Terebess recepttár
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a
Kertek és konyhák indexlapra

 

Tompa Imre
Az igazi kínai konyha

Gusto, IV. évf., 2. szám
http://www.gusto.hu/showarticle.gusto?aid=1080912402&group=gourmet


Az igazi kínai étterem arról ismerszik meg, hogy odajárnak a kínaiak. Ilyen a Luther utcai Lanzhou. A kínaiak tudják, hogy amit kínai étteremként ismerünk, annak a zöme gagyi. A pesti kínai étkezdék-éttermek zöme a szecsuáni és a kantoni konyha lebutított változata, tisztelet a kivételnek.

Mert vannak persze igazi mesterek és becsületes, kiváló műhelyek, de az uralkodó stílust a hozzánk főleg a népi Kínából (tehát nem a szigetekről) érkezett populáció képviselői által meghonosított sémák jellemzik. A legtöbb kínai kifőzdében és étteremben nagyjából ugyanazt az étlapot látod: tavaszi tekercs, ez kantoni geműze például, sült zöldség, savanyú-csípős leves, sertéshús (csirkehús, marhahús, kacsahús) szecsuáni módra, esetleg illatos-omlós változatban, étkezési keményítővel nyakon öntött, jobb-rosszabb cuccok, zöldséges rizs, pirított tészta, sült banán, dobozos sör.

Nem mondjuk, hogy ennek a pesti chop suey-nek nincs köze Kínához, azon kívül van, ahol ezt a stílt is korrektül űzik, a kis kifőzdéktől a flancos, kínai portálos, belülről china shit-tel gazdagon dizájnolt éttermekig, de kicsit olyan az egész, mint a bolzanói gulasch: valami van, de nem az igazi. A chop suey rövid definíciója az Oxford dictionary szerint az, hogy a chop suey kínai stílusú étel, kis darab sült húsokkal, zöldséggel és rizzsel. Carl Crow, a múlt század elején élt író, kalmár és Kína-szakértő szerint a chop suey-t egyesek kínai nemzeti eledelnek nevezik, holott nem is kínai étel, egyetlen valóban kínai fogás hasonlít hozzá, a kantoni koldusok eledele. Ez a sztochasztikus, a véletlen szerkesztette ételmix úgy jön létre, hogy a kódis jár házról-házra a csészéjével, amibe a jószívű népek mindenféle ételmaradékot hajigálnak bele, húsdaraboktól a zöldségig, a tálkában így kulináris káosz alakul ki, mely leginkább a moslékra hajaz, na ez a chop suey. Állítólag a záróra környékén az étteremben hangoskodó-követelőző friscói aranyásók leszerelésére buherálták először talán a XIX. században, hátul a konyhában összeöntve a maradékot, és nyakon löttyintve valamilyen mártással. Persze ízlett a suttyóknak, mi több, a chop suey meghódította a világot. Termékeny tévedésnek nevezik ezt a jelenséget, amikor egy félreértés közkinccsé és sikeres paradigmává válik, néhány, a kultúra más területéről rögtönzött példa: Cézanne a kubizmus atyja, a verbunkos és a cigányzene egyenlő a magyar népzenével, Ópusztaszeren volt az első magyar országgyűlés, Tell Vilmos létezett. (Chop suey-ben a legjobb, amit a nu-metál System of a Dawn főzött ki Toxicity című albumán, de ennek taglalása túlmutatna szerény dolgozatunk keretein).

Mi akkor tehát az igazság a kínai konyha ügyében?

Muszáj leszögeznünk, hogy kínai konyháról, mint olyanról csak abban az értelemben beszélhetünk, mint mondjuk az európai konyháról. Pincér, jöjjön, fiam, kérek egy európai levest. Kína egy bolygó, mely zárt függetlenségben kalapálta ki bámulatos teljességét úgy négyezer év alatt, területe 9,6 millió négyzetkilométer (Európa 10,5 millió), ergo nincs egyféle kínai konyha. Reménytelen az ügy, mert időben és térben végtelen kiterjedésű, hihetetlenül kreatív, ezen felül falánk és érzéki kultúra ez, mely önmagával kapcsolatban megjegyzi, hogy a sárkány és a repülőgép kivételével mindent megeszik, ami repül, illetve a fapad kivételével mindent, aminek négy lába van, kivéve még a zongorát, aminek három.

Lanhzou (ejtsd Lancsou) Gansu (Kanszu) tartomány székhelye amúgy, a Sárga-folyó mellett fekszik Pekingtől 1200 kilométerre, délnyugatra. 2 millió 260 ezren lakják, maga Kanszu kontinentális világ, ménkű nagy hegyekkel, afféle földrajzi korridor a Csilien-hegység és Belső-Mongólia között, épp ötször akkora, mint Magyarország, bő 23 millió ember lakja. Konyhailag az északi paradigmához tartozik.

A négy kulináris tartomány
Kína kulináris szempontból ugyanis négy nagyobb egységre oszlik: északon van a pekingi és santungi, keleten a csiangszui és a sanghaji, délen a kantoni, nyugaton pedig a szecsuáni. E stílusok kialakulása már jó néhány évszázaddal ezelőtt megtörtént. Az északi érték- és ízvilág más, mint a sztereotip chinese food, először is azért, mert nem a rizs-tengelyen forog, hanem a tésztán. Ez logikus: minden valamely tér függvénye, a kontinentális észak tehát nyilván más, mint a fűszeres szecsuáni szubtrópusok, vagy a naturális ízeket preferáló kantoni ízvilág, melyet a kikötőváros-státusz, a tenger és a szubtropikus klíma határoz meg.

Az északi kulináris kultúrkör sárga: sárga löszön, a Sárga-folyó mellett sárga emberek élnek egy olyan színű univerzumban, mely egy sárgaságban elhunyt kínai kuli arcszínére emlékeztet (Rejtő Jenő). Észak még antropológiailag is különbözik déltől: az itteniek magasabb, csontosabb, mongolosabb benyomást keltenek, mint a gracilis déli kis kínaiak. Más tehát a tér, és mivel minden a tér függvénye: itt, északon, ezen belül Kanszu ama fertályán, mely a termékeny Kínai-löszfelföldhöz tartozik, búzát, kölest („sárga rizs”) és a kaoliang nevű cirokfélét termelik, kedvelik a hagymát és a fokhagymát, és nagyon tésztásak. Felséges és kreatív konyhájuk persze magába szív globális hatásokat, sőt, mifelénk néha némi magyaros ízeket is, nyilván, hisz alkalmazkodniuk kell a helyi szájakhoz és alapanyag-lehetőségekhez. Látványos játék errefelé is a tészta akrobatikus átalakítása, az amorf massza egyre vékonyabb, végül kis túlzással hajszálvékony szálakra való széthúzása muzikális mozdulatokkal, melyek szerencsésen elegyítik egy törülközőket csapkodó mosónő, egy virtuóz tangóharmonikás és nagyapi mozdulatait, aki megadóan tartja két kezére fonva a pamutgombolyag szálait, melyeket nagymami gombolyít gombolyaggá.

Megjegyzendő, hogy azért persze vannak a kínai konyhának átfogó, e sajátos kultúrát a glóbusz egyéb kulináris kultúráitól elhatároló vonásai. Ilyen a rizs fölérendelt, illetve a zsír alárendelt szerepe, a tej és a tejtermékek kerülése-hiánya, az étel kis, diszkrét kvantumokra szeletelése, a növények dominanciája, a só alárendelt mivolta, valamint Lin Yu Tang szerint az étel textúrájának (selymességének, bársonyosságának, lágyságának vagy ropogósságának) élvezete, ami a nagyorrúaknál kevésbé hangsúlyos. Lin Yu Tang a kínai kulinária lényegi vonásának nevezte továbbá a keverést, az ízek (illatok, zamatok, aromák és textúrák) keverését, rafinált, a részek okszerű összeillesztése előtt nem létezett színek, illatok, ízek és tapintási érzetek létrehozását, majd harmonikus egészbe rendezését.

