ZEN MESTEREK ZEN MASTERS
« Zen főoldal
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Thich Nhat Hanh (1926-2022)
[THÍCH Nhất Hạnh 釋一行]
澄光一行 Trừng Quang Nhất Hạnh
 Tartalom |
 Contents |
http://www.szelidmosoly.hu/ PDF: Huszár Orsolya: Az elvonulás mint kommunikációs színtér: Thich Nhat Hanh magyarul megjelent kötetei:
|
The Lineage of Thich Nhat Hanh PDF: Zen Keys PDF: Zen Battles: Modern Commentary on the Teachings of Master Linji
PDF: Zen and the Art of Saving the Planet PDF: Zen Philosophy, Zen Practice PDF: Living Buddha, Living Christ PDF: True Love PDF: The Heart of Understanding PDF: The Heart of Buddha's Teaching PDF: The Diamond That Cuts Through Illusion PDF: The Art of Power PDF: Reconciliation PDF: Peace Is Every Step PDF: Fidelity PDF: The Sun My Heart PDF: The Miracle of Mindfulness PDF: No Death, No Fear PDF: The Sutra on the Eight Realizations of the Great Beings PDF: Anger - Wisdom for Cooling the Flames PDF: The Long Road Turns to Joy PDF: Dharma Talks PDF: To be is to Inter-be. Key Philosophical Teachings of Thich Nhat Hanh
PDF: Schlüssel zum Zen: Der Weg zu einem achtsamen Leben |
Thich Nhat Hanh
http://www.szelidmosoly.hu/index.php/tanitoink/thich-nhat-hanh
Thich Nhat Hanh (vagy ahogyan tanítványai nevezik: Thay) korunk egyik legismertebb és legnagyobb tekintélynek örvendő zen buddhista mestere, költő, béke- és emberi jogi aktivista. Különleges életút áll mögötte. Vietnam középső részén született 1926-ban, majd tizenhat éves korában szerzetes lett. A vietnami háború azzal a kérdéssel szembesítette a szerzeteseket, hogy ragaszkodjanak-e a szemlélődő élethez, és továbbra is meditáljanak a kolostorokban, vagy pedig segítsék a falvak bombázásoktól és más háborús pusztításoktól szenvedő lakóit. Nhat Hanh azok közé tartozott, akik úgy döntöttek, hogy mindkettőt művelik, és segédkezett az „elkötelezett buddhizmus” mozgalom megalapításában. Életét azóta annak szenteli, hogy az egyén és a társadalom javára szolgáló belső átalakuláson munkálkodjon.
Az 1960-as években Saigonban (ma Ho Si Minh-város) megalapította a Tiep Hien Rendet (Order of Interbeing), továbbá Fiatal Szociális Munkások Iskoláját (School of Youth Social Service), egy alulról építkező segélyszervezetet, amely lebombázott falvakat épített újjá, iskolákat és orvosi központokat hozott létre, hajléktalanná vált családoknak teremtett új otthonokat, és mezőgazdasági szövetkezeteteket szervezett. A mintegy tízezer önkéntes diákot a soraiban tudó szervezet az erőszakmentesség és az együtt érző cselekvés buddhista elvei alapján működött. Nhat Hanh buddhista egyetemet, könyvkiadót és tekintélyes békeaktivista folyóiratot is alapított, dacolva azzal, hogy a hatóságok ezt nem nézték jó szemmel.
Miután 1966-ban békemissziós körutat tett az Egyesült Államokban és Európában, megtiltották, hogy visszatérjen Vietnamba. Az ezt követő amerikai utazásai során a szövetségi hivatalnokokkal és a Pentagon tisztviselőivel, köztük Robert McNamarával, folytatott megbeszélésein állt ki a békéért. Könnyen lehet, hogy megváltoztatta az amerikai történelem menetét, amikor meggyőzte Martin Luther Kinget arról, hogy nyilvánosan helyezkedjen szembe a vietnami háborúval, nagyban segítvén ezzel a békemozgalom aktívabbá válását. A következő évben King Nobel-békedíjra jelölte. Ezt követően Nhat Hanh vezette a buddhista delegációt a párizsi béketárgyalásokon.
