ZEN MESTEREK ZEN MASTERS
« Zen főoldal
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
청허휴정 / 淸虛休靜 Cheongheo Hyujeong (1520-1604)
aka 서산대사 / 西山大師 Seosan Daesa (Master of West Mountain; So Sahn; Sŏsan Taesa)
(Magyar átírás:) Cshongho Hjudzsong / Szoszan Desza
Hyujeong
http://en.wikipedia.org/wiki/Hyujeong
Little is known of the early life of Seosan Daesa (Korean: 서산대사, Hanja: 西山大師 )(1520-1604) other than that he was born in 1520 and that he became a monk. As was common for monks in this time, he travelled from place to place, living in a succession of monasteries. Buddhist monks had been forced to keep a low profile since General Yi Seonggye had been forced to eject Buddhism from its state of total permeation of government, in order to gain the support of Neo-Confucian scholar-officials to consolidate his position against his Buddhist political opponents when he overthrew King Gongyang in 1392 to become King Taejo of Joseon.
Before ever having tested his hand as a military commander, Seosan was a first-rate Seon (Zen) master and the author of a number of important religious texts, the most important of which is probably his "Seongaguigam (禪家龜鑑)", a guide to Seon practice which is studied by Korean monks even today. Like most monks of the Joseon period, Seosan had been initially educated in Neo-Confucian philosophy. Dissatisfied, though, he wandered through the mountain monasteries. Later, after making a name for himself as a teacher, he was made arbiter of the Seon school by King Myeongjong, who was sympathetic towards Buddhism. He soon resigned from this responsibility, though, returning to the itinerant life, advancing his Seon studies and teaching at monasteries all around Korea.
At the beginning of the 1590s, Japanese Shogun Toyotomi Hideyoshi, after stabilising Japan during this era of warring nations, made preparations for a large scale invasion of Joseon. Joseon was unaware of the situation in Japan, however, and was unprepared for the Japanese aggression. In 1592, after Japan's request for aid in conquering China was rebuffed, approximately 200,000 Japanese soldiers invaded Joseon, and the Waeran (Japanese War) began. At the beginning of the invasion, King Seonjo fled the capital, leaving a weak, poorly trained army to defend the country. In desperation he called on Seosan to organise monks into guerilla units. Even at 73 years of age he managed to recruit and deploy some 5,000 of these warrior monks, who enjoyed some instrumental successes.
At first, the government armies of Joseon suffered repeated defeats, and the Japanese armies marched north up to P'yŏngyang and the Hamgyŏng provinces. At sea, however, the Joseon navy, under the command of Admiral Yi Sun-sin, enjoyed successive victories. Throughout the country, loyal volunteer armies formed and fought against the Japanese together with the warrior monks and the government armies of Joseon.
The presence of Seosan's monks' army, operating out of the Heungguksa temple deep in the mountain of Yeongchwisan, was a critical factor in the eventual expulsion of the Japanese invaders in 1593 and again in 1598.
The Taekwon-Do pattern Seo-San is named in his honor.
