Terebess-kert
Egzotikus gyümölcsös >>>

A gólyánál
csak a templom keresztje
fészkel magasabban.
.......... Terebess Gábor haikuja, Tiszaörvény, 2007. július


Tiszaörvény és környéke

Tiszafüred-Örvény földrajzi koordinátái:
Északi szélesség 47° (Latitude: 47N)
Keleti hosszúság 20° (Longitude: 20E)
http://www.geocaching.hu/poi.geo?id=574&PHPSESSID=338193a987eea93af23a17088330eb79
http://www.geocaching.hu/poi.geo?id=553&PHPSESSID=193cad321c5c86aeb6fa3eb0443ea68b
http://www.geocaching.hu/poi.geo?id=573&PHPSESSID=1cd83f1520410b9bdd1fb4474544ca1c

Webkamerák
http://www.idokep.hu/?oldal=webkamera&webkamera=kormoran1
http://www.idokep.hu/?oldal=webkamera&webkamera=kormoran2

Tengerszint feletti magassága: 83 méter (Altitude: 83 m)

Megközelíthető Budapestről az M3-as autópályán Füzesabonyig, onnan Tiszafüredig a 33-as főúton. A városba érve az első jelzőlámpánál jobbra fordulva az Örvényi úton végig egyenesen haladva 2-3 km Tiszaörvény.

Kovács László: Tiszaörvényi falumegújítási program > html > Word
A téli Tiszaörvény, 2004. Fotók: Tóth Pál Attila



Tiszaörvény, Hunyadi János utca 3., eredeti állapot 2004 elején. Fotók: Góczán Szilvia



Tiszaörvény, 2005. október 14. Az új tavat már benőtte a békalencse. Fotók: Böjte Ágnes

Úszó vízinövények

Vízisaláta, kagylóvirág, kagylótutaj (Pistia stratiotes)
Bársonyos, kékes-zöld levelei tőrózsában állnak, a gyökerek szabadon lebegnek búvóhelyként és táplálékként szolgálva a halaknak. A trópusi belvizek hatalmas területen elterjedt vízinövénye, nálunk telet nem vészeli át. Kicsiny buroklevele miniatűr torzsavirágzatot zár magába, ez hasonlítható a kagylóhoz. Tudományos Pistia neve a gör. pistós ’iható’ szóval függ össze. A vízisaláta (Wassersalat) és a kagylóvirág (Muschelblume) a németből – tükörfordítással – kölcsönzött szaknyelvi szó.

Vízijátszint (Eichhornia crassipes)
Nagyon mutatós, de nem téltűrő növény. Szabadon álló gyökerei hosszan lenyúlnak. Összetett viaszos levelei közt nagyon attraktív, sápadt levendula színű virágok nyílnak. Hoszzú bolyhos gyökerei a vízben lógnak.

Télálló vízen úszók

Kolokán (Stratiotes aloides)
Közvetlenül a víz felszín alatt úszó növény, télálló, hatalmas rozettát fejleszt (40-50 cm), néhány centis fehér virágait kiemeli a vízfelszín fölé. Vékony gyökereit a tó fenekén lévő iszapba engedi, amelyek akár 1 méter hosszúak is lehetnek.Télen lesüllyed a fenékre, akkor rügyeket hajt, amik feljönnek tavasszal a felszínre és szaporítják a növényt. Rendkívül emlékeztet a növény az aloéra, innen ered a tudományos neve is. Elég ritka növény, de ahol előfordul ott tömeges. Gyorsan elszaporodik. Levelei áttetszőek, enyhén szúrósak, könnyen eltörnek, így óvatosan bánjunk vele.

Békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae)
Hazánkban is előforduló vízinövény, érdekes, tavirózsára emlékeztető levélzettel. Apró, de kedves fehér virágait nyáron emeli a felszín fölé. Télen elpusztul, de előtte telelőrügyekre esik szét, és azok mentik át tavaszra a növényt. Jól felmelegedő vizekben gyorsan szaporodik, de nem agresszív, különleges dísze a dísztavaknak.