1982-ben franciaországi száműzetésében alapította meg a Plum Village buddhista közösséget, ahol folytatja tevékenységét a Vietnamban és szerte a harmadik világban élő szenvedőkért: a (sokszor a tengeren át csónakokon érkező) menekültekért, a politikai foglyokért és az éhező családokért. A Vietnamot megjárt amerikai katonákkal végzett munkája, meditációs elvonulásai és a meditációról, az éber figyelemről és a békéről szóló nagyszámú írása (magyarul megjelent művei) szintén elismerést hoztak számára. 2001 szeptemberében, mindössze néhány nappal a Világkereskedelmi Központ ellen elkövetett öngyilkos merényletek után, az erőszakmentesség és a megbocsátás volt a központi témája a New York-i Riverside templomban tartott emlékezetes beszédének. 2003 szeptemberében az amerikai Kongresszus tagjait szólította meg, amikor kétnapos elvonulást tartott számukra.
Thich Nhat Hanh továbbra is Plum Village-ben él, az általa alapított meditációs közösségben, ahol tanít, ír és kertészkedik, emellett elvonulásokat vezet világszerte „az éber figyelemmel élt élet művészetéről”.
Tiep Hien Rend
http://www.szelidmosoly.hu/index.php/tanitas/tiep-hien-rend
Thich Nhat Hanh a buddhizmus legmélyebb tanításait közérthető formában fogalmazza meg. Hisz abban, hogy a buddhizmus és a Nyugat találkozása nagyon izgalmas és jelentős dolgokat tartogat számunkra, és hogy a nem-dualisztikus látás és cselekvés buddhista alapelve a nyugati szemlélettel ötvözve teljesen meg fogja változtatni az életmódunkat.
A buddhizmus nem egyféle – tanítása sokszínű. Amikor elér egy országba, ott mindig új formát ölt. Zsidó-keresztény kultúránk szemüvegén keresztül úgy tűnhet, hogy a Buddha egyetemes. Valójában a kínaiaknak kínai Buddhájuk van, a tibetieknek tibeti, és hasonlóképpen a tanítás is más és más. Thich Nhat Hanh meggyőződése, hogy a buddhizmus akkor marad hű a szelleméhez, ha igazodik, illeszkedik annak a társadalomnak a lelkületéhez és kultúrájához, amelyet szolgál.
Thich Nhat Hanh a Lâm Tê՛ Dhyana Iskola 42. generációjának tanítója. Erre a zen iskolára vezethető vissza a Tiep Hien Rend (Kölcsönös Létezés Buddhista Rendje – Buddhist Order of Interbeing), melyet Vietnamban a(z USA-val folytatott) háború alatt alapítottak. Az elkötelezett buddhizmus egyik formája, mely a mindennapi életben és a társadalomban is szeretne megnyilvánulni, nem csupán az elvonulási központokban.
A „tiep” vietnamiul azt jelenti, „kapcsolatban lenni”. Először is önmagunkkal, hisz a modern társadalomban legtöbbünknek nehézséget jelent kapcsolatban lenni saját magunkkal. Inkább más dolgokkal szeretünk kapcsolatban lenni, például a vallással, a sporttal, a politikával, egy könyvvel… A meditáció nem más, mint a saját magunkkal való kapcsolattartás, hogy tudatában legyünk annak, mi történik a testünkben, az érzéseinkben és az elménkben.
A „tiep” ugyanakkor a buddhákkal és bódhiszatttvákkal, azaz a megvilágosult emberekkel való kapcsolatot is jelenti. Bennük érzékelhetően, tapinthatóan jelen van a teljes megértés és együttérzés. Ily módon a saját magunkkal való kapcsolatnak folyománya, hogy a bölcsesség és együttérzés ezen forrásával is kapcsolatba kerülünk.
