Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára


Mándoky Kongur István
A KUN KÓDEX TALÁLÓSKÉRDÉSEI
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-tár
Forrás: Barbaricum Könyvműhely, Karcag, 2002


A velencei Marciana könyvtár gazdag gyűjteményében a sok-sok érdekes, régi kéziratos könyv, kódex között egy számunkra különösen becses emléket is őriznek: a Codex Cumanicus néven ismert hártyakódexet. E kódex a népvándorlás utolsó nagy hullámaként Belső-Ázsiából Európába érkezett kun nép legnagyobb és egyben legjelentősebb nyelvi és művelődéstörténeti emléke. Mint ismeretes, az egykori kun törzsszövetségnek csupán legnyugatabbra lakó törzsei költöztek Magyarországra és a Balkánra, a többiek a Kun Pusztán, vagyis a Fekete-tenger északi partvidékének pusztaságain, a Krím-félszigeten, a Kaszpi-tenger és az Aral-tó közötti síkságon maradtak. És a Codes Cumanicus vagy Kun Kódex is itt, a hajdani Kunország területén keletkezett.
A Kun Kódex mai alakjában 82 papírlevélből, azaz 164 oldalból áll. Két fő részre tagolódik. Az első rész egy latin-perzsa-kun szókönyvet tartalmaz, ennek eredeti példányát 1294-95-ben a Krím-félszigeten, Szolhat városában készítették, az ottani olasz telepesek számára. Ezt 1303-ban a Volga alsó folyásánál fekvő Szaraj kun városban, illetőleg a közelében levő Szent János kolostorban lemásolták. A ma ismeretes példány ennek az 1303-i átiratnak az 1330-as évekből való másolata. A kötet később német szerzetesek kezébe jutván, üres lapjaira kun-német és kun-német-latin szójegyzéket írtak. Ezután a kódexet egy időre megint olasz kereskedők birtokolták, s néhol kijavították a korábbi hibákat, a még mindig üresen álló lapokra pedig kisebb perzsa-kun glosszákat, újgúr betűkkel egy kun szót (bitik "írás, könyv, szótár") és néhány olasz verset írtak.
A kódex második része nagyrészt kun nyelvre fordított keresztyén egyházi szövegeket, többek között prédikációkat, imaszövegeket, himnuszokat és egyéb vallásos szövegeket tartalmaz. Ezek mellett azonban más bejegyzéseket is találunk benne, így pl.: két latin-kun meg egy kun-német szójegyzéket, a kun nyelv alaktanára vonatkozó latinul írt jegyzeteket, a kun anglarman "intelligo; értelem" igének ragozását, és nagy örömünkre még eredeti kun népköltési szövegeket, egy teljes levélnyi kun találóskérdés-gyűjteményt is. E második részt már nem olaszok állították össze, és nem is a krími olasz telepesség számára készült, hanem németek szerkesztették, a kunokat téríteni szándékozó és igyekvő német szerzetesek nehéz munkáját megkönnyítendő. A latinról kunra fordított egyházi szövegeket tartalmazó lapokat a XIV. század negyvenes éveiben német franciskánus szerzetesek írták, de nem a Krímben, hanem valamelyik Fekete-tenger melléki térítőkolostorban. Mind ez utóbbi, mind pedig az olasz telepesek, kereskedők használatára szánt első rész az 1350-es évek táján más német térítő szerzetesek kezébe került. Ők azután a még mindkét részben levő üres lapokat a már említett szójegyzékekkel, nyelvtani megjegyzésekkel töltötték ki, s ugyancsak ők írták bele a kódexbe a kun találóskérdéseket is. Végül az addig még különálló olasz és német részt egy kötetbe fűzték össze. Az így egyesített kódex ezután ismét olasz kereskedők kezébe jutván, ekkor kerültek bele az első résznél már említett kisebb javítások és perzsa-kun glosszák. Utolsó tulajdonosa is olasz ember, Antonio de Ziuale (vagy Zinale?) volt. Velencébe a XIV. század vége és a XV. század dereka közötti időben került, s ma is ott őrzik.
A Kun Kódex 60. levelén, vagyis a 120. és a 121. lapokon a török népköltészet iránt érdeklődők igen értékes szövegeket találhatnak: 46 kun találóskérdést. A nemzetközi tudományosság mintegy 60 éve ernyedetlen szorgalommal kutatja és keresi e régi kun rejtvények titkait és rejtélyeit. És nem eredménytelenül. Mára a kun találóskérdések szövegének csaknem háromnegyedét sikerült tisztázni és eredeti kun hangalakját megállapítani. A kutatóknak sokszor igen könnyű dolguk volt, hiszen e 650 évvel ezelőtti rejtvényeknek jórészét a különféle török elsősorban természetesen kun-kipcsak népek folklórjában vagy teljesen azonos, vagy csupán alig-alig eltérő formában manapság is fellelhetjük. Vannak azonban közöttük, sajno s amegfejtésnek mindmáig ellenállók is. Mivel a kódex írása sok helyt az olvashatatlanságig elmosódott, bizonyos részek meg teljesen elrongyolódtak, a kutatók jónéhánynak a szövegét még mindig nem tudták megnyugató módon rekonstruálni. Néhol viszont, bár teljesen tiszta az írás és így egyértelmű az olvasat is, a rejtvény után következő megfejtés hiányzik. Összehasonlítható török folklórkutatásainkban egyelőre e találóskérdéseknek, de még biztosan olvasható részeiknek sem látjuk hasznát, viszont nyelvészeti kutatásokra, bizonyos kun nyelvi törvényszerűségek megállapítására így is alkalmasak.