PDF: Notes on So Sahn by Zen Master Bon Hae (Judy Roitman)
https://kansaszencenter.org/resources/
3. VOLUME 3: 休靜 HYUJEONG: SELECTED WORKS
Edited and Translated by John Jorgensen
In: The Collected Works of Korean Buddhism
© 2012 by Compilation Committee of Korean Buddhist Thought, Jogye Order of Korean Buddhism
https://www.international.ucla.edu/media/files/03_Hyujeong_web-dc-n2w.pdf
http://www.buddhistelibrary.org/en/albums/central/Dhamma_books/03_Hyujeong_web.pdf
I. INTRODUCTION
II. CHEONGHEO-DANG HAENGJANG (ACCOUNT OF CONDUCT OF CHEONGHEO-DANG)
III. SEONGA GWIGAM
IV. SIMBEOP YOCHO (ABSTRACTS OF THE ESSENTIALS OF THE MIND DHARMA)
1. Preface
2. Faults of Students of Doctrine
3. Faults of Students of Seon
4. Faults of Students of the Three Vehicles
5. The Seon Gate of Investigation
6. The Gate of Mindfulness of Buddha
7. Three Kinds of Contemplation of Purity
8. Seon Hymns
9. Hymns on Mindfulness
10. The Fifty-Five Stations of the Doctrinal Schools
11. Tune of the Separate Transmission outside of the Doctrine
12. The Initial Making Up of the Mind to Cultivate the Bodhisattva Practice
13. The Cultivation of Practice of the Mahāyāna Persons
14. The Greatest Faults in Seon: the Two Characters Knowing and Understanding
15. Condition Where Those of Superior Capacity and Great Wisdom are Self-Enlightened
16. Every Person Originally at Peace
17. Where the Said Person Approves of Their Own Enlightenment
18. The Three Sentences Preached by the Buddha
19. No Demons of Illness in the Dharmas Originally
20. No Views in the Original Dharma
21. Where There Is No Transmission from Master to Pupil
22. A Lack of Insight and Biased Views
23. Record of Printing
24. Appendix
V. SEON-GYOSEOK (EXPLANATION OF SEON AND DOCTRINE)
1. Preface
2. Explanation of Seon and Doctrine
3. Separate Transmission outside of the Doctrine
4. Differences between the Rounded Teaching and the Sudden Teaching
5. Differences between the Laṅkâvatāra sūtra and Prajñāpāramitā sūtra
6. Dialogues of Those of Eminent Virtue
7. Dialogues with Students of Doctrine
8. Epilogue
VI. SEON-GYOGYEOL (RESOLUTIONS OF [THE DIFFERENCES BETWEEN] SEON AND DOCTRINE)
VII. THE CHEONGHEO COLLECTION
1. The Mental Essentials of the Patriarchal Teachers, Presented to Great Master Wonjun
2. Preface to Seonga gwigam
3. The Gate of Mindfulness of Buddha, Presented to Retired Scholar Baek
4. The Gate of Investigation Seon, Presented to Elder Jing
5. Song on One's Own Delight
6. Letter Sent to Governor Ro of Wansan
7. Second Letter of Reply to Governor Ro of Wansan
8. Memorial for My Parents
9. Letter of Reply to a Master of Doctrine
10. Letter to Man of the Way Byeokcheon
11. Letter Sent to Seon Student Dongho
12. Letter Sent to Senior Ilhak of Mt. Odae
13. Letter in Reply to Education Official Bak
14. Letter of Reply to Graduate Bak
Poems of Cheongheodang (1520-1604) 淸虛堂集
In: The Collected Works of Korean Buddhism
© 2012 by Compilation Committee of Korean Buddhist Thought, Jogye Order of Korean Buddhism
10. VOLUME 9: 詩選集 SEON POEMS: SELECTED WORKS
https://www.international.ucla.edu/media/files/09_Seon-Poems_web-ac-l3s.pdf > pp. 251-383.
PDF: The mirror of zen: the classic guide to Buddhist practice by Zen master So Sahn
= Seosan Daesa, 1520-1604. 禪家龜鑑 Seongaguigam
translated from the Chinese by Boep Joeng; translated from the Korean by Hyon Gak
Boston : Shambhala, 2006. 159 p.
PDF: Cheongheo Hyujeong (1520~1604): Mirror of Sŏn
PDF: High Priest Hyujong
by U Chong-Sang
Korean Journal, Vol. 13. No. 2. Feb., 1973 pp. 22~27.