Ez a teremtő aktus nézetünk szerint egyébként minden nagy konyhában megjelenik, hiszen például az új, azelőtt, a részekben külön-külön nem létezett íz teremtése minden mártás alfája és omegája, márpedig a mártás olyan, mint a lakmuszpapír, mutasd meg a mártásod, megmondom ki vagy, milyen szakács vagy. Ahogy a festőművész, a szakácsművész sem csak a tiszta alapszínekkel dolgozik. Mi több, az új íz létrehozása a borászatnak is egyik alapmozdulata, hiszen a küvé, a házasított bor is többet tud, mint részei külön-külön. A kulináris örömök csúcsa pedig, amikor ezek a rafinált effektek egymásra találnak, mennyei szinergiában egyesülnek a befogadó nyelvén és tudatában, azaz, ha egy szép étel, mondjuk egy rántott camembert és az őt támogatni próbáló áfonyamártás randevúzik egy érett, édes tanninokkal rendelkező, testes, barrikolt Cabernet Sauvignon-nal, mondjuk. Felfénylik egy új íz és összhang, mely csak imígyen jöhet létre, a fogyasztó részvételével, olyan ez, mint a regény, mely az olvasóban kel életre. Ennek ürügyén tegyünk rövid kitérőt, hogy milyen borok ajánlottak a chinese foodhoz.

Az eddigiek logikájából következik, hogy sokféle bort kell bepróbálnunk az ún. kínai konyhához, lévén maga is sokféle. A leggyakrabban illatos borokat szokás ajánlani, főleg traminit, mint az illatos-omlós csirkéhez, édes-savanyú ügyekhez, bambuszrügyhöz-fafülgombához-zöldséghez, illetve a gyömbérhez, curry-hez, satöbbihez illő bort, és működik is a dolog, remekül bevált például az általunk fogyasztott, darált szezámmaggal töltött tésztagombóchoz, mely magát kínai kertek virágszirmaival díszítette. Ám ha teszem azt, tintahalat abszolválunk kínai káposztával, lehet, hogy jobban járunk, ha egy jó száraz furmintot küldünk utána. A lanzhoui nyújtott tészta marhahússal pinot noir után kiált, az üvegtészta kígyóuborkával, hajnali szósszal inkább egy jó sauvignon blanc-nal szeretne randevúzni valahonnan Etyekről vagy Ászár-Neszmélyről. A csípős ízek vagy a fokhagyma viszonylag neutrális bort keresnek, mert elnyomják-fedik a bor szofisztikált árnyalatait, egy pinot blanc, zöld veltelini, olaszrizling vagy nem-barrikolt chardonnay jut eszünkbe. Általában tág tere van továbbá a pezsgőnek, az élénk savaknak és a száraz, minerális vulkán-boroknak, tehát az olyan borféléknek, melyek jól leöblítik a vegetális összetevőkben gazdag fogásokat, és gyorsítják az emésztést. Jól szerepel a sör is, mint neutrális, az erősebb hatásokat jól leöblítő, könnyű ital.

Nehéz ügy ez, mert egy kínai fogás sok markáns színt vonultat fel, az alapelv nyilván az, hogy az adott étel vezető ízjegye határozza meg a bort. Ha például jó sorsunk egy szelídgesztenyével és blansírozott brokkolival szegélyezett ropogós sertéssülttel hoz össze, a mártás, a zöldség és a gesztenye édes, de nem túl édes íziránya nyilván egy félédes bort feltételez, mondjuk egy jó kis muscat ottonel-t vagy lunelt a Mátrából és/vagy Tokajról, de van olyan mecsekaljai, illetve egri édes tramini, amit szívesen és gyakran innánk ehhez az ételhez. Nem folytatjuk, a téma kimeríthetetlen, érdemes lenne komolyabb kísérleteket folytatni e tárgyban. Az ivás egyébként inkább alárendelt szerepet játszik a kínai asztal mellett, az ételek zöme nem is száraz, sokszor menet közben, mármint a fogások között feltűnik a leves, és végigkísérheti az ételsorokat a tea, vagyis a teák különféle változatai. Összességében úgy véljük, hogy az európai borkultúra árnyalt alkalmazása a kínai ételsorokban jót tesz eme ételsoroknak és fogyasztójuknak.

Huszonnyolc „apró” fogás
A Lanzhou kívülről szerény vállalatnak imponál, semmi flanc, viaszosvászon terítő az asztalokon, szinte afféle kis piszkosnak tűnik a dolog, kint a nyolcadik kerület hasonlíthatatlan színei villódznak, a miatyánknyi utca egyik végén a Rákóczi út poétikus boulevard-ján áramlik a zúgó élet, a másik végén kinyílik a Köztársaság tér a maga egész randa valójában, derékszögben az Erkel Színház fehér épületével. De ne tévesszen meg minket a szerény külső. Mert bevezetésképpen rögtön kihoznak egy kis Konfucius pálinkát, ami egy 39 százalékos párlat cirokfűből, árpából, búzából és zöldborsó-kivonatból, annyi köze lehet a jeles Kung Fu Ce-höz, hogy filozofikus hangulatba ringatja az embert. Előételnek üvegtésztát, hajnali szószban úszó kígyóuborkát, kis fokhagymás tengeri füvet, némi lanzhoui paprikát koriander esszenciában, százrétű pacalt csípős mártásban, savanyú kocsonyacsíkokban remegő disznóbőrt, szójaszószban ezer napig érlelt sertésnyelvet, császár éneke mártásban érlelt pagoda-tehén szeleteket, valamint száznapos tojást adnak fel tofuval és zöldhagymával. Ez utóbbitól nem kell megijedni, szép kékeszöld és fekete színű zselévé vált tojás, ami így elmondva kábé annyira étvágygerjesztő, mint az élő majom bezúzott koponyájából a forró húslevesbe kanalazott majomvelő, vagy a nyakig agyagba gipszelt, a kemencébe elevenen betolt tyúk esete, aki odabent, a forróságban különös mohósággal iszik az elébe tolt fűszeres léből, amitől isteni finom lesz a húsa. Vagy említhetnénk némely koreai gourmet-nak azt a szimpatikus fogását, hogy sütés előtt jól megverik a kutyát, mert úgy jobb lesz a húsa… Ezeket a magyar gyomornak talán kicsit szokatlan, kicsit erős, talán-talán derb ízeket, hiába no, ahány ház, annyi szokás, itt szerencsére nem kaphatni. A száznapos tojástól nem kell megijedni, finom, nem fordul le a székről, aki megkóstolja.

Idézünk néhány lehetséges főételt a Lanzhou-kínálatból, további bizonyításaként annak, hogy ez valami más. A fenti bevezető után csipegettünk egy kis Ta Pan Csi-t, azaz csirkehússal, földi almával, csípős szósszal egybefőtt leveles tésztát, majd megízleltük az Ezer tó szárazra főtt halát, tintahalat kínai káposztával, lanzhoui kertek fűszerében érlelt báránybordát, Tien San-i szarvasmarhát curry-vel, dinsztelt császárszalonnát és egy kis mentával töltött padlizsánt. A főételek végtelen palettáját színesítették még az ártány húsával töltött, sült tofukockák, a baromfiudvar ékessége pekingi módra és a fokhagyma gőzben párolt Yo Cai. Biztos, ami biztos, nehogy éhen maradjunk, még bevizsgáltunk némi lanzhoui nyújtott tésztát marhahússal és a híres-nevezetes húsos derelyét, melynek különféle mutációival majd’ minden kínai éttermünkben találkozhatni. Volt egy kis Lanzhou Hui-Mye, azaz szószban úszó levelestészta is, és a már említett darált szezámmaggal töltött tésztagombóc kínai kertek virágszirmaival.

Aki idáig bírta, levezetésképpen sült almával, ananásszal és banánnal pótolhatta szénhidrát-hiányát, de a komolyabb versenyzők a levessel (lanzhoui paradicsomos tojásleves) zárták az ételkoncertet. Ezt nyilván nem lehet bírni idegekkel, és valahogy úgy kell étkezni, mint ahogy az ember bort kóstol. Kóstolás nem egyenlő ivás, ez minden borral komolyabban foglalkozó embernél az etikett első pontja, arról ismerszik meg az ámátőr, hogy lehúzatja a bort, nem elemzi. Csakis a kóstolás attitűdjével lehet közeledni a kínai konyhához, ugyanis 28 fogást csak kóstolni lehet, nem enni. A tételek nagy száma a múltban gyökerezik, amikor a nobilis kínai asztalnál (bár a kínai társadalomban nem volt az európai értelemben vett arisztokrácia, ahogy egyház sem) a fogások közt akár költői versenyt is rendeztek, tehát nem csak ettek, de akkor is. Akármilyen egészséges amúgy a kínai konyha, főképp, mert nem zsírral operál, az irtóztató eszem-iszom meggyötri azért a kínaiakat, hajdan az írástudók és gazdagok nemegyszer mindenféle epe- és májnyavalyákra hivatkozva szokták volt kérni idő előtti nyugdíjazásukat.