A kun találóskérdések kutatóinak nemzetközi táborában különösen előkelő hely illeti meg - nem véletlenül - a magyar tudósokat. Ha ma a Kun Kódex találóskérdéseinek tudományos vizsgálatában lényeges előrehaladással és jelentős eredményekkel büszkélkedhetünk, abban a nagykunsági származású Németh Gyula akadémikusnak vannak a legnagyobb érdemei. Alábbi fordításunk is nagy részben az ő filológiai és folklorisztikai kutatásainak eredményein alapul.
Ezúttal a kódex 15 találóskérdését mutatjuk be. Olvasóink érdeklődésére számítva e rejtvények nehezen hozzáférhető kun eredetijét is közüljük, részint a kun nyelv és népköltészet emlékeinek közvetlen megismertetése céljából, részint pedig fordításaink tökéletesebb élvezhetősége, illetőleg óhatatlan formai gyarlóságainak feledtetése végett. A kun találósversek remek szerkezetét, pazar formai játékát, állandó és gyakran többszörös soreleji és szókezdő betűrímelését, továbbá belső rímeit és ezeken túl még a sorvégek összecsengését ugyanis csak tartalmuk lazább kezelésével tudtuk volna visszaadni, holott mi elsősorban éppen annak minél hívebb tolmácsolására törekedtünk. Fordításaink olvastán még így is akadhatnak azonban érthetetlennek tetsző részletek. Így pl. a hennára kérdező rejtvényben talán maga a henna sem tartozik legáltalánosabb fogalmaink közé. Ez egy délszaki cserje-félének - botanikai nevén a Lawsonia inermis-nek -, illetve annak haragoszöld leveléből készített, a keleti népek körében igen kedvelt, téglapiros színű köröm-, haj-, bajúsz- és szakálfestéknek a neve. A henna leveleit kifőzvén, levét alaposan kicsavarják, majd kénesővel (higannyal) jól összekeverik, s kész is a nevezetes festék. A kicsavarandó kék selyem tehát a henna szinte kékes árnyalatú sötétzöld levele, az öt fapálcát pedig aligha kell valakinek is magyarázgatnunk, még kevésbé okozott ez különösebb gondot a régi kunok szépítkezni szerető, tehát a hennát is jól ismerő lányainak. Egy másik találósversünkben a batman nevű súlyegység szerepel. Ezt mi az alliteráció kedvéért a vele nem egyenértékű "font" szóval fordítottuk. De efféle "költői kényszert" látunk magában a kun szövegben is, ahol a batman szintén egyrészt az előző sor talasman "rabló" szavára való rímelés, másrészt meg a bar "van" és a bes "öt" szavakkal való alliterálás kedvéért került a versikébe. Így lett fordítrásunkban "öt batman" helyett "hetven font". A róka bozontos, hosszú farkáról lévén szó, a megfejtés kitalálásában egyik súlymeghatározás sem túlságosan sokat segít.
Végezetül szóljunk néhány szót találóskérdéseink eredeti szövegéről és közlési módjukról. Olvasóink a kun szövegben több, bizonyos magyar szavakhoz mind hangzásukkal, mind jelentésükkel igen hasonlító szóra bukkanhatnak, mint pl.: köneszuv (kéneső, kínyeszú), juvur- (gyúr), jügün- (gyökön, gyökint, gyögen), tünglik (tinneg, füstfogó), csanak, kögen (kögíny, fejéskor a bárányok egymás mellé kötésére való hosszú kötél), ulak (olló, kecskeolló) stb. Ezek egy része még honfoglalás előtti török szó nyelvünkben, másik részük viszont éppen a kun nyelvből, egyes magyarországi kun nyelvjárásokból jutott a magyarba. Találóskérdéseink kun szövegének közelésekor nyomdai okokból nem követhettük a tudományos átírás szabályait, de ez nem is lett volna célszerű, nincs is rá szükségünk. A kun nyelv hangjait ugyanis - egynek kivételével - a magyar ábécé betűivel is aránylag pontosan tudjuk jelölni. Az egyetlen kivétel a mélyhangú i (i és u közötti hang, kb. az i-nek megfelelő ajakkerekítéssel és az u-nak megfelelő nyelvállással ejtendő), ezt a szöveg többi betűjétől eltérő szedéssel különböztetjük meg. Természetesen az a betűvel jelölt hangokat is másként, kissé "palócosan" kell ejtenünk.