A „tiep” második jelentése „folytatni” valamit. Ez arra utal, hogy a buddhák és bódhiszattvák által felébresztett megértést és együttérzést tovább kell vinni.
Amikor kapcsolatba kerülünk valódi lényünkkel, az ahhoz hasonlít, mint mikor olyan mélyen leásunk a talajban, hogy elérjük az ott rejlő friss vizet, és ettől megtelik a kút. Az igazi tudatunkkal való kapcsolatunk során a megértés és együttérzés forrása a felszínre tör.
A „hien” azt jelenti, hogy „jelen idő”. A jelenben kell lennünk, mivel csak az a valódi, csak a jelen pillanatban élhetünk. Azért gyakorolunk, hogy mi legyünk a béke, az együttérzés és az öröm, itt és most.
A „hien” azt is jelenti még, hogy „megvalósítani”, vagyis a szeretet és megértés nem csak fogalmak, hanem valódiaknak kell lenniük mind az egyénben mind a társadalomban.
Nehéz olyan kifejezést találni, amelyik ugyanazt jelentést hordozza, mint a „tiep hien”. Az angol „interbeing” újonnan képzett szó, mára egyre jobban terjed. Magyarul a „kölcsönös létezés” fejezi ki talán leginkább a lényeget.
Fivéreim és nővéreim a közösségben, itt az ideje, hogy együtt szívből elrecitáljuk az öt éberfigyelem-gyakorlatot. Az öt éberfigyelem-gyakorlat a buddhizmus egész világra kiterjedő spiritualitását és erkölcsét képviseli. Ez az öt gyakorlat a Buddha tanításainak kézzelfogható kifejeződése, melyeket a Négy Nemes Igazságról és a Nemes Nyolcrétű Ösvényről adott, amely a helyes megértés és az igaz szeretet ösvénye, s amely gyógyuláshoz, átalakuláshoz és boldogsághoz vezet mind számunkra, mind pedig a világ számára. Ha az öt éberfigyelem-gyakorlatot végezzük, azzal kialakítjuk a kölcsönösen függő létezés belátását, vagyis a helyes nézetet, mely képes felszámolni minden megkülönböztetést, türelmetlenséget, haragot, félelmet és kétségbeesést. Ha az öt éberfigyelem-gyakorlatnak megfelelően élünk, akkor már a bódhiszattva ösvényén járunk. Tudván, hogy már ezen az ösvényen járunk, nem veszünk bele az életünkkel kapcsolatos zavarodottságba a jelenben, sem pedig a jövőtől való félelmekbe.
Az élet tisztelete
Tudatában lévén a szenvedésnek, melyet az élet kioltása okoz, elköteleződöm amellett, hogy kialakítom a kölcsönösen függő létezés belátását és az együttérzést, valamint elsajátítom azokat a módszereket, melyekkel az emberek, állatok, növények és ásványok életét megóvom. Eltökélt vagyok, hogy nem ölök, nem engedek másokat ölni, és nem támogatok semmilyen ölést a világon, a gondolataimban vagy az életmódommal. Látva, hogy az ártó cselekedetek a dühből, a félelemből, a mohóságból és a türelmetlenségből fakadnak, melyek viszont a dualisztikus és megkülönböztető gondolkodásból erednek, nyitottságra, megkülönböztetéstől való mentességre és a nézetekkel szembeni nem kötődésre teszek szert, hogy átalakítsam az erőszakot, a fanatizmust és a dogmatizmust önmagamban és a világban.