A Gusto az LBT (Lucullus Baráti Társaság) nevű informális evőklub szervezésében, Polonyi Péter sinológus szakértő segítségével merült meg a Lanzhou ételművészetének tengerében, a fent vázolt könnyű, lightos, zsírszegény ételsort abszolválva, hogy bemutathassa az ő kedves közönségének, mit is tud ez a kis kulináris műhely, hova és miért érdemes elzarándokolni, ha az ember autentikus, hihetetlenül színes, ízgazdag és hatalmas kínai vacsorát akar elsajátítani, egyébként elképesztően jó minőség/ár arányban. A közeljövőről csupán annyit, hogy figyeljük egy darab ideje, hova járnak az indiaiak, hol lehet elsajátítani a város legjobb tokhalát, és tárgyalásban állunk azzal a szír vendéglőssel is, akinek éttermét szinte kizárólag arabok látogatják.

Lanzhou Étterem
1087, Budapest, Luther utca 1/b.
Tel: 314 10 80

 

Kínai ételek

Ananászos rizs
Hozzávalók 4 személyre: 4 csésze főtt rizs, 20 dkg ananászkonzerv, 1 kiskanál curry, 1 evőkanál olaj
Az ananászt jól lecsepegtetjük, és apróra vágjuk. A curryt az olajjal elkeverjük, és az ananászkockákkal együtt a főtt rizsbe forgatjuk. Forró sütőbe téve néhány perc alatt átforrósítjuk.

Ananászos tofu édes-savanyú mártásban
Hozzávalók: 30 dkg tofu, 2 evőkanál olaj, 3 evőkanál méz, 30 dkg ananászkonzerv, 1 dl ananászlé, 2 evőkanál szójaszósz, 1 evőkanál borecet, 1 evőkanál kukoricakeményítő
Az olajt fölforrósítjuk, beletesszük a kockára vágott ananászt és a tofut, egy-két percig pirítjuk, majd hozzáadjuk a mézet, a szójaszószt és a borecetet. Együtt pirítjuk 5-6 percig, azután ráöntjük az ananászlevet és a 1/2 dl vízzel elkevert kukoricakeményítőt.
Óvatosan kevergetve még 2-3 percig forraljuk, majd forrón adjuk asztalra. Ha szükséges, megsózzuk, aki szereti, egy kiskanálnyi pirospaprikával tüzessé teheti.

Aprórákos főtt rizs
Hozzávalók: 4 csésze főtt rizs, 20 dkg garnélarák-konzerv, 5 dkg ananászkonzerv, csipetnyi gyömbér és őrölt bors, 1-1 csokor petrezselyem és snidling, só, 1 evőkanál olaj
A lecsepegtetett, apróra vágott rákhúst az olajon megpirítjuk, majd hozzáadjuk a szintén lecsepegtetett és fölaprított ananászt. Ízesítjük őrölt gyömbérrel, borssal, sóval, azután a főtt rizzsel elkeverjük. Ráhintjük az apróra vagdalt petrezselymet és snidlinget.
Melegen kínáljuk.

Ánizsos csirkemáj
A szép egyforma csirkemájakat reszelt gyömbérrel, zúzott fokhagymával őrölt csillagánizzsal és cukorral ízesítjük. Fehérbort és szójamártást összeforralunk, és a csirkemájakat belepároljuk. Kihűtjük, és 24 órán keresztül pácoljuk.

Barackos csirkecsíkok
Hozzávalók: 2 csirkemellfilé (kb. 40 dkg), 2 evőkanál szójaszósz, 0,5 dl olaj, 1 kiskanál só, csipetnyi őrölt bors, fahéj, szerecsendió, 1 citrom reszelt héja, 2 gerezd fokhagyma, 1 evőkanál vodka (vagy barackpálinka), 4 db érett őszibarack
A csirkemellfilét vékony csíkokra vágjuk. A szójaszósszal meg az olajjal meglocsoljuk, sóval, a fűszerekkel megszórjuk, hozzáadjuk a reszelt citromhéjat, az összezúzott fokhagymát és a vodkát.
Jól elkeverve néhány órán át, érleljük, majd fölforrósított serpenyőbe öntve, rázogatva sütjük néhány percig. Ha a húscsíkok pirulni kezdenek, hozzáadjuk a meghámozott, szeletekre vágott barackot és még 3-4 percig rázogatva sütjük.
Fűszeres rizzsel kínáljuk.

Bársonyos kínai kel
Hozzávalók: 1 kis fej kínai kel (kb. 60 dkg), 4 evőkanál olaj, 2 evőkanál cukor, 1 kiskanál só, 3 dl húsleves, 2 evőkanál szójaszósz, 2 evőkanál búzakeményítő, csipetnyi őrölt bors, 0,5 dl tej
A kínai kelt megtisztítjuk, és a leveleket csíkokra vágjuk. Az olajt felforrósítjuk, és a kelcsíkokat 4-5 percig pirítjuk benne. Ezután sóval és cukorral meghintjük, és további 2-3 percig sütjük. A húslevest a szójaszósszal, a tejjel meg a búzakeményítővel simára keverjük, és kevés őrölt borssal fűszerezve fölforraljuk. A sűrű mártást a pirított kellevelekre öntjük és melegen, húsok mellék adjuk.

Borjú bambuszrüggyel
Hozzávalók: 30 dkg borjúhús, 2 evőkanál sherry, 5 evőkanál szójaszósz, 1 tojásfehérje, 4 evőkanál olaj, 15 dkg konzerv bambuszrügy, 1 közepes fej vöröshagyma, 10 dkg csiperkegomba, só, őrölt bors, 1 csomó újhagyma
A borjúhúst vékony csíkokra vágjuk, és a sherryvel, a szójaszósszal meg a tojásfehérjével összekeverve, legalább fél órán át, érleljük. A fölforrósított olajon üvegesre pirítjuk a fölaprított vöröshagymát, majd hozzáadjuk a húst a páccal együtt, és nagy lángon 8-10 percig sütjük. Ekkor beletesszük a fölszeletelt bambuszrügyet, gombát és a fölkarikázott újhagymát. További 3-4 percig sütjük, majd a tűzről levéve őrölt borssal, sóval ízesítjük.
Forrón kínáljuk.

Brokkolis csirkemellcsíkok
Hozzávalók: 50 dkg csirkemellfilé, 2 evőkanál búzakeményítő, 4 evőkanál szójaszósz, 4 evőkanál sherry, őrölt fehér bors, 60 dkg brokkoli, só, 5 dkg szezámmag, 4 evőkanál olaj, 2,5 dl húsleves, 1 evőkanál cukor, 2 evőkanál citromlé, kevés cayenne-bors
A búzakeményítőt a szójaszósszal meg a sherryvel összekeverjük, kevés őrölt fehér borssal fűszerezzük, majd a vékony csíkokra vágott csirkemellfilét beleforgatjuk, és legalább fél órán át, állni hagyjuk.
A brokkolit kis rózsákra szedjük, a szárát apróra daraboljuk, majd szűrőkanállal 2-3 percre lobogó forró vízbe mártjuk, behűtjük. Az olajt fölforrósítjuk, a bepácolt csirkecsíkokat 5-6 percig pirítjuk, majd a brokkolit hozzáadva további 2-3 percig sütjük. A húslevessel fölöntjük, sóval, cukorral, citromlével és kevés Cayenne-borssal ízesítjük, átforraljuk és szezámmaggal megszórva, forrón tálaljuk.

Chilimártás
Hozzávalók: 1 evőkanál szárított chilipaprika, 2 evőkanál szárított sárgabarack, 2,5 dl borecet, 1 evőkanál cukor, 1 evőkanál búzakeményítő, 1 kiskanál só
A sárgabarackot apróra vágjuk, és az összemorzsolt chilipaprikával együtt a borecethez adjuk. Belekeverjük a cukrot, a sót, a búzakeményítőt és lassú tűzön 6-8 perc alatt sűrűre főzzük. Néhány órai állás után kínáljuk.

