Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

gyertya
(kínaiul: lazhu)

Kínában több mint kétezer éve ismerik és használják a viaszgyertyát. Egy i. sz. 8. századi szöveg "színes gyertyák"-ról tesz említést, amelyet a esküvői szertartáskor használtak. A "meggyújtani a viaszgyertyát" kifejezés a szüzesség elvételére utal. A régi Kínában a gyertyát - akárcsak a füstölőpálcát - használták időmérésre is, amely során a leolvadt rész mennyiségéből kalkulálták ki az eltelt időt. A "fejjel lefelé fordítani a gyertyát" kifejezés a közösülésre utal.