Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Evlija Cselebi

más írásmóddal EVLIYA ÇELEBI (szül. 1611. márc. Isztambul, Törökország - megh. 1684/87 k. Isztambul), az egyik leghíresebb török utazó, aki több mint negyven éven át járta az Oszmán Birodalom tájait és a szomszédos országokat.

A porta főékszerészének volt a fia, egy medreszében (iszlám teológiai és jogi főiskola) és egy Koránt oktató iskolában tanult Isztambulban. Minthogy kitűnt a Korán recitálásában, IV. Murád, az akkor uralkodó szultán kegyeltje lett. A szultáni palota iskolájában megtanult arabul, jártasságot szerzett a kalligráfiában és zenében.

Az udvar támogatásával szervezett utazásain eljutott Belgrádtól Bagdadig és a Krím-félszigettől Kairóig. (1660 és 1666 között járt Magyarországon.) Utazásai során néha mint az Oszmán Birodalom hivatalos képviselője jelent meg, néha pedig magánemberként. Útjai eredményeként született mesterműve, a tízkötetes Szejáhatnáma (Utazások könyve), mely 1898-1939 között jelent meg nyomtatásban. Némely szerzők Tarihi szejjah (Egy utazó krónikája) címen is hivatkoznak a műre. (A hatodik kötet tartalmazza magyarországi úti tapasztalatait, amelyet 1894-ben Karácson Imre fordított magyarra. Ebben lefesti a korabeli magyar viszonyokat, és számos érdekes tájleírást ad.)

Evlijának nagy képzelőereje volt, esetenként a tényeket valótlanságokkal keverte; leírt olyan helyeket is, amelyeket valószínűleg meg sem látogatott, de anekdotái és kellemes stílusa szórakoztató és tanulságos olvasmánnyá teszik könyvét. Az olvasó nemcsak az Oszmán Birodalom és a szomszédos országok néprajzát, történelmét és földrajzát ismerheti meg belőle, hanem a XVII. század török kormányzásának belső rugóit is.

 

Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai, 1660-1664; Ford., jegyz. Karácson Imre : Bp. : M. Tud. Akadémia, 1904, XV, 547 p.

Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai, 1660-1664; [ford. Karácson Imre ; előszó, szómagy., jegyz. átdolg. Fodor Pál], Bp. : Gondolat, 1985, 622 p.