Chow Sub Gum Mein
Szeleteljünk 1/4 kg friss sertést apróra. Aprítsunk fel egy zöldpaprikát, egy szár zellert, fél tucat vízigesztenyét, fél csésze bambuszrügyet, egy tucat fehér gombát. Süssük meg a sertést forró olajban, aztán adjuk hozzá a zöldségeket. Adjunk hozzá egy csésze alaplét három evőkanál szójaszószt, sót, borsot. Főzzük jóra. Egy evőkanál kukoricalisztet keverjünk el hideg vízben, adjuk hozzá. Hagyjuk fönt, míg besűrűsödik.
Tegyünk három csésze sült tésztát egy nagy tányérra és terítsük be a chop-suey-val.

Citromízű csirkesült
Hozzávalók: 40 dkg csirkemellfilé, 1 kis fej vöröshagyma, 20 dkg zeller, 15 dkg csiperkegomba, 1 kiskanál reszelt citromhéj, 1 kiskanál frissen reszelt gyömbér, 2 evőkanál olaj, 2 evőkanál cherry, 2 evőkanál szójaszósz, 1 csokor friss korianderlevél, só
A csirkemellfilét vékony csíkokra vágjuk, a sherryvel meg a frissen reszelt gyömbérrel összekeverjük. A vöröshagymát megtisztítjuk és fölaprítjuk, a zellert és a gombát megtisztítjuk, és vékonyan fölszeleteljük.
A felforrósított olajba dobjuk a csirkecsíkokat, 3-4 percig sütjük, majd hozzáadjuk a hagymát, a zellert és a gombát, további 3-4 percig pirítjuk. Meglocsoljuk a szójaszósszal, megszórjuk a reszelt citromhéjjal és a finomra vagdalt korianderlevéllel. Még egyszer átforgatjuk, majd melegen tálaljuk, ha szükséges megsózzuk.

Cukkíni bundában
Hozzávalók: 60 dkg cukkíni, 2 evőkanál szójaszósz, 1 evőkanál sherry, 1 evőkanál borecet, 1 evőkanál cukor, 1 kiskanál chiliszósz
A tésztához: 8 dkg liszt, 1 tojás, 1 dkg élesztő, 1 dl tej, só, őrölt bors
A sütéshez: olaj
A szójaszószt a sherryvel, a borecettel, a cukorral és a chiliszósszal összekeverjük, majd a megtisztított és kisujjnyi csíkokra vágott cukkínit beleforgatjuk.
Legalább fél órán át, érleljük. A lisztet a tojással, tejjel, élesztővel összedolgozzuk, sóval, őrölt borssal ízesítjük. Lefedve szintén fél órán át, pihentetjük. A cukkíni-szeleteket lecsepegtetjük, a tésztamasszában megforgatjuk és bő, forró olajban aranysárgára sütjük.
Az olajból kiemelve lecsepegtetjük, és forrón kínáljuk valamilyen fűszeres mártás kíséretében.

Cukkíni párolva paradicsommal
Hozzávalók: 60 dkg zsenge cukkíni, 30 dkg paradicsom, 6 evőkanál olaj, 2 dl húsleves, 2 evőkanál búzakeményítő, 2 evőkanál szójaszósz, 1 csokor friss koriander
A cukkínit megtisztítjuk, és kockákra vágjuk. A paradicsomokat egy pillanatra forró vízbe mártjuk, lehűtjük, a héját lehúzzuk és nyolcadokba szeljük. Az olaj felét fölforrósítjuk, beledobjuk a cukkíni kockákat, és nagy lángon 3-4 percig sütjük. Egy tálra borítjuk. A maradék olajat szintén fölforrósítjuk, és a paradicsomdarabokat 1-2 percig pirítjuk benne, azután a cukkíni kockákra rakjuk.
A húslevest a búzakeményítővel és a szójaszósszal simára keverjük, fölforralva a paradicsomos cukkínire öntjük és a fölaprított korianderlevéllel megszórva, melegen kínáljuk.

Currys rizs
Hozzávalók: 4 csésze főtt rizs, 1 evőkanál olaj, 1 kiskanál curry, csipetnyi sáfrány
Az olajat meglangyosítjuk és a curryvel meg a sáfránnyal elkeverjük. A főtt rizshez adjuk és addig keverjük, míg mindenütt szép sárga lesz.

Currys zöldbabsaláta
Hozzávalók: 50 dkg zsenge zöldbab, 2 nagy fej vöröshagyma, 2 evőkanál olaj, 3 evőkanál curry-por, 3 evőkanál cukor, só, 1 dl húsleves, 1 evőkanál búzakeményítő, 0,5 dl borecet
A zöldbabot megtisztítjuk, kb. 2 centiméteres darabokra vágjuk és sós vízben puhára főzzük, majd lecsepegtetjük.
A vöröshagymát nem túl apróra összevágjuk, az olajon üvegesre pirítjuk. Meghintjük a búzakeményítővel, majd a húslevessel felöntve átforraljuk. A tűzről levéve ízesítjük cukorral, sóval, hozzáadjuk a curryport és a borecetet, végül a puha zöldbabot is beleforgatjuk. Lefedve legalább fél napra behűtjük.

Csípős tojásleves zöldborsóval
Hozzávalók 6 személyre: 1,5 liter zöldségleves, 15 dkg kifejtett friss zöldborsó, 3 evőkanálnyi csípős szójaszósz, 3 evőkanál kukoricaliszt, 4 tojás, egy csipet gyömbérpor, ízlés szerint ecet, őrölt bors.
A levesből 1 litert felforralunk, és attól függően, hogy mennyire zsenge, 5-10 percig főzzük benne a zöldborsót. A kukoricalisztet és a szójaszószt kikeverjük a maradék hideg levessel, és mérsékelt lángon behabarjuk vele a zöldborsós zöldséglevest. Folytonosan kevergetve belecsorgatjuk a felvert tojásokat, és ecettel, sóval, őrölt borssal és gyömbérrel ízesítve készre főzzük.

Csirke alaplé
1 kg csirkecsontot (jó a nyak és a láb is) 2,5 l hideg vízzel felteszünk főni. Ha lehaboltuk, vöröshagymát és gyömbért adunk hozzá, majd 1.5 - 2 órán át lassu tüzön főzzük, és szűrőruhán átszűrjük.

Csirke chilivel sütve
Hozzávalók: 40 dkg csirkemellfilé, 2 db pritaminpaprika, 3-4 gerezd fokhagyma, 2 evőkanál szójaszósz, 4 evőkanál olaj, 2 db zöld színű chilipaprika, 2 evőkanál chiliolaj
A csirkemellfilét vékony csíkokra vágjuk, A kétféle paprikát megtisztítjuk, és szintén csíkokra szeljük, A fölforrósított olajon megfuttatjuk az összezúzott fokhagymát, rádobjuk a csirkehúst, és nagy lángon 2-3 percig sütjük. Hozzáadjuk a paprikacsíkokat, és egy-két percig együtt pirítjuk. Meglocsoljuk a szójaszósszal és a chiliolajjal, még egyszer átforgatjuk, és azon melegében adjuk asztalra.

Csirke szezámbundában
Hozzávalók: 40 dkg csirkemellfilé, 2 tojás, 2 evőkanál szójaszósz, 2 evőkanál búzakeményítő, 15 dkg szezámmag, a sütéshez olaj
A csirkemellet vékony csíkokra vágjuk. A tojásokat kissé fölverjük, a szójaszósszal meg a búzakeményítővel elkeverjük, majd a csirkecsíkokat beletéve legalább fél órán át, állni hagyjuk.
Az olajt fölforrósítjuk, a csirkedarabokat szezámmagban megforgatjuk, és a forró olajban aranyszínűre sütjük.
Az olajból kiemelve lecsepegtetjük és melegen tálaljuk.