Birtalan Ágnes
Hyujŏng Sŏsan Taesa (1520–1604)
A buddhizmus hirtelen és meglehetősen agresszív kiszorítása a politikai, gazdasági
és társadalmi élet szinte minden szférájából új stratégiát igényelt, melynek
nem a hatalmi pozíciók visszaszerzése, hanem egyszerűen a túlélés volt a
célja. A szerzetesek hegyi menedékbe, remetelakokba menekültek, és a korábbi
nagy pompájú kolostori élet helyébe a szegénység és a vándorlás lépett. számosan
kézművességből tartották el magukat. A korszaknak viszont a buddhizmus
szempontjából megvolt az az előnye, hogy a Koryŏ időszakban a politikai és
gazdasági ügyekkel leterhelt szerzetesség most többet foglalkozhatott a buddhista
Tannal. Ebben a légkörben is tovább élt a buddhizmusban gyökeredző,
az eszmerendszereket egyesítő gondolkodásmód, melynek kiemelkedő alakja
Sŏsan Hyujŏng, aki a konfucianizmusról és a taoizmusról írt tanulmányiban
megpróbálta ezeknek a buddhizmussal közös pontjait megtalálni. továbbá
foglalkoztatta a Sŏn és a Kyo irányzat harmonizálásának a gondolatata is. híres
műve A meditációs tan tükre (Sŏn’ga kwigam 1564).61 Sŏsan mester és tanítványa
Yujŏng Samyŏng Taesa (1544–1610) a megtestesítői a hwarang hagyományokat
követő „harcos szerzetes” típusának, akik ha kellett fegyvert ragadtak
annak az országnak a védelmére, mely bár őket kisemmizte, de hazájuknak
vallották. A japán Tojotomi Hidejosi támadása (1592–1598) elleni ellenállás
megszervezésében a szerzeteseknek fontos szerep jutott. Hyujŏng mintegy ötezer
szerzetest szólított fegyverbe és sikeresen szállt szembe a japán hódítókkal
a szárazföldi hadműveletekben.
Szoszan Tesza
In: Buddha tudat, Zen buddhista tanítások. Ford., szerk. és vál. Szigeti György, Budapest, Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, 1999, 111-116. oldal
Valami
Van valami, ami kezdetek óta tiszta, világos és isteni.
Sohasem keletkezett és sohasem múlik el. Megnevez-
hetetlen és formához sem köthető.Kommentár: Mi ez a valami? A régmúlt egyik em-
bere a következő ódát költötte:Mielőtt az ősi Buddhák megszülettek,
Minden egy volt és teljes.
Minthogy Sákjamuni sem értette,
Hogyan adhatta át Mahákásjapának?Ez az, amiért ez a valami nem keletkezett és nem
múlik el, megnevezhetetlen és formához sem köthető.„A Hatodik Pátriárka egyszer így szólt a hallgató-
sághoz:- Rendelkezem ezzel a valamivel, aminek nincs ne-
ve, s le nem írható. Érti-e valaki közületek, mi ez?Sen-huj zen rnester nyomban előlépett, és így szólt:
- Ez a Buddhák eredeti forrása. Ez a Buddha-ter-
mészetem.Sen-huj emiatt nem lett a Hatodik Pátriárka örö-
köse.Amikor Huj-zsang zen mester visszatért a Szung-
hegyről, a Hatodik Pátriárka megkérdezte tőle:
- Mi az a valami, ami idejött?Huj-zsang nem tudta mitévő legyen. Visszavonult,
és csak nyolc év múlva volt bátorsága kimondani:- Ha azt mondod, ez valami, máris elhibáztad.
Huj-zsang emiatt lett a Hatodik Pátriárka örököse.”
Összegzés: A három tanítás bölcsessége mindazzal
rendelkezik, ami ezen megállapításból kiderül. Akárki
próbálja magyarázni, vigyázzon, nehogy elveszítse
szemöldökét!
Hullámok
A Buddhák és pátriárkák megjelenése ebben a világ-
ban hullámokat kelt a szélcsendben.Kommentár: A Buddhák és a pátriárkák olyanok,
mint a Magasztos és Mahákásjapa. Megjelentek ebben
a világban, hogy lényegükkel, a nagy együttérzéssel
megszabadítsanak minden érző lényt. Ha valaki meg-
látja önmagában azt a valamit, akkor az emberek arca
a kezdetektől fogva kitisztul. Akkor miért használnak
olyan dolgokat, amelyekkel szépítik és púderozzák ar-
cukat? Ez az, amiért megjelenésük a világban oly nagy
hullámokat kelt.Az Akaszagarbha-szútra azt mondja: „A leírt szó
Mára bűne. A név és a forma Mára bűne. A Buddha
elcsépelt magasztalása Mára bűne.” Ez a fenti idézet je-
lentése. Ez tisztán mutatja nekünk eredeti helyünket,
A Buddháknak és a pátriárkáknak nincsen különleges
képességük.Összegzés: A menny és a föld elveszíti színét. A nap
és a hold elveszíti fényességét.
