ZEN MESTEREK ZEN MASTERS
« Zen főoldal
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
中巖圓月 Chūgan Engetsu (1300–1375)
https://en.wikipedia.org/wiki/Ch%C5%ABgan_Engetsu
Chūgan Engetsu was born in Kamakura of a family that claimed descent from Emperor Kammu (r. 781-806).
At age eight Chūgan Engetsu entered the prestigious monetary of the Zen Rinzai sect in Kamakura as an acolyte. At twelve he was a disciple of Dokei.
In 1318, hoping to be able to go to China, he journeyed as far as Kyushu, but the Kamakura shogunate refused him permission to leave the country.
In 1333 the Kamakura shogunate was abolished, and Emperor Godaigo assumed the direction of the government. These changes occasioned considerable unrest among the people. Engetsu thereupon submitted a memorial to the throne pointing out the abuses and ill effects attendant upon the reforms that were being carried out in the political system.
In 1339 he was asked to establish the Kisshoji monastery. From this point until his death in 1375 he was residing as head of many of the Zen establishments in Japan. His writings reflect both a Confucian concern with social values and a Zen love of the ironic and iconoclastic.
PDF: Chinese Letters and Intellectual Life in Medieval Japan: The Poetry and Political Philosophy of Chūgan Engetsu
by Brendan Arkell Morley
Dissertation, University of California, Berkeley, 2019
PDF: Born into a World of Turmoil: The Biography and Thought of Chūgan Engetsu
by Steffen Döll
Chapter 19 in: (Dao Companions to Chinese Philosophy 8) Gereon Kopf - The Dao Companion to Japanese Buddhist Philosophy-Springer Netherlands (2019)
PDF: Chūgan Engetsu's Poems
by Marian Ury
in:
Poems of the five mountains : an introduction to the literature of the Zen monasteries
Rev. 2nd ed. (Michigan monograph series in Japanese studies ; no. 10), Center for Japanese Studies, The University of Michigan, Ann Arbor, MI. 1992
PDF: Oláh Csaba: Kínai irodalom, kínai nyelv és a gozan-szerzetesek a középkori Japánban
305-307. oldal
A kínai verselés aranykorának elsô jelentôs szerzôje Chūgan Engetsu
中巌円月 (1300–1375) volt. Tizenhat évesen belépett a sōtōszekta
közösségébe, tanulmányozta az ezoterikus tanokat, majd
1325-ben elment Kínába, ahonnan 1332-ben tért vissza. 1339-ben
a rinzai-szekta tagja lett, közben több gozan-templomban is apát volt.
Híres volt a kínai versekben való jártasságáról, verseibôl készített
egy gyûjteményt is, melynek címe Tōkai ichiō shū 東海一漚集.
A Kínában eltöltött évek alatt irodalmi szempontból nagy hatást
gyakorolt Chūgan Engetsura az ottani chan-buddhizmus egyik
irányzata, amelynek követôje lett. Ennek az irányzatnak az alkotásait
a különösen szép és kifinomult szóhasználat jellemezte. Ezért
amikor Chūgan visszament Japánba, az ô mûvészete már jóval magasabb
szintûnek számított, mint kortársaié. Azt tartották róla, hogy
egyike volt annak a néhány szerzetesnek, akik kínai verseket igazi
kínai stílusban tudtak írni, nem szabott neki korlátokat a „nem alkotunk
írást” elv, kiválóan és szabadon használta a kínai nyelvet, mégis
tökéletesen követve a verselés szabályait.53 Életében volt olyan idôszak,
amikor mellôzték, néha irigykedtek rá, így verseiben mindezek
az egyéni élmények is megjelennek. Nagyra tartotta a kínai
kultúrát, tisztelte Li Taibai (Li Taj-po) és Du Fu (Tu Fu) költészetét.54
Ô maga több mûfajban is alkotott, írt prózai, illetve verses mûveket,
–––––––50 Ez a mai Leshan északkeleti része, Pingqiangxian. Zhongguo lishi dacidian
1997: 974.
51 A mai Chongqing egy részének, Baxiannek az elnevezése.
52 Gozan bungaku shū 1990: 253–254.
53 TAMAMURA 1985: 100.
54 HISAMATSU 1975: 310.amelyekben bemutatta a buddhizmus tanait, de számos kínai vers,
esszé, tanulmány, elôszó és utószó is fûzôdik a nevéhez.
Engetsu alábbi két verse a Tōkai ichiō shū címû gyûjteménybôl
származik, érdekességük, hogy mindkét vers megszületését a Tangkorban
keletkezett A tea és a bor vetélkedése (Cha jiu lun 茶酒論)55 címû
vers ihlette:A tea kérdése a borhoz
Nagy hírnévnek örvendesz, hála Bo Lun 伯倫 ódájának,56
én pedig hírnevemet Yuchuan 玉川 dalának57 köszönhetem.
Mindkettônk ízét egyformán dicsérik, ez a mi közös vonásunk.
Miért van az az eltérô képességünk, hogy míg egyikünk kitisztítja a fejet, addig másikunk megrészegíti azt?58A bor válasza a teának
Téged megbíztak, hogy szegôdj el Zhaozhou chan mester mellé,59
és még mindig nem érted, Caoshan chan mester hogyan fordulhatott a borhoz a gyász után.60
Az ébrenlét és az alvás teljesen ugyanaz, az élet és a halál is egy és ugyanaz,
így hát rendkívül egyoldalú az a kérdés, hogy mi a különbség a részegség és a józanság között.61
–––––––55 Ez az alkotás arról szól, hogy a bor és a tea egymással azon vitatkoznak,
melyiküknek vannak nagyobb erényeik, végül a víz kibékíti a két ellenfelet.
Fordítása magyarul is olvasható: A tea és a bor vetélkedése, Budapest,
Balassi Kiadó, 1996.
56 Utalás Liu Ling (adott neve Bo Lun) Jiu de song („Óda a bor erényeirôl”)
címû mûvére. Liu Ling a Nyugati Jin-korban (265–316) élt, a bambuszliget
hét bölcsének egyike. Zhongguo renming dacidian 1991: 169.
57 Utalás Lu Tong (felvett neve Yuchuan Zi; kb. 796–835) teáról írt versére.
Életrajzát lásd Zhongguo renming dacidian 1991: 104.
58 Gozan bungaku shū 1990: 299–300.
59 A történet szerint egyszer két újonc szerzetes érkezett Zhaozhou chan
mesterhez. A mester megkérdezte tôlük, hogy jártak-e már itt, mire az
újoncok nemmel feleltek. A mester erre felszólította ôket, hogy menjenek,
igyanak egy teát, és elmélkedjenek. Ekkoriban a chan templomokban
volt egy külön épület is, amelyet Chatangnak (Tea-terem) hívtak.
Gozan bungaku shū 1990: 300.
60 Egy Déli Song-korban összeállított chan-buddhista történeti mû, a Wudeng
huiyuan (Chūgoku rekishi bunka jiten 1998: 339) egyik története szerint,
amikor Caoshan chan mestert megkérdezték, hogy mit csinál majd,
miután letelt a gyász ideje, azt felelte, hogy jól lerészegedik. Ez a történet
áll ezen verssor hátterében. Gozan bungaku shū 1990: 300.
61 Gozan bungaku shū 1990: 300–301.
