Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

haddzs

az iszlám vallás szent városába, a Szaúd-Arábiában lévő Mekkába tett zarándoklat. Ezt minden felnőtt muszlimnak, férfinak és nőnek egyaránt, el kell végeznie életében legalább egyszer. A haddzs az ötödik az alapvető muszlim hitelvek sorában, amelyeket együtt az iszlám öt pillérének szoktak nevezni. A zarándoklat szertartásai az iszlám év utolsó hónapja, dzú al-hiddzsa hetedik napján kezdődnek, s a tizenkettedik napon fejeződnek be.

A haddzs kötelező minden muszlimnak, aki erre fizikailag és anyagilag képes, de csak akkor, ha távolléte nem okoz nehézségeket a családjának. Maga helyett mással is elvégeztetheti az ember a haddzsot, ekkor megkér egy zarándoklatra induló rokont vagy jó barátot, hogy helyette is végezze el a rítusokat.

A zarándoklat szertartásait még Mohamed próféta alakította ki, de azóta történtek kisebb módosítások. A kötött útvonalat sem mindig tartják be a zarándokok, és sokszor a kijelölt sorrendtől eltérően látogatják meg Mekka szent helyeit.

Amikor a zarándok kb. 10 km-re van Mekkától, belép az ihrámnak nevezett szent és tiszta állapotba, s felölti az ihrám-öltözetet: két varrás nélküli lepedőt, amelyet a teste köré teker. A zarándok nem vághatja le sem a haját, sem a körmeit addig, amíg be nem fejezte a zarándoklatot. Mekkában hétszer körbejárja a Kába nevű szent épületet, amely a Nagymecsetben áll. Utána megcsókolja vagy megérinti a Fekete Követ (al-Hadzsar al-Aszvad) a Kába épületében, elmond két imát a Makám Ibráhím (Ábrahám szentélye) vagy a Kába irányában, s hétszer végigfut a Szafá és a Marva nevű dombok között.

Dzú al-hiddzsa 7. napján a zarándok a kötelességeire emlékezik. A szertartások második szakasza a hónap 8. és 12. napja között folyik. Ekkor a zarándok végiglátogatja a Mekkán kívül fekvő szent helyeket - Dzsabal ar-Rahma, Muzdalifa, Miná -, s föláldoz egy állatot, Ábrahámra emlékezve. Ezután általában leborotváltatja a fejét, s három egymást követő napon hét-hét kavicsot dob három oszlopra Minánál (az oszlopok ördögöket jelképeznek). Ekkor a zarándok visszatér Mekkába, és búcsúzóul újra elvégzi a Kába körbejárását (taváf).

A haddzsot évente mintegy kétmillió fő teljesíti. Ez a szertartássorozat nagymértékben erősíti az iszlám világ egységét, hiszen különböző hátterű hívőket hoz össze egy közös vallási ünnepre. Ha egy hívő elvégezte a zarándoklatot, a neve elé a háddzsí melléknevet illesztheti.

Allah vendégei — A mekkai zarándoklat > új verzió
A zarándoklat