Vízi rucaöröm (Salvinia natans)
Vízen úszó harasztféle dekoratív levélzettel, szép bevonatot alkot a víz felszínén. Maradványnövényünk a földtörténet harmadkorából! Elég ritka növény, a Berni Konvenció is védi. Szereti a nyugodt, kissé árnyas vízrészleteket, ilyen helyeken gyorsan szaporodik. Ősszel elpusztul, de a spóratartói lesüllyednek az iszapba és tavasszal kihajtanak, gondoskodva a következő évi szaporulatról.

Bojtos békalencse (Spirodela polyrhiza)
Minden egyes levélen egy gyökérbojt található, alsó részén többnyire piros, 3-4 mm széles. Úszónövény az állóvizek hínárosaiban, tápanyagkedvelő, eléggé ritka.

Apró békalencse (Lemna minor)
Úszónövény az állóvizek hínárosaiban, gyakran tömegesen lép fel és egy zöld vízvirágzást okoz a tocsogókban, árkokban. Algásodásgátló a vízfelület leárnyékolásával.

Keresztes békalencse (Lemna trisulca)
Gyakran alkot egymással összefüggő egyedekből álló telepet. Egygyökerű. Virágzás idején emelkedik a vízfelszínre.

 

A Tisza-tó (Az „Alföld Balatonja")
a Tisza folyó második vízlépcsője, melyet 1973-ban helyeztek üzembe, Kisköre és Tiszavalk közötti folyószakasz felduzzasztásával a Tisza hullámterében a Kárpát-medence második legnagyobb kiterjedésű állóvize lett. A tározó területe 127 km2, hosszúsága 27 kilométer, az itt található szigetek összterülete 43 km2, a meder közepes vízmélysége 1,3 méter, a maximális vízmélysége 17 méter. A Tisza hossza a tározóban 33,6 kilométer.

A Tisza szabályozása előtt a folyó völgye, a mellékfolyók árterülete, az ezekhez kapcsolódó láp, mocsár és rétvilág összefüggő vízi élőhely-rendszert alkotott az Alföldön. Ennek a területnek nyugati peremén helyezkedik el a Kiskörei-tározó, mai nevén a Tisza-tó. A tájat gazdagon behálózó Tisza ágak, a folyó sorozatos mederváltásai miatt ugyan elszakadtak a Tiszától, de nagyobb áradások idején mint mellékágak funkcionáltak.

A természetes ősi kép egy vízfolyásokkal gazdagon átszőtt, mocsarakban, lápokban, kiterjedt ártéri rétekben bővelkedő táj lehetett.

A magasabb fekvésű hátakat löszpuszták, a víztől csak ritkábban járt felszíneket tölgy-szil-kőris keményfaligetek, a folyók partját fűz-nyár ligeterdők boríthatták. A Tisza szabályozásával, az ármentesítéssel, a mocsarak, lápok lecsapolásával közel egymillió hektár vizes terület alakult át. Ez a jelenlegi viszonyok között két megye teljes területének felel meg.

Az 1960-as évek közepén merült fel az Alföld öntözési rendszerének fejlesztéseként a Kiskörei-duzzasztómű és a hozzá kapcsolódó gátak, műtárgyak, főcsatornák megépítésének terve. Az elgondolásokat tettek követték és megkezdődött a tározó kialakítása, melyet megálmodói egy második Balatonként festettek le.

Az építkezésnek és a tó feltöltésének három tervezet üteme volt, amiből kettő valósult meg az élővilág nagy szerencséjére. 1973-ban a meder vízszintjének emelése, majd 1978-ban a tározótér mintegy másfél méteres elárasztása történt. A harmadik ütem a tó további 1,5-2 m-es vízszintemelését jelentette volna, mellyel eltűntek volna a szigetek, amelyek ma ilyen egyedi arcot adnak a tónak, és otthont a természeti értékeknek. A Kiskörei-víztározó rendeltetését hamarosan átértékelték, s megszülethetett a "Tisza-tó". Az új koncepció szerint a vízkészlet biztosítása mellett előnyt élvez a területen a természetvédelem és az idegenforgalom.

