztiája hatalmát.