Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
FÖLD (tu/di)
A Shang-Yin-dinasztia idején és a Zhou-kori Kínában a harmadik legnagyobb istenkultusz a Föld kultusza volt. A Földanya tiszteletére már a neolit kor óta végeztek szertartásokat, mutattak be áldozatot. A Föld kultusza szorosan összefonódott a halottkultusszal. Már az ókorban kialakult az ún. she-k tisztelete. A she volt a föld istene. A legfőbb she-k egy-egy fejedelemség, azaz az egész ország pártfogói voltak. A császárkori Kínában a legkitüntetettebb állami, császári kultusznak az Ég és a Föld kultusza számított. Bizonyos meghatározott napokon, elsősorban a nyári napforduló idején szertartásokra került sor a Föld templomában a Föld tiszteletére. Ezt a templomot a 16. században alakították ki a ma is látható formájában Pekingben. A Föld oltárát kettős, négyzetes alapú teraszra építették. A Föld tiszteletére tartott ceremóniák közé tartozott az ünnepélyes első barázda szertartása is. Ennek során a tavasz első napján, újévkor a császár saját kezűleg elvégezte az első szántás szertartását, a szent templomi földön felszántotta az első néhány barázdát. Csak e szertartás után lehetett megkezdeni a tavaszi mezei munkálatokat az egész birodalomban. A hagyományos kínai elképzelés szerint a föld négyszögű, míg a felé boruló ég kör alakú. A Föld istene (tudishen) vagy a Föld ura (tudi laoye) egy adott helység vagy falu istensége volt a késői kínai mitológiában. Úgy tartották róluk, hogy hatalmuk van az adott helység minden épülete felett, ők védik meg a lakókat minden szerencsétlenségtől. Hozzájuk imádkoztak gyógyulásért, jó termésért. Gyakran történelmi személyt tiszteltek Föld istenként. Úgy tartották, hogy a Föld istent, amennyiben nem jól végzi a feladatát, akár le is lehet váltani. A Föld istent általában öregemberként ábrázolják hivatalnoki süveggel a fején. A születésnapját a 2. holdhónap 2. napján ünnepelték, újévkor pedig kopasztott tyúkot és élő halat vittek neki áldozatul. A régi kocsi, hintó szintén ezt a szimbolikát követte: az kocsi kör alakú ernyője az eget, míg a kocsi szögletes formája a földet jelképezte. A hagyományos kínai pénzérme kör formája is az égre, és annak közepén található szögletes lyuk a földet jelképezi. Az "ég és föld" (tian di) kifejezés jelentése az egész világ. A hagyomány szerint nyolc oszlop tartja az eget a föld felett. A földhöz az égtájak közül a közép, a színek közül a sárga, az ízek közül az édes, az évszakok közül a nyárutó, az állatok közül a bivaly társítható. Az asztronómiában ismert az ún. tíz földi ág (di zhi). A föld szögletesnek hitt formájából adódóan, több a földdel, vidékkel kapcsolatos szóban csak a szögletes (fang) szó utal annak jelenlétére, pl. fang-wu egy adott vidék terméke, fang-bo = a tartomány kormányzója, fang-yan = nyelvjárás.