Igaz boldogság
Tudatában lévén a szenvedésnek, melyet a kizsákmányolás, a társadalmi igazságtalanság, a tolvajlás és az elnyomás okoz, elköteleződöm amellett, hogy gyakorlom a nagylelkűséget a beszédemben, a gondolkodásomban és a cselekedeteimben. Eltökélt vagyok, hogy nem lopok és nem birtoklok semmit, ami másoké kellene, hogy legyen; és megosztom az időmet, energiámat és anyagi javaimat az erre rászorulókkal. Gyakorolni fogom, hogy a dolgok mélyére nézzek azért, hogy meglássam: mások boldogsága és szenvedése nem válik el az én boldogságomtól és szenvedésemtől; az igaz boldogság nem lehetséges megértés és együttérzés nélkül; s a gazdagság, hírnév, hatalom és érzéki örömök hajszolása rengeteg szenvedést és kétségbeesést szülhet. Tudatában vagyok annak, hogy a boldogság tudati hozzáállásomtól függ, nem pedig külső feltételektől, s hogy egyszerűen azáltal boldogan élhetek a jelenben, hogy emlékezem rá: már most több mint elég feltétel teljesült számomra ahhoz, hogy boldog legyek. Elköteleződöm amellett, hogy gyakorolni fogom a helyes megélhetést azért, hogy segíthessek az élőlények szenvedésének csökkentésében a Földön, valamint a globális felmelegedés folyamatának megfordításában.
Igaz szeretet
Tudatában lévén a szenvedésnek, melyet a szexuális eltévelyedés okoz, elköteleződöm amellett, hogy felébresztem a felelősséget, és elsajátítom azokat a módszereket, melyekkel az egyének, a párok, a családok és a társadalom biztonságát és tisztességét megvédhetem. Tudván, hogy a szexuális vágy nem szeretet, s hogy a gyötrő vágytól vezérelt szexuális tevékenység mindig ártalmas önmagamra és másokra nézve, eltökélt vagyok, hogy nem bocsátkozom szexuális kapcsolatokba igaz szeretet és mély, hosszú távra szóló elkötelezettség nélkül, melyről a családom és a barátaim is tudnak. Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy megvédjem a gyermekeket a szexuális bántalmazástól, és megelőzzem a párok vagy családok szexuális eltévelyedésből fakadó széthullását. Látva, hogy test és tudat egy, elköteleződöm amellett, hogy elsajátítom azokat a módszereket, melyekkel megfelelő mederbe terelem a szexuális energiáimat és kialakítom a szerető kedvességet, az együttérzést, az örömöt és az elfogadást – amely az igaz szeretet négy alapeleme – saját magam és mások nagyobb boldogságára. Az igaz szeretetet gyakorolva tudjuk, hogy gyönyörűen lépünk át a jövőbe.
Kedves beszéd és figyelmes hallgatás
Tudatában lévén a szenvedésnek, melyet a meggondolatlan beszéd és mások meghallgatásának képtelensége okoz, minden erőmmel törekszem a kedves beszéd kialakítására és az együtt érző hallgatásra, hogy enyhítsem a szenvedést, és előmozdítsam az egyetértést és a békességet magamban és más emberek, etnikai és vallásos csoportok, valamint nemzetek között. Tudván, hogy a szavak boldogságot és szenvedést egyaránt okozhatnak, eltökélt vagyok, hogy csak igazat mondok, olyan szavakkal, melyek serkentik az önbizalmat, az örömöt és a reményt. Eltökélt vagyok, hogy amikor harag jelenik meg bennem, nem fogok megszólalni. Gyakorolni fogom a tudatos légzést és sétát, hogy felismerjem a haragomat, és a mélyére nézzek. Tudom, hogy a harag a téves észlelésemben gyökeredzik, valamint abban, hogy nem értem a szenvedést sem önmagamban, sem a másik emberben. Olyan módon fogok beszélni és hallgatni, hogy az segítségére legyen önmagamnak és másoknak, átalakítva a szenvedést és megmutatva a kiutat a szorult helyzetekből. Eltökélt vagyok, hogy nem terjesztek olyan híreket, amelyekről nem tudok biztosat, és nem ejtek ki olyan szavakat, melyek nézeteltérést és viszályt szítanak. Gyakorolni fogom a helyes igyekezetet, hogy erősítsem a megértésre, szeretetre, örömre és elfogadásra való képességemet, és fokozatosan átalakítsam a tudatom mélyén rejlő haragot, erőszakot és félelmet.
