Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia E-Tár
« vissza a "Perzsa költők tára" tartalomjegyzékére
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Esqí
VERSEI

Képes Géza fordításai
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár

MÍRZÁDE ESQÍ - (született Hamadánban 1894-ben, meghalt Teheránban 1924-ben). Ízig-vérig politikus költő. Az első világháborúban az angolok ellen harcolt, majd éles szatíráiban az uralkodó Qádzsár-házat támadja, később Rezá khán ellen indít éles támadásokat. Rezá khán 1924-ben orgyilkossal öleti meg őt. Esqí a modern perzsa költészet egyik legbátrabb újítója - a klasszikus költészet legjobb hagyományainak megtartásával.

Mazdak - kommunisztikus vallásos mozgalom vezetője a VI. század elején.

 

IRÁN SORSÁNAK SIRATÁSA

Testvér, gyere, dúlt állapotát nézd meg Iránnak:
Gond, baj, nyomor - ezt adta a zord végzet Iránnak.
Sírból ha kilépsz, látod: e nép sorsa gyalázat,
Rom lett ez a szép föld - nyomorát nézzed Iránnak!
Sírbolt a szobád, míg örök életre nem ébredsz -
Látnád: mi jutott, míly szomorú élet Iránnak!
Most, jaj, e sötét kíntól, amely tépi hazámat,
Mely vérbe szivárog s megölő méreg Iránnak:
Gyász hullt a világra s szivemet gondba borítja,
Hát így vagyok én rabja, amíg élek, Iránnak.
Fuldoklik a szív, annyi nehéz bánat emészti,
Hol lelsz kiutat, mondd, te riadt lélek, Iránnak?
Esqí, sirató-ének ez itt - nem csoda, hisz már
Vér hull a szeméből a szegény népnek, Iránnak.

 

MAZDAK TÖRVÉNYE

Mazdak szava törvény s kutatom titkait én.
Kérded, ki van itt, erre ki majd megtanit? Én.
Van tán, ki örül, hogy megölték Mazdakot, ám
Él még, aki megkönnyezi vad kínjait: én.
Mondod: csak a sáh, az lehet itt útmutató -
Ej, hát nem a sáh tudja: mi a tiszta hit - én!
Proféta bizony Mazdak, az első s azután
Van még, ki jól tudja: a bölcs mit tanit - én!
Hold fénye világít s a világ tőle ragyog -
Van hold, aki rejtett utat is felderit: én.
Az istenesek bárha nem ismernek is el:
Egy van, ki megismerte az Ég titkait: én.

 

A MOLLA RÓZSÁJA

Kijelented te: megadja a nagy Ég, bármit akarsz.
Be kevély vagy - botozást vársz te talán, vagy mit akarsz?
Tunyaság, ez csak az élet teneked - mondjam-e, hogy
Folyton alszol - van azért étel, akármennyit akarsz.
Az Uristen csoda-bankjába remélsz átutalást,
Pénz az üdv is teneked: csekk - tudod ám, mennyit akarsz!
Tenyered nyújtod a népnek, sose fáradsz bele - mondd:
Adsz-e morzsányit azért, mit híveidből kifacsarsz?
Magyarázzam meg: a dervis-süveged hét ránca
Mire kell, hogy kötelezzen? Hisz ugyis más, mit akarsz!
Keze munkája után kap kenyeret más, de neked
Ott a síp, bot s a kötél, ha kenyeret s bármit akarsz.
Huszadik századot írunk - hiu hóbortok ezek!
No, keress új hivatást, hisz lemerülsz már - mit akarsz?