A terület felszíne a Tisza szabályozásával, majd a tározó kialakításával átalakult. A szabályozás után kialakult holtmedrek: Szartos és Nagy-morotva, a Háromágú: hordódi, csapói, és óhalászi Holt-Tisza és mesterséges öblítő csatornák képezik a tó legmélyebb pontjait, míg a Tiszát és Kis-Tiszát kísérő magaspartok, valamikori övzátonyok mint szigetek emelkedtek ki a vízből. Az élő Tisza medre megőrizte eredeti nyomvonalát, jellegét. A folyó természetes eséséből adódóan a tározótér is észak-déli lejtésű, azaz állandó vízszint esetén Kisköre, Abádszalók térségében a mélyebb, nyílt felszínű vizek dominálnak, míg a Valki-medence sekélyebb és növényzettel gazdagon borított.

A területet mesterséges tározónak alakították ki, így vízjárása szabályozható. A legfontosabb jellemző, hogy a Tisza-folyó önálló mederben folyik végig a tározótérben. Ezt a medret az övzátony kíséri, s választja el a tározótértől. Ez az elkülönültség csak a nagy árvizek esetén szűnik meg, de mivel az övzátonyok növényzete ártéri jellegű erdő, így természetes szűrőként működik. Átlagos vízjárás esetén az öblítő csatornák biztosítják a kapcsolatot a folyóval. Ezek az övzátony átvágásával készültek. Az öblítő csatornák I-től X-ig sorszámozottak, hosszuk néhány száz métertől több kilométerig terjed, a folyó felőli végük zsilippel lezárható, s fő feladatuk a vízminőség biztosítása.

Megismerheti a világörökség részét alkotó, mintegy 250-féle madárfaj fészkelő helyét bemutató Tisza-tavi madárrezervátumot, Magyarország egyik legnagyobb horgászvizét, melyben ma is több mint 50 halfaj él, a Tisza rejtett zugait, a kellemes fürdőzésre és napozásra alkalmas homokos partokat, csendes falusi vendégházakat, a Tisza-környéki települések értékeit, műemlékeit, néptáncát, népművész mestereit, szokásait, hagyományait, az utánozhatatlan tiszai gasztronómiát, az alföldi emberek vendégszeretetét, az ökoturizmus még fel nem fedezett lehetőségeit.

Selymes víz, hatalmas öblök, holtágak és szigetek, gazdag hal-, és vadállomány - ez a Tisza-tó az Alföld közepén, az ország második legnagyobb kiterjedésű vízfelülete (127 km2) A sekély, hamar felmelegedő víz fürdőzésre, a mélyebb rész vízi sportokra kiválóan alkalmas: a vitorlázás, vízisízés, szörfözés mellett a Tisza-tavon - Európában egyedülálló módon - motorcsónakkal, jet-skivel is lehet száguldozni. A part mentén (kb. 80 km) üdülőtelepek, szabadvízi strandok, kempingek, kölcsönzőhelyek. A természetvédelmi területen sajátos vízi világ, madár- és vadállomány: horgászoknak és vadászoknak egyaránt sikereket ígérő, a háborítatlan természet képét nyújtó vadvíz-ország.
http://www.bestfishing.hu/tisza-to.html
http://www.tisza-to.lap.hu/

Cián- és nehézfémszennyezések a Tiszán
http://www.terra.hu/cian/index.html
http://cianmentes.org/

 