Táplálás és gyógyítás
Tudatában lévén a szenvedésnek, melyet a meggondolatlan fogyasztás okoz, elköteleződöm amellett, hogy megőrzöm saját magam, a családom és a társadalom testi-lelki egészségét, mégpedig azzal, hogy tudatosan eszem, iszom és fogyasztok. Gyakorolni fogom, hogy alaposan megvizsgálom, miként fogyasztom a négyfajta táplálékot, nevezetesen az ehető táplálékot, az érzékszervi benyomásokat, az akaratot és a tudatosságot. Eltökélt vagyok, hogy nem játszom szerencsejátékot, nem fogyasztok alkoholt, kábítószert vagy más olyan dolgot, amely méreganyagokat tartalmaz, beleértve bizonyos honlapokat, elektronikus játékokat, tévéműsorokat, filmeket, újságokat, könyveket és beszélgetéseket. Gyakorolni fogom a jelen pillanathoz való visszatérést, hogy kapcsolatban legyek a bennem és körülöttem lévő gyógyító és tápláló dolgokkal, s ne engedjem, hogy a megbánás és a szomorúság visszarántson a múltba, sem hogy az aggodalmak, félelmek és sóvárgások elvonják a figyelmemet a jelen pillanattól. Szemlélődni fogok a kölcsönösen függő létezésen, és fogyasztásommal igyekszem fenntartani saját testem és tudatom, valamint családom, a társadalom és a Föld kollektív testének és tudatának békéjét, örömét és jóllétét.
1. Megérintem a földet, és kapcsolatba kerülök a szellemi és vér szerinti őseimmel és utódaimmal.
(Harang. Mindenki megérinti a földet.)
Látom szellemi tanítóimat, mind az élőket, mind a már eltávozottakat. A béke, bölcsesség, szeretet és boldogság formájában jelen vannak bennem. A szellemi tanítóim közé tartozhat a Buddha, Krisztus és a különböző hagyományokhoz tartozó szentek számos nemzedéke. Látom, hogy mindannyian bennem vannak, és én bennük vagyok. Ha voltak olyan szellemi tanítóim vagy idősebb dharmatestvéreim, akik nem nőttek fel az elvárásaimhoz, elfogadom őket tökéletlenségeikkel, és felismerem, hogy én magam sem vagyok tökéletes, és ők az én részeim is. Látom szellemi utódaimat, tanítványaimat és mindazokat, akikkel megosztottam a spirituális életet. Látom ifjabb dharmatestvéreimet. Ők a szellemi őseim békéjének, bölcsességének, szeretetének és boldogságának folytatódásai. Amikor nem olyan megértőek és együtt érzőek, ahogyan én szeretném, kitárom szívemet, és együttérzéssel elfogadom őket. Minden szellemi utódomat a testem és elmém csodálatos folytatódásaként látom. Látom vér szerinti őseimet, és figyelmemet erényes tulajdonságaikra, testük és elméjük erejére irányítom, és érzem, hogy ezek táplálnak engem. Ha őseimben gyarló tulajdonságok vannak, azokat gyengéden a földre helyezem, hogy az együttérzés és elfogadás átalakítsa őket. Látom, hogy mindannyian bennem vannak, és én bennük vagyok. Elképzelem vér szerinti utódaimat: gyermekeimet, unokáimat, unokaöcséimet és unokahúgaimat. Látom erősségeiket, erényeiket és tehetségüket, és örömömet lelem ezekben. Látom gyengeségeiket is, amelyeket gyengéden a földre helyezek, hogy virággá változzanak. Minden vér szerinti utódomat testem és elmém csodálatos folytatódásaként látom. Az őseim és utódaim mind a részeim. Én ők vagyok, ők pedig én. Nincs különálló énünk. Együtt létezünk az örök mozgásban lévő, kezdet és vég nélküli élet gyönyörű áramlásában.
