Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Kumbha-mela
A
Kumbha-mela ünnepet 12 évente rendezik meg India négy fontos szent helyén. Ez
a négy zarándokhely Prajág (Allahabad), Haridvar, Naszik és Uddzsain. A prajági
(allahabadi) Kumbha-mela a világon a legnagyobb vallási ünnep, amelyen több mint
15 millió ember vesz részt. A legutóbbi alkalommal, 1998-ban az indiai sajtó közel
20 millió résztvevőről számolt be. A szent emberek különböző vallási irányzatokba
tartozó csoportjai jelennek meg itt leginkább, de a hétköznapi, vallásos hitüket
megélők is eljönnek, hogy tiszteletüket fejezzék ki imádott istenségük előtt.
A Nága Babák, Siva imádói nagyon híresek. Meztelenül járva, testüket hamuval kenik
be, s hajuk csimbókokban lóg. A Kumbha-mela fő fürdőző napjain mindig ők merítkeznek
meg először a Gangesz hullámaiban.
A Kumbha-mela idejét a Jupiter és a Nap
asztrológiai helyzete alapján határozzák meg. Prajágban (Allahabadban) a Kumbha-melát
január-februárban tartják, amikor a Jupiter a Bika jegyében van, a Nap pedig átlép
a Baktérítőn. Haridvarban április-májusban tartják meg ezt az ünnepet, amikor
a Jupiter a Vízöntőben, a Nap pedig a Nyilasban van. Naszikban július-szeptemberben
hónap a Mela ideje. Ekkor a Jupiter és a Nap is az Oroszlánban van. Uddzsainban
az összejövetelre május-júniusban kerül sor, amikor a Jupiter a Skorpióban, a
Nap pedig a Nyilas jegyében áll.
A Kumbha-mela mindössze egy hónapig tart,
míg a Nap áthalad az állatöv bizonyos jegyén. A hónap során vannak bizonyos fontos,
kiemelt fürdőző napok, mint például a Szankranti (amikor a Nap belép a következő
jegybe), az Ékádasí és az Amavaszja. A legfontosabb fürdőző nap akkor van, amikor
a nektár valóban aláhullik az égből. Az ekkor végzett fürdőzés különösen kedvezőnek
számít.
A Kumbha-mela valójában egy "jógi-kongresszus", ahová jógik,
szádhuk, vagyis szent emberek és más zarándokok jönnek el egész Indiából. Sok
remete, szent jön el más különböző zarándokhelyekről, a legeldugottabb erdőkből
és a Himalájában rejtőző hegyi barlangokból is.
A
Kumbha-mela története
A
félistenek (dévák) és a démonok (aszurák) egyszer fegyverszünetet kötöttek - kis
időre megszakítva a köztük dúló állandó csatározást -, hogy a tejóceánból kiköpüljék
a halhatatlanság nektárját (amrita). Mindezt Visnu tanácsolta a félisteneknek,
akik felett a démonok egyre nagyobb hatalmat kezdtek gyakorolni. A félisteneket
már az a veszély fenyegette, hogy elveszítik az univerzumot irányító pozícióikat.
Kompromisszumot kötve a démonokkal, Vászukit, a legnagyobb kígyót kötélnek, a
Mandara-hegyet pedig köpülőrúdnak használva közösen elkezdték a tejóceán köpülését.
A köpülés közben tizenhárom dolog jött létre az óceánból. Először hatalmas mennyiségű
méreg (haláhala) keletkezett, amely a Földön élő összes embert el tudta volna
pusztítani. Sivát hívták segítségül, aki megitta s a torkában tartotta a méregóceánt.
A méregtől Siva torka kékké vált, s ettől kezdve Nilakantának (kéktorkú) is nevezik.
A köpülés eredményeként jött létre még a sanka (kagylókürt), egy szurabhi
tehén, egy Uccsaisravá nevű ló, az Ajrávata nevű elefánt, aki később Indra hordozó
állata lett, egy Kaustubha nevű drágakő, a paridzsáta virág, egy apszará (ledér
hölgy a mennyei bolygókon), Csandra (a Hold), és Laksmí, a szerencse istennője,
valamint Varuní, az ivás istennője. Végül megjelent Dhanvantari, az istenek orvosa,
az Úr Visnu részleges inkarnációja, kezében a halhatatlanság nektárját tartalmazó
korsóval.
A félistenek a nektárt Brihaszpatira, Szúrjára, Csandrára és Szánira
bízták. Ezek a félistenek elfutottak a démonok elől az amritával, mert a démonok
erősebbek voltak, mint ők, és féltek, hogy elrabolják tőlük az értékes nedűt.
Amikor a démonok rájöttek erre az összeesküvésre, rendkívül dühösek lettek, s
üldözni kezdték a négy félistent. Ez az üldözés a félistenek időszámítása szerint
tizenkét napig tartott, amely 12 napévvel egyenlő. Ezalatt a dévák és az aszurák
bejárták az egész univerzumot, s közben nektárcseppek hullottak a Földre Haridvarnál,
Prajágnál, Udzsainnál és Nasziknál. Egy másik változat szerint a démonok ellopták
a nektárt tartalmazó korsót Dhanvantaritól, aztán harcolni kezdtek egymással,
s a négy csepp nektár ekkor hullott alá az említett négy helyre.
Végül a démonok
megszerezték a nektárt, s harcolni kezdtek egymás között, hogy ki igyon belőle
először. Hirtelen megjelent Mohiní (az Úr Visnu részleges inkarnációja), az univerzum
leggyönyörűbb hölgye. A démonok mind megzavarodtak szépségétől, s nagyon vonzódni
kezdtek hozzá. Úgy döntöttek, hogy Rá bízzák, ki kapja meg a nektárt. Mohiní tudta,
hogy a démonok teljesen alkalmatlanok a nektár elfogyasztására, ezért becsapta
őket, s az összes nektárt a félisteneknek osztotta ki.
Nirmal Verma: KUMBH MELA - Szent ünnep a Gangesz partján
