Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

bindi

A bindi elnevezés, a szanszkrit bindu szóból származik, aminek jelentése: pont. Ez rendszerint egy higany-szulfát porral festett cinóberpiros illetve narancsvörös színű pötty, melyet az indiai asszonyok homlokukon szemöldökük közé festenek. Mivel Párvati istennő szimbólumnak tartják, a bindi az asszonyi, illetve a női energiát jelzi, és úgy vélik, hogy viselete az asszonyt és az urát egyaránt védelmezi. Hagyományosan a házasság jelképe volt, azonban idővel díszítő elemmé vált, és ma már a fiatal leányok és hajadonok homlokán ugyancsak fellelhető. Az özvegyek azonban, általában nem viselnek bindit. Ma már a színére és az alakjára sincsenek kötelező előírások, a bindik különböző színekben, alakban és formában, valamint különböző anyagokból készülnek.

 

A bindi, mint divatékszer

1. A bindi eredetileg a férjezett nők szimbóluma volt. A homlok közepén elhelyezett bindi azt jelezte, hogy a nő házasságban él és a férje is életben van (nem özvegy).

2. Manapság divatcikké vált és hajadon lányok is felteszik a homlokukra, összehangolva a ruhájuk színével.

3. Korábban ez kizárólag hindu hagyomány volt, de ma már mohamedánok is viselik Indiában. Sőt mind a muszlim, mind a keresztény országok is egyre inkább importálják, mind divatékszert.

4. Dzsammu tartományban (Kasmír mellett) azok a kismamák, akik fiú újszülöttnek adtak életet, fiaik első születésnapjáig csak fehér bindit viselnek, másutt viszont csak özvegyasszonyok hordanak fehéret.

5. Indiai mennyegzőn a rokonok általában vörös bindit viselnek. A mennyasszony a szemöldöke között elhelyezett normál méretű bindi mellé apró bindik sorát viseli a szemöldöke fölött. Ezek rendszerint bársonyból készült bindik (legalábbis a középső mindig az).

6. Azokban az országokban, ahol nem szokás fület lyukasztani (a hagyományos kínai orvoslás szerint megzavarja az akupunktúrás vezetékek rendszerét, s így a kezelés hatásosságát), ezek közé nemcsak keleti országok, hanem Ausztrália és mások is tartoznak! - fülbevaló helyett párosan használják cimpájukon. Természetesen a ruhájukhoz illőt.

7. Nyugat európai találmány a torokra ragasztani, mintha egy képzeletbeli nyakörv közepe lenne. Az is itteni ötlet, hogy az állra ragasztanak egy közép méretűt, esetleg az egész aprókból hármat, mint valami szépségtapaszt.

8. A hindu imádság - pudzsa - végeztével a hívő vörös porral (kum-kum) pontot fest a homlokára. A házas asszonyok a hajválasztékukra is vörös kum-kum (másnéven szindhoor) port kennek. Ez ugyan nem kötelező jellegű a férjezett nőknek, de hajadonok soha nem használhatják. Szantálfa pasztával, kurkumával vagy szent hamuval húzott három sáv, az Y vagy U-alakú jel, a hindu szekták, kasztok jelölésére szolgál, vagy hogy megkülönböztessék a Siva hívőket a Visnu követőktől. Az eredetileg vallásos, társadalmi státusz jelentés egyre inkább divat jelenséggé vált, és jelentősége messze túlnőtt az indiai kultúrkörön.

szindura
mangalaszútra
ékszerek
indiai ékszerviselet