(Harang)
2. Megérintem a földet, és kapcsolatba kerülök minden emberrel és minden fajjal, aki és amely ebben a pillanatban velem együtt él ezen a világon.
(Harang. Mindenki megérinti a földet.)
Egy vagyok az élet csodálatos és ragyogó szövedékével, amely minden irányba kiterjed. Látom a szoros kapcsolatot köztem és a többiek között, s azt, ahogyan osztozunk a boldogságban és a szenvedésben.
Látom, hogy egy vagyok azokkal a nagyszerű lényekkel, akik szinte mindenhol fellelhetők. Ezek a lények a részeim. Félelem nélkül tekintenek a születés, halál, boldogság és szenvedés különböző formáira. Általuk megérintem a nem félelmet magamban. Egy vagyok azokkal az emberekkel, akikben az elme békéje, a megértés és a szeretet megfelelő mértékű, akik képesek megérinteni azt, ami csodálatos, tápláló és gyógyító, és akik képesek szerető szívvel magukhoz ölelni a világot és kiterjeszteni óvó karjukat. Én is képes vagyok erre. Hozzájuk hasonlóan bennem is béke, öröm és szabadság lakik, s én is képes vagyok eloszlatni a körülöttem élők félelmét és örömöt nyújtani nekik. Látom magamat a nagyszerű lényekben, és a nagyszerű lényeket magamban. A szenvedés, amellyel szembe kell néznem, nem a saját szenvedésem, hanem a kozmosz szenvedése. Szenvedek a cunamiban és a haiti földrengésben. Szenvedek, amikor kivágják az erdőket. Amikor a kis halat üldözi a nagy hal, félelmet érzek. Ez a félelem nem a saját félelmem, hanem az összes nemzedék és az összes élőlény félelme. Látom magam minden fajban, és minden fajt látok magamban. Nem érzem magányosnak és elszigeteltnek magam, mivel egy vagyok a világegyetem minden létezőjével.
(Harang)
3. Megérintem a földet, és többé nem hiszem, hogy azonos vagyok ezzel a testtel, és hogy életem ideje véges.
(Harang. Mindenki megérinti a földet.)
Látom, hogy ez a test, amely földből, vízből, levegőből és tűzből épül fel, valójában nem azonos velem, s hogy ez a test nem jelenti a határaimat. Része vagyok szellemi és vér szerinti őseim életfolyamának, mely évezredek óta áramlik, mire a jelenbe ér, és évezredekig folyik még a jövőben is. Egy vagyok az őseimmel. Egy vagyok az összes emberrel és az összes fajjal, akár békésen és félelem nélkül élnek, akár szenvedéssel és félelemmel teli az életük. Ebben a pillanatban is mindenütt jelen vagyok ezen a bolygón. Jelen vagyok a múltban és a jövőben is. E test felbomlása nem érint engem, éppúgy, ahogy a virág lehullása nem jelenti a szilvafa elmúlását. Úgy tekintek magamra, mint egy hullámra az óceán felszínén, s az én valódi természetem az óceán vize. Látom magam az összes többi hullámban, és látom, hogy minden hullám bennem van. A hullám formájának megjelenése és eltűnése nincs hatással az óceánra. dharmatestemet és szellemi életemet nem érinti élet és halál. Látom, amint jelen voltam, mielőtt a testem alakot öltött, s hogy az után is jelen leszek, amikor a test felbomlik. Ebben a pillanatban is látom, hogy nem ebben a testben létezem. Nem hetven vagy nyolcvan esztendő az én életem. Az életem – akár egy falevélé vagy Buddháé – határok nélküli. Túlléptem azon az elképzelésen, hogy csupán egy test vagyok, mely térben és időben elkülönül az élet többi formájától.