Csirke szecsuani módra
Hozzávalók 4 személyre: 75 dkg csirkemellfilé, 4 szál halványított zeller vagy 1 póré, 1 citrom, 20 dkg gomba, 1 hagyma, 1 kis zöld húsú paprika, 1 piros erős paprika, 25 dkg rizs, 30 dkg mélyhűtött borsó, currypor, 2 üveg (á 350 g) kínai mártás szecsuani módra
Előkészítés: A csirkemellfilét kockákra vágjuk. A zellert megtisztítjuk és felkarikázzuk. A citromot alaposan megmossuk, kevés héjat levágunk a díszítéshez, a levét kinyomjuk. A gombát megtisztítjuk, és négyfelé vágjuk. A citromlé felével megcsepegtetjük, hogy ne barnuljon meg. A hagymát kockára vágjuk. A zöldpaprikát, és az erős paprikát megtisztítjuk, magházukat kivágjuk, és apró kockára vágjuk.
Elkészítés:
1. A rizst a csomagon található utasítás szerint megfőzzük.
2. A zöldpaprikát kevés sós vízben 3 percig pároljuk, leszűrjük, majd lecsepegtetjük. Összekeverjük az erős paprikával és a maradék citromlével.
3. Felforrósítunk 1 ek. olajat, és megpároljuk benne a hagymát. Hozzáadjuk a zellert, a gombát, a borsót, és sóval, borssal ízesítjük. Lassú tűzön 5 percig pároljuk.
4. A maradék 2 ek. olajat felforrósítjuk, és a húskockákat megpirítjuk benne. Sóval, borssal és curryporral ízesítjük. Belekeverjük a kész kínai mártást, és lassú tűzön 5 percig forrósítjuk.
5. A rizst leszűrjük és összekeverjük a paprikákkal. A zöldségeket, a paprikás rizst és húst tányérra rendezzük. A citromhéjspirállal díszítjük és tálaljuk.

Csirkemáj gyömbérrel és zöldborsóval
Hozzávalók: 40 dkg csirkemáj (szív nélkül), 4 evőkanál olaj, 1 evőkanál frissen reszelt gyömbér, 4 evőkanál szójaszósz, 30 dkg zöldborsó
A zöldborsót sós vízben megfőzzük, majd lecsepegtetjük. A csirkemájat kockákra vágjuk, és a fölforrósított olajban megsütjük. A tűzről levéve meglocsoljuk szójaszósszal, hozzáadjuk a frissen reszelt gyömbért meg a párolt zöldborsót, majd a tűzre visszatesszük, egy-két percig együtt pirítjuk. Azon forrón tálaljuk.

Csirkemáj illatos mártásban
Hozzávalók: 60 dkg csirkemáj (szív nélkül), 1 evőkanál frissen reszelt gyömbér, 2-3 gerezd fokhagyma, 2 dl húsleves, 6 evőkanál szójaszósz, 2 evőkanál cukor, 2 evőkanál olaj, 2 db csillagánizs, 1 csokor friss koriander
A csirkemájat megtisztítjuk, és falatnyi darabokra vágjuk. A fölforrósított olajon megpirítjuk, majd hozzáadjuk a frissen reszelt gyömbért, az összezúzott fokhagymagerezdeket, szójaszósszal, cukorral, csillagánizzsal fűszerezve, a húslevessel felöntve puhára pároljuk (kb. 20-25 perc).
A tűzről levéve megszórjuk apróra vágott, friss korianderrel.

Darált marhahús zöldbabbal
Hozzávalók:50 dkg zsenge zöldbab, 20 dkg darált marhahús, 2 evőkanál olaj, csipetnyi reszelt gyömbér, 1 evőkanál cukor, 2 evőkanál szójaszósz, só
A zöldbabot megtisztítjuk és földaraboljuk, sós vízben puhára pároljuk és lecsepegtetjük. A darált marhahúst a fölforrósított olajban pirosra sütjük. Gyömbérrel, cukorral, szójaszósszal és kevés cukorral ízesítjük, majd a puha zöldbabot is hozzáadva néhány perc alatt összepirítjuk. Készíthetjük konzerv zöldbabból is.

Diós csirkecsíkok sütve
Hozzávalók: 2 nagyobb csirkemellfilé (kb. 40 dkg), 1 kiskanál só, 2 evőkanál szójaszósz, őrölt bors, 2 evőkanál sherry, 4 tojásfehérje, 5 evőkanál kukoricaliszt, 15 dkg darált dió, a sütéshez olaj
A csirkemellfilét egy nappal korábban vékony csíkokra vágjuk és sóval, őrölt borssal, szójaszósszal meg a sherryvel összekeverve, lefedve pácoljuk.
A sütés előtt a tojások fehérjét habbá verjük, óvatosan beleforgatjuk a kukoricalisztet meg a darált diót, és kissé megsózzuk. A csirkemell csíkokat ebben megmártva bő, forró olajban ropogósra sütjük.

Egyszerűen jó halleves
Hozzávalók: 40 dkg tengeri halfilé, 1 evőkanál búzakeményítő, 8 dkg gépsonka, 1 csokor petrezselyem, 1 l húsleves, 3-4 szál újhagyma, 2 evőkanál szójaszósz, 2 evőkanál sherry, 1-2 evőkanál borecet
A tengeri halfilét falatnyi darabkákra vágjuk, és a búzakeményítővel meghintjük. A húslevest fölforraljuk, a haldarabokat beletesszük, és lassú tűzön 15 percig főzzük. Hozzáadjuk a fölaprított újhagymát, majd további 5 percig pároljuk. A tűzről levéve ízesítjük szójaszósszal, sherryvel, ízlés szerint borecettel, majd a fölaprított sonkával és petrezselyemmel megszórva, forrón kínáljuk.

Édes-savanyú csirke
Hozzávalók: 4 személyre 25 dkg kicsontozott csirkehús, 2 db édes zöldpaprika, bő olaj a sütéshez; a páchoz: Egy tojás fehérje, egy-egy evőkanál szójamártás, liszt és étkezési keményítő, egy teáskanál száraz fehérbor.
A mártáshoz: 3-3 evőkanál ketchup, 3 teáskanál szójamártás, egy evőkanál méz, két-két evőkanál cukor és étkezési keményítő, egy dl csirke alaplé.
A kockákra vágott, bepácolt csirkehúst bő olajban aranysárgára sütjük. Kivesszük, lecsepegtetjük, és melegen tartjuk.
A megtisztított paprikát cikkekre vágjuk, és kevés forró olajban gyorsan megpirítjuk, úgy, hogy ropogós maradjon. Szépen elrendezzük a csirkehúsra.
A mártást felforraljuk, és óvatosan a húsra öntjük.

Édes-savanyú leves
Hozzávalók: 20dkg darált sertéshús, 20 dkg bambuszrügy, 20 dkg szójacsíra, 1 evőkanál szárított gomba, 2 evőkanál cukor, 2 evőkanál borecet, 1 l húsleves, 2 evőkanál búzakeményítő, 1 közepes fej vöröshagyma, 0,5 dl fehérbor, 2 tojás, só
A szárított gombát beáztatjuk, majd a bambuszrüggyel együtt apróra vágjuk. A húslevest fölforraljuk, majd hozzáadjuk a darált sertéshúst, a szójacsírát és a fölaprított bambuszrügyet, gombát és vöröshagymát. Főzzük 10-12 percig, majd cukorral, sóval és borecettel ízesítjük. A fehérborral elkeverjük a búzakeményítőt és besűrítjük vele a levest, végül a fölvert tojásokat vékony sugárban belecsurgatjuk. Átforralva máris tálalhatjuk.

Édes-savanyú marinált ponty-rudacskák
Hozzávalók: 40 dkg pontyfilé, 2 db kisebb sárgarépa, 5 dkg zeller, 1 csomó újhagyma, 4 evőkanál olaj, 6 evőkanál ketchup, 2 citrom leve, 2 evőkanál cukor, 4 evőkanál búzakeményítő, 1 kiskanál só, 1 dl sherry
A bundázáshoz: liszt, 2 tojás, zsemlemorzsa
A sütéshez: olaj
A zellert és a sárgarépát vékony csíkokra vágjuk, az újhagymát felkarikázzuk, és az olajon megpároljuk. Hozzáadjuk a ketchupot, a citromlevet, a cukrot, a sót, beleöntjük a sherryt, és a búzakeményítővel besűrítjük.
A pontyfilét ujjnyi vastag csíkokra vágjuk, megsózzuk, majd lisztbe, felvert tojásba és zsemlemorzsába bundázva bő, forró olajban pirosra sütjük. Az olajból kiemelve lecsöpögtetjük, majd az édes-savanyú mártással leöntve legalább fél napra behűtjük.
Hidegen, citromkarikákkal díszítve kínáljuk.

