Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

papírkivágás (jian zhi)

A papírkivágás a kínai népművészet egyik fontos eleme. Vajon meddig nyúlik vissza ez a kínai népművészeti fajta? Ezt ma már nem lehet megtudni, hiszen erre nincs bizonyíték. De egyes vélemények szerint a papírkivágás az ókori vallási és gyászszertartási ünnepekkel állt kapcsolatban. Őseink különböző formákat, alakokat vágtak ki papírból, egyebek között az ember- és az állatfigurákat is. Ezeket az alakokat a halottakkal együtt eltemették, vagy külön elégették a halottak emlékére, abban a reményben, hogy örök nyugalom kíséri majd őket. Később egyre inkább dekorációs és képzőművészeti célokra is használják a papírkivágásokat. A 618 és 907 között uralkodott Tang-dinasztia korában a nők fejdíszként is használták a papírkivágásokat. Voltak olyan esetek is, hogy az emberek a tavasz köszöntésére vágták ki a papírból a díszítőelemet. A 12. században, azaz a Song-dinasztia korszakában az emberek díszítőmotívumként használták a papírkivágásokat az ajándéktárgyak készítésekor. Voltak olyanok, akik a papírkivágásokat az ablak, a lakásfal, a tükör, a lampion és más tárgyak díszítésére is használták. De ekkortájt már voltak hivatásos papírkivágó mesterek is.

A papírkivágás tiszta kézművesség. Egy laikus számára is könnyű valamit kialakítani a papírból, csak egyetlen olló kell hozzá. A hivatásos mestereknek pedig különböző nagyságú és fajta ollók és vésők kellenek a papírkivágásokhoz, hogy különböző bonyolult szerkezetű formákat, alakokat, díszítőelemeket készíthessenek a papírból. Egyszerre egy darab papírból is, több papírból is vághatnak ki díszítőelemeket, vagy más figurákat. Egyszerű motívumokat egy lendülettel vágnak ki a papírból. Ha bonyolult motívumok és alakok kellenek, akkor először tervrajzot kell készíteni, utána rá kell nyomtatni azt a papírra. Végül több tucatnyi vésőből kiválasztják a legmegfelelőbbet, és rendkívül óvatosan kivágják a tervezett képeket, vagy alakokat. Ennek során egy apró kis hiba is "végzetes" lehet.

A papírkivágás témája lehet madár-, hal- és más állatfigura, de mesebeli emberalak is, vagy irodalmi művekben ábrázolt hős. A különböző kínai régiókban más-más fajta papírkivágás terjedt el. Az észak-kínai papírkivágási fajtákat az elnagyoltság és az erőkifejezés jellemzi, a dél-kínai fajtákat pedig a finomság. De akármilyen papírkivágás is legyen, mind élethű, eleven, érzelemmel teli elemeket tartalmaz.

Korábban a falvakban a mezőgazdasági idényeket követő évszakokban, különösen az őszi aratás után a nők összejöttek és papírkivágást csináltak. Szinte minden lánynak kötelezően el kellett sajátítania ezt a kézművességet, hiszen az emberek ennek alapján is minősítették ügyességüket. Ma sok ember már nem tanulja meg a papírkivágást, de vannak hivatásos papírkivágók és papírkivágási műhelyek és szövetségek az ország minden régiójában, amelyek időközönként tapasztalatcseréket, kiállításokat szerveznek és kiadják termékeiket. Ma a papírkivágás díszítési és használati funkciójából egy önálló népművészeti ág alakult ki, témái is gazdagodtak. Más művészeti ágak, egyebek között a rajz, a színpadi díszlet, az újságok és a folyóiratok címoldalain levő díszítés, a könyvillusztráció, a filmművészet és a tévéfilmművészet mind többé-kevésbé tartalmazza a papírkivágás elemeit.

Kínai Nemzetközi Rádió


Indiában papírból kivágott sablont (szandzsi, sanjih) használnak a homokfestmény (rangoli) készítéshez.

Japánban kirie néven ismerik; ha origamit vágnak, kirigami a neve (kiru = vág, kami = papír); monkiri a papírkivágás művészete.

Papel picado ("perforált papír") a mexikói fiesták művészete.