Tiszafüred
A Tisza-tó egyik legkedveltebb üdülőhelye, ahol kishajó jár a Tisza-holtág tavirózsás vizein, kellemes fürdést kínál a selymes fövenyű szabad strand és a vízforgatós Termál-, és Strandfürdő (Poroszló u.). Itt létesült az ország első falumúzeuma 1949-ben, a Kiss Pál Múzeum (Tariczky sétány 6.), mely az alföldi pásztorok jellegzetes "füredi nyergeit" és a fazekas központ kerámiáit mutatja be, míg a Fazekasház (Malom u. 12.) a leghíresebb füredi fazekas-dinasztia alkotásait és fazekasműhelyét tárja a látogató elé. A Meggyes Csárdamúzeum (Tiszafüred-Kócsújfalu, Szeghalmi út, Meggyes erdő) az egyetlen, korhűen berendezett, felújított hortobágyi csárda szabadkéményes konyhával, ivóval, kármentővel. Kis-, és nagykócsag, kanalasgém, fekete gólya és a ritka kerecsensólyom a közeli, szigorúan védett madárrezervátum állandó lakói.
http://www.tiszafured.lap.hu
http://www.tiszafured.hu/
http://www.apimel.hu/turisztika/magyar/index.html

 

Tiszaörvény
Tiszaörvény 1984-től, Tiszafüred várossá nyilvánítása óta, annak városrészeként van nyilvántartva. A települést Tiszafüred, a másik oldalról a Füredi Holt-Tisza a VIII. Öblítőcsatorna és az élő Tisza határolják.
Tiszaörvény kiváló kiindulópontja lehet azoknak akik evezővel vágnak neki az útnak és azoknak is, akik kerékpárral fedezik fel a tájat a tiszai gát mentén, melyet az érintetlen ártéri ligeterdők öveznek. A horgászoknak külön élményt nyújt a legendás halbőségéről híres Tisza és holtágai. Ősszel jó süllő, harcsa és csuka fogására számíthatnak. Több horgászbolt várja az idelátogatókat a két kikötőben motoros és motor nélküli csónakok, kenuk kisérővel vagy kisérő nélküli bérlésére is van lehetőség. Kedvező időjárás esetén a csónakokkal Tiszaörvény felől pár perces úttal kijuthatunk a Tisza-tóra.

 

vasúti menetrend
http://www.elvira.hu/

Volán menetrend
http://www.volan.hu/

taxisok

Halász József
Cím: Tiszafüred, Zug u. 3.
Tel.: 59/351-240

Szűcs János
Cím: Tiszafüred, Téglás u. 53.
Tel.: 59/351-333

Virág László
Cím: Tiszafüred, Hattyú u. 9.
Tel.: 30/2189-256

 

éttermek

Aurum Söröző
Tiszafüred, Ady E. út 29.
Telefon: 59/353-850
II. kategória

Flamingó Cukrászda
Tiszafüred, Piac tér 17.
Mobil: 60/358-610

Freitag büfé
Tiszafüred-Örvény, Hunyadi u. 9/a
Telefon: 59/353-295

Füzes Panzió Étterme
Tiszafüred, Húszöles 31/b
Telefon: 59/352-705
II. kategória

Gémes Csárda
5350 Tiszafüred, Húszöles út 80/a
Telefon: 59/351-559
II. kategória

Gólyafészek Étterem
Tiszafüred, Semmelweis u. 7.
Telefon: 59/351-393, fax: 59/511-020
I. kategória

Hableány Hotel Étterme
Tiszafüred-Örvény, Hunyadi u. 2.
Telefon/Fax: 59/353-333
II. kategória

Horgász és Családi Camping Panzió Étterme
Tiszafüred, Kastély út- Üdülőterület
Telefon: 59/351-220, Mobil: 30/943-4768, Fax: 59/352-619

Kikötő a Döglött Macskához Vendéglő
Tiszafüred, Szabadstrand,
Telefon: 59/353-897