(Három lélegzet. Harang. Mindenki feláll, és egymás kezét fogva élvezi a légzést.)
Függelék
A füstölőpálca felajánlása
Amikor elkezded gyakorolni a három leborulást, akkor rendszerint bemész a meditációs terembe, vagy odalépsz a családi oltárhoz, és amint leülsz és meggyújtod a füstölőt, rögtön érezheted az együvé tartozás békéjét. Kezedbe veszel egy füstölőpálcát, a figyelmedet rá irányítod, fogsz egy gyufát, és meggyújtod a füstölőt. Mindezt tudatossággal végzed. Amikor a spirituális vagy a vér szerinti őseink számára szeretnénk füstölőt felajánlani, akkor rendszerint a homlokunkhoz emeljük a füstölőt. Homlokunk jelképezi a spirituális értékek iránti tiszteletünket. A test minden része képvisel valamit. A kultúránkban, nemcsak Ázsia, hanem a Nyugat népei számára is, a homlokunk, a fejünk azt a szándékunkat képviseli, hogy tiszteljük és nagyra becsüljük az életünknek értelmet adó értékeket. Melyek ezek az értékek? A béke, a nyugalom, annak képessége, hogy boldogok legyünk, a megértés, az elfogadás és a szeretet képessége. Ezek valós dolgok, amelyeket az emberiség nagy családjának képviselői kifejezésre juttattak. Őseink bebizonyították, hogy sokan közülük képesek a szeretetre, a megértésre, a boldogságra. Elismerjük ezeket az értékeket a fejünkkel, amikor meghajlunk. Tudjuk, hogy bennünk vannak, így amikor meghajlunk minden ősünk felé, akik megtestesítik ezeket az értékeket, egyben magunk felé is meghajlunk, mivel mi is birtokoljuk őket. Meghajlunk a gyerekeink és az ő gyerekeik, unokáik felé is, mert ők is birtokolják ezeket az értékeket. Így amikor meghajtjuk a fejünket, akkor meghajolunk a múlt, a jelen és a jövő felé egyaránt.
Amikor meghajolsz, nem egy bizonyos személy felé hajolsz meg, hanem ezen értékek felé fordulsz. Összeköttetésbe lépsz a múlttal, a jelennel és a jövővel. Tudod, hogy csak egyetlen irányba kívánsz haladni: a harmónia, az egység, az együvé tartozás, a béke irányába. Az érzés, hogy van egy irány, amerre haladhatsz, éppen abban a pillanatban is megszülethet. Az emberek szenvednek, mert nem hisznek semmiben. Ha tudod, hogy melyik irányba mész, akkor sokkal kevésbé fogsz szenvedni.
Thich Nhat Hanh
The Lineage of Thich Nhat Hanh
Chinese Ancestors:
29. Huanyou Zhengchuan (1549-1614) 幻有正傳 Huyễn Hữu Chánh Truyền
30. Miyun Yuanwu (1566–1642) 密雲圓悟 Mật Vân Viên Ngộ
31. Muchen Daomin (1596–1674) 木陳道忞 Mộc Trần Đạo Mẫn
32. Shouzun Yuanzhao (1647–1729) 壽尊源昭 Tho Tôn Nguyên ThiêuVietnamese Ancestors:
1. lineage name (pháp danh 法名) / 2. Dharma name (pháp tự 法字) / 3. Dharma title (pháp hiệu 法號)33th generation of the Lâm Tế tông (臨濟宗 Linji school): Nguyên Thiều 元韶 (1648-1728), aka Siêu Bạch, Hoán Bích
34. Minh Hoằng 明弘 (?-?), Dharma title Tử Dung 子融
35. Thiệt Diệu / Liễu Quán 寔妙了觀 (1667-1742)
36. Tế Ân / Lưu Quang 濟恩流光 (?-?)
37. Đại Tuệ / Chiếu Nhiên 大慧照然 (?-?)
