Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Dahomey uralkodói
Dahomey uralkodói, a mai Benin déli részén levő nyugat-afrikai állam királyai.
A királyság a XVIII. és a XIX. században élte virágkorát. A hagyomány szerint
a XVII. század elején három fivér versengett Allada királyságáért, amely a rabszolga-kereskedelemből
gazdagodott meg. Az egyik fiú hatalomra került, a másik kettő elmenekült. Az egyik
fiú délkeletre ment, és a tengerparton megalapította Porto Novót. A másik fiú,
Do-Aklin északon létrehozta az Abomey Királyságot, a későbbi Dahomey magvát. Valamennyien
adót fizettek Ojónak, a keletre fekvő, erős joruba királyságnak.
Do-Aklin
unokája, Vegbadzsa (Wegbaja; 1645-85 k.) erős államot teremtett Abomeyből. Őt
Akaba (1685-1708), majd Agadzsa (Agaja; 1708-32) követte a trónon. Utóbbi, aki
mindenáron fegyvereket akart vásárolni a Guineai-öböl partján működő európai kereskedőktől,
bekebelezte az Allada királyságot (1724) és Whydah-t (1727). Az európaiak addigra
már mindkét állam területén erődöket emeltek. Agadzsa megnövelt területű államát
Dahomeynek nevezték el. A rabszolga-kereskedelemből tetemes hasznot húzó királyság
virágzásnak indult, s Tegbeszu (Tegbesu; 1732-74), Kpengla (1774-89) és Agonglo
(1789-97) uralkodása idején újabb tartományokat hódított meg. Miután Nagy Gezu
(1818-58) megdöntötte Adandozan király (1797-1818) uralmát, Dahomey elérkezett
hatalmának csúcspontjára, Gezu utóda, Glele (1858-89) uralkodása idején azonban
hanyatlásnak indult. Amikor a franciák elfoglalták Porto Novót és Cotonout, s
oda került át a part menti kereskedelem központja, Whydah gazdasága összeomlott.
Behanzin (1889-94) trónra lépése után, az ellenségeskedés fokozódott. 1892-ben
a franciák sikeres hadjáratot indítottak a dahomeyiek ellen, s a terület francia
protektorátus lett. Behanzint a nyugat-indiai-szigetekre száműzték, egykori királyságát
beolvasztották Dahomey francia gyarmatba.
