Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

ASZTROLÓGIA (kínaiul: zhan xing xue)

A csillagászati ismeretek és a sors megjövendölése (jóslás) a csillagok és más égitestek, égi jelenségek alapján régtől fogva ismeretes Kínában. Már az Írások könyvében (Shu ji) esik szó a csillagok és az égitestek megfigyeléséről. A Zhou-kortól kezdve az ég megfigyelése révén szerzett információk magyarázata lett az udvari csillagászok egyik legfontosabb feladata. Az asztrológusok az uralkodók legmagasabb rangú és legbefolyásosabb hivatalnokai közé tartoztak. A csillagászati elképzelések egész rendszere a hold zodiákusához, a stellárasztronómiához kapcsolódik (l. holdházak). Mind a konfucianizmus, mind a taoizmus nagy jelentőséget tulajdonított az égi jelenségek magyarázatának. A hagyományos felfogás szerint a csillagok előre ismert állása az év egy-egy meghatározott napján kedvező vagy épp kedvezőtlen hatással lehetett az emberre, attól függően, mikor született, kit készül feleségül venni, milyen vállalkozásba kíván fogni stb. Bizonyos égi és naptári tényezők kedvező egybeesése alapozta meg a szerencsés napok eszméjét, ilyen napokon szerencsével járnak az emberek, bármihez fogjanak is. A taoisták gigantikus munkát végeztek az asztrológia területén, a századok során temérdek jóskönyvet, csillagkatalógust, horoszkópot stb. készítettek. Az asztrológiához szorosan kapcsolódik a naptár, kalendárium készítés és a horoszkóp felállításához nélkülözhetetlen zodiákus-rendszer kidolgozása.