Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

pancsen láma

a tibeti Tashilhunpo-kolostor főapátja, a közelmúltig Tibet egyik legfontosabb szellemi vezetője, rangban közvetlenül a dalai láma után következett. A pancsen lámák a tibeti buddhizmus legbefolyásosabb iskolájához, a gelugpához (dge-lugs-pa) tartoznak, egymást újjászületési láncban követik.

A pancsen szó a szanszkrit-tibeti pandita cshenpo („nagy tudós”) kifejezés rövidítése, s mint ilyen, eredetileg is a Tashilhunpo-kolostor főapátját illette, akit tudása és szellemi érettsége alapján választottak ki. A XVII. században az ötödik dalai láma meghirdette, hogy mestere, az akkori pancsen láma, Blo-bzang chos-kyir-gyal-mtshan (1570-1662) újjászületik, így ő lett a leszármazási lánc első szeme, aki a további pancsen lámák személyében öltött testet, úgymint: Blo-bzang-ye-shes (1663-1737), Blo-bzang-dpal-ldan-ye-shes (1737-80), Blo-bzang-bstan-pa'i-nyi-ma (1781-1854), Bs-tan-pa'i-dbang-phyug (1854-82) és Chos-kyi Nyi-ma (1883-1937). A hagyomány valamennyiüket Amitábha dhjáni buddha fizikai megjelenésének tekinti. (Néha a Tashilhunpo-kolostor korábbi három főapátját is idesorolják.)

A Tashilhunpo-kolostor igazgatása és a dalai láma kormánya között 1923-ban adóhátralékokkal kapcsolatos vita támadt, emiatt a pancsen láma Kínába költözött. Utóda, Bskal-bzang Tshe-brtan tibeti szülők gyermekeként Kínában született 1938-ban, és a kínai hatóságok jóvá is hagyták az utódlást, de az újjászületés tényét igazoló hagyományos vizsgálati módszerek mellőzésével. 1952-ben, kommunista katonai kísérettel Tibetbe vitték, és kinevezték Tashilhunpo főpapjává. Az 1959-es népfelkelést követően nem volt hajlandó árulónak minősíteni a száműzetésbe vonult dalai lámát, ezért kiesett a kínaiak kegyeiből, 1964-ben Pekingben bebörtönözték. Az 1970-es évek végén szabadult, 1989-ben hunyt el.