38. Đạo Minh / Phổ Tịnh 道明普淨 (?-1816)
39. Tánh Thiên / Nhất Định 性天一定 (1784-1847)
40. Hải Thiệu / Cương Kỷ 海紹綱紀 (1810-1899)
41. Thanh Thái / Chính Sắc 清泰正色 (1861-1939), Dharma title Tuệ Minh 慧明
42. Thanh Quí / Cứu Cánh 倩季究竟 (1884-1968), Dharma title Chân Thật 真寔
43. Trừng Quang / Phùng Xuân 澄光逢春 (1926-), Dharma title Nhất Hạnh 一行
Names applied to him
http://en.wikipedia.org/wiki/Th%C3%ADch_Nh%E1%BA%A5t_H%E1%BA%A1nh
The Vietnamese name Thích (釋) is from "Thích Ca" or "Thích Già" (釋迦), means "of the Shakya (Shakyamuni Buddha) clan." All Buddhist monks and nuns within the East Asian tradition of Mahayana and Zen adopt this name as their "family" name or surname implying that their first family is the Buddhist community. In many Buddhist traditions, there is a progression of names that a person can receive. The first, the lineage name, is given when a person takes refuge in the Three Jewels. Thich Nhat Hanh's lineage name is Trừng Quang. The next is a Dharma name, given when a person, lay or monastic, takes additional vows or when one is ordained as a monastic. Thich Nhat Hanh's Dharma name is Phung Xuan. Additionally, Dharma titles are sometimes given, and Thich Nhat Hanh's Dharma title is "Nhat Hanh".
Neither Nhất (一) nor Hạnh (行)—which approximate the roles of middle name or intercalary name and given name, respectively, when referring to him in English—was part of his name at birth. Nhất (一) means "one", implying "first-class", or "of best quality", in English; Hạnh (行) means "move", implying "right conduct" or "good nature." Thích Nhất Hạnh has translated his Dharma names as Nhất = One, and Hạnh = Action. Vietnamese names follow this naming convention, placing the family or surname first, then the middle or intercalary name which often refers to the person's position in the family or generation, followed by the given name.
Thich Nhat Hanh is often referred to as "Thay" (Vietnamese: Thầy, "master; teacher") or Thay Nhat Hanh by his followers. On the Vietnamese version of the Plum Village website, he is also referred to as Thiền Sư Nhất Hạnh which can be translated as "Zen Master", or "Dhyana Master". Any Vietnamese monk or nun in the Mahayana tradition can be addressed as "Thầy" ("teacher"). Vietnamese Buddhist monks are addressed "Thầy tu" ("monk") and nuns are addressed "Sư Cô" ("Sister") or "Sư Bà" ("Elder Sister").
Writings in English
Works by or about Thich Nhat Hanh in libraries (WorldCat catalog)
Thich Nhat Hanh (Nhất Hạnh, en vietnamien, Thích étant un titre), né Nguyễn Xuân Bảo le 11 octobre 1926 à Thua Thien, Vietnam, est un moine bouddhiste vietnamien militant pour la paix. Il est un des promoteurs du bouddhisme en Occident les plus connus.
Clefs pour le Zen
version française de l'auteur d'après son texte original vietnamien
Éditions Seghers, Paris, 1973, 216 p.
Bücher von Thich Nhat Hanh
http://www.mb-schiekel.de/Thich_Nhat_Hanh_Buecher.pdf
PDF: Schlüssel zum Zen: Der Weg zu einem achtsamen Leben
Mit einer Einführung von Philip Kapleau
Aus dem Amerikanischen übersetzt von Bernardin Schellenberger
Verlag Herder Freiburg i. Br. 1996
