Több mint 2000 éve ismerjük és élvezzük a teát. A tea antioxidánsainak protektív
szerepe azonban csak az utóbbi években merült fel.
A tea Ázsiából származik. Feltehetően Qin kínai uralkodó (i.e. 220-210) próbálta
ki először. Megbízható adatok azonban csak az i.u. 4. századtól tanúsítják,
hogy a teát gyógyitalként, üdítőként vagy étel gyanánt is alkalmazták. A teázás
élvezetének széles körű elterjesztése a Tang dinasztia alatt történt.
A teacserje szárított rügyeit, leveleit megőrölték és "teatéglákká"
préselték, így könnyebben szállíthatták távoli vidékekre. A mongolok "csodaszernek"
tartották, de fokhagyma, rizs, só, szárított hal felhasználásával ételt is készítettek
belőle.
A teakultuszt Kínából zarándokútról hazatérő buddhista szerzetesek honosították
meg Japánban, és egy japán szerzetes, Eisai írta le először, hogy a teának életet
meghosszabbító hatása van. A Sung dinasztia korára (960-1280) már mind Kínában,
mind Japánban megjelentek a teaivás kellékei, a finom porcelánok, és divatba
jöttek a teaházak is.
A ma is használatos zöld és fekete tea gyártástechnológiája a Ming dinasztia
idején alakult ki, s a teáskanna is ekkor vált népszerűvé. A zöld és a fekete
tea készítése közötti különbség az, hogy a fekete teánál a gyártástechnológia
során a rügyeket, illetve leveleket erős fermentációs hatás éri.
Egy csésze tea felüdít
A tea élénkítő
hatását koffeintartalmának köszönheti. Természetesen az élénkítő hatás függ
a tea fajtájától, még inkább az elkészítés módjától és a megivott mennyiségtől.
Egy csésze tea elfogyasztását követően (ami általában csupán 30-60 mg koffein
bevitelét jelenti) már 10-20 perc múlva nő az éberség, javul a figyelem, csökken
a reakcióidő, stb.
A forró tea állítólag javítja a végtagok keringését, s különösen hideg kezű,
nyirkos tenyerű emberek érzik ezt a hatást.
Egészségesebben élnek a teaivók?
Egyesek úgy
tartják, hogy a tea segít a stressz oldásában is. Persze az is elképzelhető,
hogy a teaivás körülményei (a teázás alatti kikapcsolódás, a kényelmes karosszék,
az ízléses csésze, a kellemes aromás ital, stb.) nyugtató, feszültségcsökkentő
hatásúak.
Amerikában több mint 20 000 tea- illetve kávéfogyasztó életmódját hasonlították
össze, és azt tapasztalták, hogy a teaivók közül kevesebben dohányoztak, és
az alkoholfogyasztás mértéke is kisebb volt; továbbá több gyümölcs és zöldség
szerepelt az étrendjükben, többet is mozogtak, mint akik a kávét kedvelik.
Angliában nincs ilyen egyértelmű összefüggés. A teakedvelők többsége a tradicionális,
zsíros ételekhez ragaszkodik, és kevesebb zöldséget fogyaszt.
Antioxidánsok a teában
A tea (fajtától
és dózistól függő) kedvező élettani hatását újabban magas antioxidáns tartalmával
magyarázzák.
Az antioxidánsok olyan anyagok, amelyek gátolják a szervezetben fölös mennyiségben
képződő, ún. szabad gyökök által előidézett sejtkárosító oxidációs folyamatokat,
amelyek megnövelik a különböző degeneratív megbetegedések - pl. a szív- és érrendszeri,
a daganatos megbetegedések - kialakulásának a kockázatát.
Az antioxidánsok protektív hatását számos megbetegedésben és az öregedési folyamatok
lassításában igen sok vizsgálat igazolta.
A tea antioxidáns tartalma g/100g
Flavonoidok:
.................Catechinek:
Zöld tea (kínai): 15,7 .................11,3
Zöld tea (japán): 14,9 ................13,1
Fekete tea: 17,4 .........................2,0
Annak bizonyítására,
hogy a teában levő antioxidánsok felszívódnak és tényleg bekerülnek a szervezetbe,
tizenkét önként jelentkezőnél végeztek vizsgálatokat. Úgy találták, hogy két
órával a tea elfogyasztása után a vérben kimutathatók az antioxidánsok.
Mind a szív- és érrendszeri, mind a daganatos megbetegedések kialakulásában
számos genetikai és környezeti tényező játszik szerepet. Nehéz elképzelni, hogy
a tea protektív szerepét egzakt módszerekkel ezek közül kiemelve, rövidesen
sikerül bizonyítani. Amíg a kutatók ezen fáradoznak, csak nyerünk azzal, ha
a napi rohanásban megállunk egy csésze finom tea kedvéért. S ha olyan szerencsések
vagyunk, hogy kellemes társaságban teázhatunk, a hatás még biztosabb.