Három tanátadás
A Magasztos három alkalommal adta át a Tant tudattól
tudatig. A tanátadás a zen lényege. Mindaz, amit élete
során mondott: a tanítások ösvénye. Ezért mondjuk,
hogy a zen a Buddha tudata, és a tanítások a szavai.Kommentár: Buddha három tanátadása a követke-
ző: Az első, amikor Buddha megosztotta ülőpárnáját
Mahákásjapával a Gyermekek Pagodája előtt. A máso-
dik, amikor Buddha felmutatott egy szál virágot hall-
gatói előtt a Keselyű-bércen. A harmadik, amikor Buddha
lába előbukkant koporsójaból két fa alól. Ez a Ta-
nítás, a zen lámpásának átadása Mahákásjapának.Az „egy élet” a tanítások azon öt fajtájára utal, amit
Buddha tanított negyvenkilenc éven át megvilágoso-
dása után. Az első a Földi és Mennyei újraszületések
tana. A második a hínajána tana. A harmadik a mahá-
jána tana. A negyedik a hirtelen megvilágosodás tana.
Az ötödik a Tökéletes és Felülmúlhatatlan Felébredettség
tana. Ez az, amit úgy hívnak: Ánanda útra kelése a
tanítások tengerén.A Magasztos a zen és a tanítások forrása. A zen és a
tanítások elágazása Mahákásjapa és Ánanda által törté-
nik. Ha a szótlanság elérése érdekében nem használunk
szavakat, az a zen. Ha a szótlanság elérése érdekében
szavakat használunk, az a tanítás. A tudat a zen lénye-
ge, és a szavak a Tan tételei. Bár a Tannak csak egyetlen
egy íze van, meglátásai és magyarázatai annyira külön-
böznek egymástól, mint a menny és a föld. Ebben kü-
lönböztetik meg a zen és a tanítások két ösvényét.Összegzés: Nem szabad továbbmenned emellett, és a
dudvában megpihenned.
Verebek csiripelése is az igazság
Ha valaki elveszítette azt a valamit a szavakban, akkor
annak még egy szál virág felmutatása vagy egy mosoly-
gás is csupán a tanítás nyoma. Aki azonban meglátta
azt a valamit bensőjében, az úgy tekint a világról szóló
közönséges szavakra és kicsinyes beszédre, mint a zen
tanításokon túlmenő átadásnak lényegére.Kommentár: Mivel a tanításnak nincs neve, ezért a
szavak nem fejezik ki azt. Mivel a tanításnak nincs for-
mája, ezért a tudat nem éri el azt. Aki azt a valamit sza-
vakban foglalná össze, az elveszítette valódi tudatát. Ha
valaki elveszítette valódi tudatát, akkor a Magasztos
egy szál virágja és Mahákásjapa mosolya az elkoptatott
szavak szintjére zuhan, és végül elvész. Aki meglátta azt
a valamit a bensőjében, annak nemcsak a közönséges
szavak magyarázzák a tanítás lényegér, hanem még a
verebek csiripelése is mélyen az igazságról szól.Ezért, amikor Pao-csi zen mester siránkozást hal-
lott, öröm töltötte el testét és tudatát. Amikor Pao-su
zen mester ökölharc szemtanúja volt, tudata megnyílt
és meglátta igazi arcát.Ebben világlik meg a zen mélysége és a tanítások
felszínessége.Összegzés: Fényes gyöngy a tenyérben: gurul erre,
gurul arra.