Korona Cukrászda
Tiszafüred, Örvényi u. 2/d
Telefon: 59/353-612, 30/319-0567

Molnár Vendéglő
Tiszafüred, Húszöles út 31/b
Telefon: 59/352-705
II. kategória

Nemzeti Étterem
Tiszafüred, Fő u. 8.
Telefon: 59/352-349, Fax: 59/511-212
III. kategória

Örvényi Hal-jó Vendéglő
Tiszafüred-Örvény, Szabics kikötő partszakasz
A kikötőben horgonyzó étteremhajó
Telefon: 30/312-7644, Fax: 54/500-206

Panoráma Étterem
Tiszafüred, Holt-Tisza part, Kistisza út
Telefon: 59/360-109, Mobiltelefon: 60/359-284
II. kategória

Patkós Csárda
Tiszafüred, a 33-as főút mentén, 44-es szelvény
Telefon: 52/378-605

Puszta Vendéglő
Tiszafüred, Örvényi út 66.
Telefon: 59/352-720
III. kategória

Skorpió Kisvendéglő
Tiszafüred, Piac tér
Telefon: 59/350-600

Western 357 Restaurant
Tiszafüred, Húszöles út 163.
Telefon: 59/351-151, 30/535-0505

 

Nimród Vadásztársaság
Nyergesek utcája 3/a.
Elnök: Lex László
Telefon: 59/350-743

 

népi kézművesség

Bőrdíszműves Alkotóház
Tiszafüred, Ady Endre út 45.
Népi iparművészek: Horváth Tibor és Horváthné Csanálosi Katalin
Telefon: 59/353-501, 30/315-38-64
e-mail: alk-haz-tf@freemail.hu

Nagyné Török Zsóka, fazekas
Tiszafüred, Szőlősi út 27.
Telefon: 59/353-538

Szűcs Andrea, Szűcs Judit, Szűcs Imre, fazekasok
Tiszafüred, Belsőkertsor út 4/a.
Telefon: 59/351-483, 30/482-4977

 


lovaglás
http://gulyas-tanya.internettudakozo.hu/main.html
http://lovas.lap.hu/


kerékpártúra útvonalak
(A mellékelt térképen jelölt túrák kis forgalmú közúton, kijelölt kerékpárutakon, csendes falvakon, természetvédelmi területeken haladnak át. A Tisza-tó körül húzódó gát a 11-es EUROVelo útvonal része.)
http://www.tisza-to-info.hu/10-871.html

kerékpárkölcsönzés
http://www.vendegvaro.hu/40-1096


futballpálya
a telektől 100 méterre, a gát mentén (Mohár)

 

Környezetbarát szúnyogirtás
A szúnyogok elleni védekezésről
Denevértartásra ösztönzik a velenceieket

 

Vízen

vízállás, vízminőség
http://www.hydroinfo.hu/

vízitúra útvonalak
http://vizitura.lap.hu/
http://www.umann.com/vizitura/
http://www.freeweb.hu/viziterkep/tokszol.htm

A Tisza medre, különösen a kanyarokban, lépcsőszerűen, hirtelen mélyül, fürdésnél erre legyünk tekintettel.
A homokpadok mindig a kanyar belső oldalán vannak, a pad felső része homokos, alul inkább iszapos. A kanyarok külső oldalán a gyors áramlás, a parthoz sodorhat. Veszélyesek lehetnek a bedőlt fák, az omló magas part.
A táborhely megválasztásánál vegyük figyelembe, hogy a vízállás hirtelen változhat, minimum 1-1.5 m szintkülönbség legyen. Figyeljük a vízállásjelentést! 1993-ban két nap alatt több mint 4 métert emelkedett a víz!
A part évről évre jelentősen változhat. Ahol a múlt évben azonos vízállásnál nagy homokpad volt, esetleg semmit nem találunk!
Ha lehet az ivóvizet is forraljuk (tea), vagy igyunk ásványvizet. NEOMAGNOL használatával a Tisza vize is ihatóvá tehető, mosogatásra is csak ezt szabad használni, így elkerülhető a hasmenés.