Édes-savanyú mártás
Hozzávalók: 30 dkg ananászkonzerv, 2 db húsos zöldpaprika, 20 dkg bambuszrügy, 2 evőkanál olaj, 4 evőkanál szójaszósz, 4 evőkanál borecet, 3 evőkanál cukor, 2 evőkanál búzakeményítő, 5 dl húsleves, só
A paprikát megtisztítjuk, és a bambuszrüggyel együtt vékony csíkokra vágjuk. Az olajt fölforrósítjuk, beletesszük a paprikacsíkokat, és nagy lángon 2-3 percig pirítjuk. Hozzáadjuk a bambuszrügyet meg az ananászkockákat, és újabb 2-3 percig pirítjuk. A húslevest elkeverjük a búzakeményítővel, a szójaszósszal, a borecettel, és a cukorral, majd az egészet a pirított zöldségekre öntjük, és együtt 5-6 percig főzzük. A tűzről levéve utánsózzuk és melegen kínáljuk.

Édes-savanyú sertés ananásszal
Hozzávalók: 50 dkg sertéscomb, 1 kiskanál só, őrölt bors, 2 nagy fej vöröshagyma, 1 csokor újhagyma, 20 dkg sárgarépa, 1 evőkanál cukor, 2 evőkanál borecet, 6 evőkanál szójaszósz, 1 nagyobb doboz ananászkonzerv (50 dkg), 2 evőkanál olaj
A sertéshúst vékony csíkokra vágjuk, majd a fölforrósított olajon megpirítjuk. Hozzáadjuk a fölaprított vöröshagymát, a szójaszószt meg az ananászkonzerv levét és puhára pároljuk. Az újhagymát és a sárgarépát megtisztítjuk és fölkarikázzuk, majd a már puha húshoz adjuk. Együtt pirítjuk 6-8 percig, majd beletesszük az ananászkockákat, sóval, cukorral, őrölt borssal és borecettel fűszerezzük, majd átforralva máris tálaljuk.

Édes-savanyú tintahal
Csak a mártás összetételében tér el az édes-savanyú csirkehústól.
Hozzávalók a mártáshoz: 4 evőkanál ketchup, 3 evőkanál borecet, 3 teáskanál szójamártás, egy evőkanál méz, egy-egy evőkanál cukor és étkezési keményítő, 1,5 dl víz.

Főnix csirkeszárny
A csirke alaplét szecsuani borssal, sóval, fahéjjal, gyömbérrel, szegfűszeggel, borecettel, szójamártással, fehérborral ízesítjük és kiforraljuk. A megtisztított szárnyakat ebben a lében 24 órán át, pácoljuk, majd puhára pároljuk. Kihűtjük és újhagymával díszítve a saját levében tálaljuk.

Halgombócleves
A finomra darált halhust rizskeményítővel, tojásfehérjével és sóval összedolgozzuk. Szójával ízesített csirke alaplébe szaggatjuk, és külön leforrázott csíkokra vágott leveles parajjal megfőzzük.

Halszeletek pikáns mártásban
Hozzávalók 4 személyre: 50 dkg fehér húsú tengeri hal, 1 ek. liszt, 3 dl olaj
A mártáshoz: 1 kis darab friss gyömbér, 2 újhagyma, 3 ek. száraz martini, 1 ek. szójamártás, 2 ek. barna cukor, 1 kk. ecet, 1 ek. pritamin (paprikakrém), konyak
Előkészítés:
A gyömbért megtisztítjuk, és kb. fél evőkanálnyit vékony csíkokra vágunk.
A hagymát megtisztítjuk, és a zöldjével együtt karikára vágjuk.
A halat megmossuk, szárazra töröljük, kb. 5 cm-es csíkokra vágjuk, majd lisztben megforgatjuk.
Elkészítés:
1. Egy nagy serpenyőben az olajat felforrósítjuk, a halat 3 percig sütjük benne, majd kiszedjük, lecsepegtetjük. Újra felforrósítjuk az olajat, visszatesszük a halat, pár perc alatt ropogósra sütjük, szalvétára szedjük.
2. A gyömbért összekeverjük a hagymával, a száraz martinivel, a konyakkal, a szójamártással, a barna cukorral, az ecettel és a paprikakrémmel, majd ízlés szerint sózzuk.
3. A serpenyőből kiöntjük az olajat, hogy csak kb. 1 evőkanálnyi maradjon benne. Beleöntjük a mártást, és kevergetve kb. egy percig forraljuk, majd visszatesszük a halat, és még egy percig lassú tűzön pároljuk. A halszeleteket tálra tesszük, és a mártással leöntve tálaljuk.

Húslabdák
A darálthúst tojással, rizskeményítővel, sóval, borssal, finomra vágott hagymával és szójamártással összedolgozzuk. Kb. 3 cm átmérőjű gombócokat formálunk. A gombócok egyharmadát párolt rizsbe, egyharmadát metéltre vágott tojáslepénybe forgatjuk, és szitára téve gőzben megpároljuk. A fennmaradó egyharmadot bő, forró olajban pirosra sütjük. A gombócokat vegyesen tálaljuk.

Kacsahús fehérborban
Hozzávalók: 25 dkg kicsontozott sült kacsahús, 1,5 dl száraz fehérbor, egy kávéskanál gyömbér, 2 evőkanál olaj.
Az ízesítéshez: Két evőkanál szójamártás, egy evőkanál étkezési keményítő, egy kávéskanál cukor.
A szeletekre vágott sült kacsahúst kevés olajban átpirítjuk. Rátesszük a gyömbért, a borral felöntjük, és kb. 5 percig pároljuk. Hozzáadjuk az ízesítőket, felforraljuk és tálaljuk.

Kantoni sült rizs
Hozzávalók 4-6 személyre: 50 dkg hosszú szemű rizs, 10 dkg kifejtett zöldborsó, 10 dkg kukorica, 1 1/4 dl olaj, 3 szelet 1 cm-es csíkokra vágott szalonna (ez lehet kolbász, szalámi, sonka, csirke-, pulyka-, sertés-, marha- stb. hús kínaiasan csíkokra vágva persze - ez mind megannyi recept, mindig mást főzhetsz). 1/2 kockákra vágott paradicsompaprika, 2 simára kevert tojás, 10 dkg főtt rák (ez szerintem elhagyható, ha nem szereti valaki vagy drágállja, helyette lehet például sertésvesét alkalmazni apró kockákra vágva). 2 evőkanál szójamártás.
Elkészítés:
1. A rizst 3/4 liter vízben kb. 20 percig főzzük. Akkor jó, ha a nedvességet magába szívta és megduzzadt.
2. Közben a borsót és a kukoricát vízben megfőzzük, leszűrjük.
3. A szalonnát az olaj felén teflonserpenyőben kiolvasztjuk, és a hagymát meg a paprikát belekeverve 1 percig sütjük. Utána a tojást hozzáöntjük, és kevergetve rántottát sütünk belőle. A serpenyőből kiszedjük, és az edényt kitörölgetjük.
4. A maradék olajat a serpenyőbe öntve a rizst 2 percig sütjük benne. A főtt zöldfélét meg a rákot hozzáadjuk, a tojással összekeverjük. Szójamártással meglocsolva azon forrón tálaljuk.

Kínai tojásos kukoricaleves (6 személyre)
Hozzávalók: 1 kukoricakonzerv (25 dkg), 2 erőleveskocka, 2 tojás, 1 evőkanál vodka, 1 mokkáskanál fehér bors, 2 dkg kukoricaliszt, gyömbér, petrezselyem, zellerzöld, só
Elkészítés: Egy liter vízzel és a kockákkal főzz levest, s lassú tűzön 10 percig forrald benne a körömnyi gyömbért, majd tedd bele a lecsorgatott kukoricát. Közben a pépesre vágott zellert, a sót és a fehérborsot keverd össze a vodkával, majd add hozzá a kevés hideg vízben feloldott kukoricalisztet. Ha a leves újra felforrt, keverd bele ezt a pépet, s forrald tovább, míg be nem sűrűsödik. Ekkor vedd le a tűzről, dobd ki belőle a gyömbért, s a két összehabart tojást - lassú keverés mellett - gyorsan öntsd bele a forró lébe.

Kukoricaleves rizsgombóccal
Hozzávalók: 30 dkg mirelit kukorica (vagy 1 doboz konzerv, levével együtt), só, pici cukor, 10 dkg rizs, 10 dkg sárgarépa, 2 dkg kukoricakeményítő, 8 dkg vaj, 1 db tojás, 1/2 cs. petrezselyemzöld, 3 dkg vöröshagyma, 1,5 dl tej.
A hasábokra vágott sárgarépát (kb. 3 cm hosszú, fél cm széles) kevés olajban megpirítunk (igy szebb lesz a leves színe), majd csontlében feltesszük főzni (vagy 1 l víz + 2 csirkeleves kocka). Sóval, cukorral ízesítjük. Ha megpuhult a kukorica, és a sárgarépa, liszt és tej keverékével behabarjuk, és jól kiforraljuk. A rizsgombócokat külön főzzük meg sós vízben, és a levesbe tesszük. Rizsgombóchoz a megpárolt rizst összekeverjük a vajban megfuttatott hagymával, petrezselyemmel, sózzuk, és a tojással összeállítjuk. Kb. 15 percig főzzük.