tap tap tamizik
tama turgan tamizik
kölegeszi kümisten
küje turgan tamizik
ol köbelek

biti biti bitidim
bes agacska bitidim
köneszuvum juvurdim
kök jibegim csirmadim
ol kina dir

ijtip ijtip irgalmasz
icsindegi csajkalmasz
ol uru

szende mende jok
szengir tavda jok
ütlü tasta jok
kipcsek talda jok
ol kus szüt tir

ak küjmening avzu jok
ol jumurtka

akcsa kajda kislamis
kanli jerde kislamis
kani necsik jukmamis
hep ortada kislamis
ol karin javu dir

tav üsztinde talasman
tajagi bar bes batman
ol tülkücsikning tüpegi

kökcse ulagim kögende szemirir
ol kovun

kecse barir kara ulak
erte kelir kara ulak
ol tünglik

olturganim oba jer
baszkanim bagir csanak
ol ejer bile üzengi

csapcsacsik üsztünde csapcsacsik
ol kamis tir

jazida jengi kelin jügünedir
ol kamis basi dir

jazida javli tokmak jatir
ol kirpi dir

jazida javli kajis jatir
ol jilan dir

szalpi kesim
szanszizogum
ol kök bile julduzlar

Lám, lám, lángocska,
Libbengető lángocska,
Ezüstből az árnyéka.
Eleven kis lángocska.
Az: a lepke

Fessél, fessél! Festettem,
Fára, ötre, festettem;
Kénesőmet meggyúrtam,
Kék selymemet csavartam.
Az: a henna

Borítsd, borítsd! Nem borul,
Benne levő nem mozdul.
Az: a verem

Neked, nekem nincs.
Néma hegyen sincs,
Lyukas kőben sincs,
Korhadt gallyon sincs.
Az: a madár teje

Fehér, kerek kunyhónak
ajtaja nincsen.
Az: a tojás


Színe fehér, hol telelt?
Véres helyen jól telelt.
Vértől foltos mért nem lett,
Hogyha tele vér közt telt?
Az: a zsigerek között és a
beleken levő faggyú, háj

Hegy tetején haramja,
Hetven font a furkója.
Az: a róka meg a lompos
farka

Zöld gidám pányva végén hízik.
Az: a dinnye

Este elmegy fekete gida.
Reggel megjön fekete gida
Az: éjjel a sátor füstnyílását
takaró nemezlap

Megültömben magas hely,
Ráléptemben réz csanak.
Az: a nyereg és a kengyel

Hordócska tetején hordócska.
Az: a nádszál

Pirosbarna menyecske bókol
a pusztában.
Az: a nád bugája

A határban hájas buzogány hever.
Az: a sündisznó

A földön faggyas szíj fekszik.
Az: a kígyó

Csak egy tegzem,
Csomó nyilam.
Az: az ég és a csillagok