Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Kötöny

(megh. 1241. márc. Pest), kun fejedelem a XIII. században; vezetésével érkeztek a kunok először Magyarország területére. Meggyilkolása lényegesen gyengítette az ország katonai erejét a mongol (tatár) invázió kezdetén.

A kun szállásterületek a XIII. század elején a Fekete-tengertől északra és nyugatra elterülő sztyeppeken húzódtak. Az 1220-as években a terjeszkedő mongol világbirodalom seregei már a kunokat fenyegették. 1223-ban a Kalka folyó menti csatában a Kötöny vezette kun erők az orosz hercegekkel szövetségben megpróbáltak gátat vetni a mongol hódításnak, de katasztrofális vereséget szenvedtek. Ráadásul az 1220-as évek végén a kunoknak a magyarok keleti terjeszkedési törekvéseivel is szembe kellett nézniük. A kettős nyomást megelégelve, 1239-ben Kötöny bebocsátást kért IV. Bélától Magyarországra. Béla a kunokat megkereszteltette, és az ország közepén jelölt ki nekik szállásterületet. A nagyállattartó, nomád kunok állandóan összetűzésbe keveredtek a letelepült lakossággal. A mongol támadás megindulása után sokan az ellenség kémeit és titkos szövetségeseit látták bennük. 1241 tavaszán a Pestre érkezett Kötönyt és a kun előkelőket a megvadult tömeg lemészárolta. Kötöny halála után a kunok dúlva, fosztogatva elhagyták az országot.