Mandarinleves
Hozzávalók: 25 dkg sovány sertéshús vékonyan szeletelve), 1 evőkanál olaj, 15 dkg vékonyan szeletelt gomba, 2 sárgarépa, 1 zeller zöldje, 1,5 l csirke erőleves, 10 dkg parajlevél apróra vágva, 1 egész tojás felverve, 2 evőkanál liszt, 0,5l víz, só
Olajban pároljuk meg a sertéshúst, majd adjuk hozzá a gombát, sárgarépát, zeller zöldjét és további 5-6 percig pároljuk.
Öntsük hozzá a levest, a parajlevelet, és forraljuk fel. Mikor felforrt, állandó keverés mellett, adjuk hozzá a tojást. Végül a vízben feloldott lisztet keverjük hozzá, és folytonos keverés közben várjuk meg, míg kissé megsűrűsödik.
Legvégén ízlés szerint sózzuk.

Marhahús brokkolival
A vékony csíkokra vágott marhahátszínt szójamártással. fehérborral és rizskeményítővel 2 órán keresztül pácoljuk. A hust forró olajban gyorsan megpirítjuk, a páclével ízesítjük, és a tányér közepére halmozzuk. Főtt brokkolival körberakva tálaljuk.

Marhahús gyömbérrel
Hozzávalók: 25 dkg kicsontozott, letisztított hús, egy evőkanál gyömbér finomra vágva, 2 evőkanál szezámolaj, 3 cm póréhagyma ferde karikára vágva.
A páchoz: Egy evőkanál étkezési keményítő, ízlés szerint só, bors.
A vékony csíkokra vágott húst 10 percig pácoljuk. Forrósítsuk fel az olajat, tegyük bele a gyömbért, pirítsuk meg. Adjuk hozzá a pácolt húst, gyors, erőteljes keveréssel három percig süssük. Tálaláskor szórjuk meg a póréhagymával.

Párolt kacsa
Hozzávalók 4 személyre: 1 konyhakész pecsenyekacsa, 3 újhagyma, 5 ek. szójamártás, 3 ek. vodka, 1 ek. konyak, 3 ek. barna cukor
Előkészítés: Egy nagy lábasban felforralunk kb. 3 dl vizet, a kacsát a lobogva forró vízben 4-5 percig forraljuk (egyszer-kétszer megforgatjuk), majd beforraljuk a víz kétharmadát. A hagymát megtisztítjuk, zöldjét levágjuk, a fehér részét egyben hagyjuk. A kacsához adjuk a hagymát, a szójamártást, a vodkát és a konyakot, majd újra felforraljuk, és lefedve lassú tűzön 30 percig pároljuk. Félidőben megfordítjuk a kacsát.
Elkészítés:
1. Hozzáadjuk a barna cukrot, és az egészet még kb. 1.5 óráig pároljuk.
2. A kacsát mártásával tálaljuk, ízlés szerint adhatunk mellé néhány szelet ananászt.
Melegen rizzsel, hidegen salátával kínáljuk.

Rizs kantoni módra
Hozzávalók: 24 dkg rizs, 10 dkg sertéstarja, 5 dkg zöldborsó, 1 fej vöröshagyma, 2 tojás, 2 evőkanál szójamártás, 4 evőkanál olaj, 10 dkg garnélarák, 1 kávéskanál rizspálinka, 1 kávéskanál szezámolaj, csipet őrölt bors.
Készítése: A hagymát megtisztítjuk, apróra vágjuk. A rizst megfőzzük, a zöldborsót megpároljuk. A sertéstarját kisütjük, és csíkokra vágjuk. A tojást felverjük, szójamártással elkeverjük, és forró olajon omlettként kisütjük. Az omlettet is csíkokra vágjuk. Olajon a hagymát, rákot állandó keveréssel megpirítjuk, hozzátesszük a húscsíkokat, zöldborsót, a főtt rizst, és néhány percig együtt sütjük. Szezámolajjal megszórva tálaljuk.

Sanghaji tojásleves
A vékony szeletekre vágott gombát és bambuszrügyet csirkealaplében megfőzzük. Sóval, borssal ízesijük. A felvert tojást a forrásban lévő levesbe csurgatjuk. Tálalás előtt vékony csíkokra vágott kígyóuborkát és paradicsomot adunk hozzá.

Savanyú-erős leves
A vékony csíkokra vágott gombát, sonkát, póréhagymát, és a vékony szeletekre vágott bambuszrügyet 3 percig főzzük csirke alaplében (adagonként 2 dl.). Ezután szójamártást, borecetet hidegvízzel kikevert rizskeményítőt és zöldborsót adunk hozzá, majd 2 perci forraljuk. A forrásban lévő levesbe felvert tojást csurgatunk, csili mártással, sóval, borssal ízesítjük.

Sertéshúsgombócok üvegtésztával
Hozzávalók 4 személyre: 40 dkg finomra darált sertéshús, 2 ek. szójamártás, 1 ek. cherry, 1 tk. barna cukor, 1 tk. Kukoricakeményítő, 1 tojás, 8 dkg üvegtészta, 3 gomba, 25 dkg kínai kel, kis darabka friss gyömbér vagy 1 kk. gyömbérpor, 2 újhagyma, 1 ek. olaj
Előkészítés: A darált húshoz adjuk a szója mártást, a cherryt, a barna cukrot, a kukoricakeményítőt és a tojást. Az egészet jól összekeverjük, majd 12 darabra osztjuk. Belisztezett kézzel gombócokat formálunk belőlük, és hűtőben 30 percig pihentetjük. Az üvegtésztát kb. 15 percre langyos vízbe áztatjuk (amíg megpuhul).
A gombát megtisztítjuk, szeletekre vágjuk. A kínai kelt és gyömbért megtisztítjuk, vékony csíkokra vágjuk. A zöldhagyma zöld részét levágjuk, a fehér résznek lehúzzuk a külső héját, a hagymát hosszában vékony csíkokra vágjuk.
Elkészítés:
1. Serpenyőben felforrósítjuk az olajat, a húsgombócok minden oldalát megpirítjuk benne (kb. 5 perc), majd kiszedjük.
2. A visszamaradt olajba beledobjuk a gyömbért, a hagymát, a kínai kelt, a gombát, és kevergetve 3 percig sütjük.
3. Megsózzuk a zöldségeket, jól összekeverjük, visszatesszük a húsgombócokat, hozzáadjuk a lecsepegtetett üvegtésztát, kevés vizet öntünk hozzá (1-2 ek.), majd letakarva pár percig pároljuk. Mélyebb tálkákban tűzforrón tálaljuk.

Sült békacombok
Daraboljunk két békát, forgassuk meg három tojás, három kanál kukoricaliszt, négy kanál szójaszósz és egy kis bor keverékében. Süssük ki a békacombokat forró zsírban, egyenként, mint ahogy a fánkkal tennénk. Tálaljuk alap lében főtt karfiollal, bambuszrüggyel, zöldbabbal, és petrezselyemzöldjével.

Szecsuani leves
Hozzávalók 6 személyre: 20 dkg tofu, 6 dkg sertés- vagy borjúmás, 10 dkg nagyon vékonyra szelt sertés- vagy csirkehús, 4 szárított kínai gomba, 1 összevagdalt újhagyma, 2 tört fokhagymagerezd. 1 ek. gyömbérpor, 1 reszelt sárgarépa, 2 vékonyra szelt zeleriszár, 1-2 kimagozott, összevagdalt, csípős paprika, 2 ek. olaj, 6 dkg felszeletelt bambuszrügy, 1 1/4 l víz, 2 kk. csirkeleves-por. 2 ek. szójamártás, 1 ek. borecet, 2 ek. összevagdalt friss koriander, 1/2 kk. durvára tört bors, 3 simára kevert tojás
Elkészítés:
1. A tofut, a májat és húst vékony csíkokra vágjuk.
2. A gomba tönkjét eltávolítjuk, kidobjuk, a kalapját összevagdaljuk. A gombát a hagymával, a fokhagymával, a gyömbérrel, a répával, a zellerivel és a paprikával az olajon 2 percig sütjük. A húst és a bambuszrügyet belerakva még rövid ideig a tűzön hagyjuk.
3. A vízzel felengedjük, és a csirkeleves-porral meg a szójamártással ízesítve 4 percig forraljuk.
4. A tofut és májat belekeverjük, ecettel, korianderrel és borssal fűszerezzük.
Ekkor a tojást vékony sugárban, kevergetve belecsorgatjuk, hogy szálassá váljon.
5. Forrón tálaljuk.

Szezámmagos sertéskaraj
Az egész tojásokat szójamártással és rizskeményítővel elkeverjük. A hajszálvékony szeletekre vágott sertéskarajt ebben a masszában pácoljuk 25 percig. A szeleteket egyenként szezámmagba forgatjuk, és bő forró olajban aranysárgára sütjük.

Szójás marharagu
Hozzávalók: 2 fej hagyma, 3 gerezd fokhagyma, 2 kiskanál őrölt gyömbér, 1 kiskanál reszelt szerecsendió, olaj, 50 dkg marhahús, (pulyka felsőcombból, vagy sertés combból is finom, 5 evőkanál édes szójaszósz
Az apróra vágott hagymát, az összezúzott fokhagymát, a gyömbért és a szerecsendiót kevés olajon megpirítom.
Hozzáadom a kockákra vágott marhahúst, tovább pirítom, majd beleöntöm a szóját és egy kevés sót. Lefedve, Kb. háromnegyed óráig párolom, közben kevés vizet adok hozzá.

Tavaszi tekercs 1.
(Kínai meleg előétel)
A tavaszi tekercs talán a legismertebb kínai előétel, de nyugodtan adhatjuk főfogásnak egy kiadós leves után, vagy önálló vacsoraételnek is. Nagy előnye, hogy jó előre előkészíthetjük, és tálalás előtt csak ki kell sütni. Nagyon sokféle - húsos és hústalan - töltelékkel készül, de mindannyinak alapja a fűszerekkel párolt kínai kel.
A szokásos módon tésztát gyúrunk, vékonyra nyújtjuk, palacsinta-méretű négyzet- vagy téglalap alakú lapokra vágjuk.
Használhatunk helyette kész réteslapot, de nagyon finom "közönséges" palacsintával is.
A lapok közepére helyezünk két púpos kanálnyi tölteléket, hosszúkásan elrendezzük, a tészta három oldalát felhajtjuk, majd a negyedik oldal irányába feltekerjük. A tekercset, felvert tojásfehérjébe forgatjuk, majd bő, forró olajban pirosra, ropogósra sütjük.
Forrón tálaljuk, külön tálkában szójamártást adunk hozzá.

Tavaszi tekercs 2.
Hozzávalók 8 személyre:
A tésztához: 20 dkg kukoricaliszt, 2 dkg finomliszt (búza), víz, csipet só, fél felvert tojás,
A töltelékhez: 4 szárított kínai feketegomba, 20 dkg csirkemell, 1 teáskanál kukoricaliszt, 1 sárgarépa, 1-2 újhagyma, 1 evőkanál mogyoróolaj, 7 dkg babcsíra, 1-2 evőkanálnyi csípős szójaszósz, 1 evőkanál száraz cherry, 5 dkg főtt garnélarák, csipetnyi ötfűszer keverék, só, olaj a sütéshez.
A tészta hozzávalóiból keverjünk sűrű palacsintatésztát, és hagyjuk állni fél óráig. A gombát áztassuk meleg vízben öt percig. A kicsontozott csirkemellet vágjuk keresztben csíkokra, kis tálba téve hintsük meg kukoricaliszttel, forgassuk át, és ezt is hagyjuk állni néhány percig. A meghámozott sárgarépát előbb vágjuk 4-5 centis darabokra, majd vékony csíkokra. A hagymát is vágjuk fel csíkokra, vagy vékony karikákra. Aprítsuk fel a lecsepegtetett gombát is, amelyről levágtuk a szárát. Serpenyőben forrósítsunk kevés olajat, és folytonosan kevergetve együtt pirítsuk benne 2-3 percig a gombát, a sárgarépát, a hagymát és a babcsírát. Tegyük bele a csíkokra vágott húst, a szójaszószt, az ötfűszer keveréket, és pirítsuk együtt még 2-3 percig, illetve addig, amíg a hús kifehéredik. Az egészet öntsük ki egy tálba, keverjük hozzá az apró, főtt rákokat, és hagyjuk kihűlni. A pihentetett tésztából süssünk nyolc palacsintát. A tölteléket osszuk nyolc részre, formázzunk belőle kis rudakat, helyezzük a palacsintára, s hajtogassuk rá a tésztát úgy, hogy előbb két oldalról hajtjuk rá a töltelékekre, megkenjük tojásfehérjével, ráhajtjuk a visszamaradt két szél egyikét, azt is megkenjük, s ráhajtjuk az utolsó szélét.
Az egészet nyomkodjuk össze, hogy a palacsinták ne nyíljanak szét sütés közben. Bő forró olajban süssük ki 4-5 perc alatt minden oldalán aranybarnára, de egyszerre csak keveset téve a serpenyőbe. Ami már kisült, tartsuk a sütőben melegen, hogy egyszerre adhassuk forrón az asztalra. Önmagában is kitűnő, még inkább különböző ízű mártásokba mártogatva.

Vegyes sült zöldségek
Hozzávalók 4 személyre: 10 fekete fafül gomba, 4 gomba, 5 dkg zöldbab, 1 szál sárgarépa, 10 dkg karfiol, 10 dkg brokkoli, 10 dkg uborka, 4 ek. olaj, 1 ek. barna cukor, 1 ek. szójamártás, 1 ek. kukoricakeményítő
Előkészítés: A fafül gombát langyos vízbe áztatjuk, megtisztítjuk, megmossuk, felszeleteljük. A babot megtisztítjuk, megmossuk, kis darabokra vágjuk. A sárgarépát megtisztítjuk, vékony csíkokra vágjuk. A karfiolt és a brokkolit kis darabkákra szedjük, megmossuk, leszárítjuk. A beáztatott gombát kinyomkodjuk. Az uborkát megmossuk és megtöröljük, majd héjastól gyufaszálnyi csíkokra vágjuk.
Elkészítés:
1. Wokban vagy nagyobb serpenyőben felforrósítjuk az olaj felét, beletesszük a fekete gombát, a sárgarépát, a babot, a karfiolt és a brokkolit, 1 percig kevergetve sütjük, majd megszórjuk a barna cukorral, hozzáadjuk a szójamártást, csipet sót, pár másodpercig kevergetjük, majd kivesszük.
2. A wokot konyhai papírtörlővel kitöröljük, beletesszük a maradék olajat, felforrósítjuk, hozzáadjuk a gombát, az uborkát, csipet sót. 1 percig kevergetve sütjük, majd visszatesszük a félretett zöldségeket, és jól összekeverjük.
3. A kukoricakeményítőt összekeverjük 1 ek. vízzel, és besűrítjük vele a zöldség mártását.
Hidegen, melegen fogyasztjuk.
Tipp: Más zöldséget is tehetünk bele (zöld, piros paprikát, kukoricát, szójacsírát, bambuszrügyet).

Won-ton leves
A sertésaprót finomra daráljuk, reszelt gyömbérrel, szójamártással, sóval, törött borssal és egy kevés olajjal összedolgozzuk. Levestésztát gyúrunk, nagyon vékonyra kinyújtjuk, és 5 x 5 cm-es rombuszokat vágunk belőle. A tésztalapocskákat megtöltjük a töltelékkel, szorosan felcsavarjuk, és a két végét összenyomjuk.
Adagonként 2 dl alaplevet forralunk, szójamártással ízesítjük, és a töltött tésztákat belefőzzük (kb. 5 perc). A végén beleforralunk külön leforrázott és csíkokra vágott spenótot.

Zamatos csirkezúza
A csirke alaplét szecsuáni borssal, sóval, borssal, gyömbérrel, csillagánizzsal, borecettel ízesítjük és kiforraljuk. A megtisztított zúzákat ebben a lében puhára főzzük. Kihűtjük, és 24 órán keresztül pácoljuk. Tálaláskor a páclével együtt adjuk, a tetejére, vékony szeletekre vágott újhagymát teszünk.