Kormorán jacht- és csónakkikötő
Tiszafüred-Örvény
Tel.: (59) 350-350, 06 (20) 939-1979
http://www.kormorankikoto.hu/

Szabics csónakkikötő
Tiszafüred-Örvény
Béke út 16.
Tel.: (59) 351-241, 06 30 954-8620
http://www.geocaching.hu/poi.geo?id=553&PHPSESSID=193cad321c5c86aeb6fa3eb0443ea68b


Magyarország halai

halételek

horgászat („A Tisza-tónak Örvény a horgászfaluja!")
http://www.vendegvaro.hu/40-1033
http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1232/123206.htm (Tiszafüred környéki halnevek)

Tiszatavi Horgászegyesület Szövetség
5350 Tiszafüred, Ady Endre út 16.
Telefon: 59/351280

Best Fishing Hajózási- és Horgász Bolt
5358 Tiszafüred-Örvény, Füredi út 68.
Tel.: 06 30-341-4632
http://www.bestfishing.hu/bolt_tiszafured.html

Harcsa Horgászbolt és diszkont
http://www.vendegvaro.hu/40-1094


vízisí, jet-ski és wakeboard
http://www.slalom.hu/cikkek/index.htm
http://www.wakeboarder.hu/
http://www.szalok.hu/
http://jet-ski.lap.hu/


a tiszai ladik
http://www.haldorado.hu/articles.php?articleid=950
http://www.szabadban.hu/index.php?aid=3432651f59bb6032075aed8

boat design
http://home.clara.net/gmatkin/design.htm
http://www.fao.org/docrep/007/y5649e/y5649e00.htm
http://boatdesign.net/directory/


tiszavirágzás (június vége)
A tiszavirág, Palingenia longicauda, egy nagytestű kérészfaj, amely már csak a Kárpát-medence alföldi folyóiban található. A víz szennyezésére és az élőhelye zavarására érzékeny faj védelem alatt áll.

Június végén nagy tömegben rajzanak a folyón a már ókorban is megcsodált kérészek, a "Tiszavirágok". Nyugat-Európában a XX. század első harmadában kihaltak az évmilliók óta a röpke násztáncra születő, majd holtan vízbe hulló kérészek. 1974-óta a Duna alsó szakaszán sem láttak rajzást, de lárvát sem találtak. Rajzáskor olyan tőlük a folyó, mintha milliónyi kicsi fehér virágocska ringana a felszínén. Egy nóta is született e páratlan látványról:

Temető a Tisza, mikor kivirágzik,
Millió kis lepke habja között játszik.
Egy sem él sokáig, míg számolok százig,
Temető a Tisza, mikor kivirágzik.

A mi szerelmünk is ilyen kérészélet,
Amint egybekeltünk, mindjárt semmivé lett.
De az én két szemem hulló könnytől ázik,
Úgy vágyom a Tiszát, mikor kivirágzik.

Csak addig élnek, amíg a megtermékenyített petéjüket a víz színére rakják, az álcák azután mederfenék iszapjában fejlődnek, hogy a pár órás nászrepülés után bőséges lakomát nyújtsanak a vízi madaraknak és a halaknak. Tömeges rajzás már csak a Tisza Vásárosnamény feletti szakaszán látható.
http://www.kanjiza.co.yu/press/p2003.06.14.htm
Szentpéteri L. József honlapjai: 1 > 2


daruvonulás a Hortobágyon (október)
A híres daruvonulás a késő őszi naplementék eseménye, amely Hortobágy egyik leglátványosabb és legemlékezetesebb madármozgalma. A vonuló darvak napközben a nemzeti parkot övező mezőgazdasági táblákon táplálkoznak. Késő délutántól gyülekeznek újra a pusztán, ahonnan naplemente idején nagy csapatokban húznak a hortobágyi halastavak irányába, ahol az éjszakát töltik. Az Észak-Európából (zömmel Finnországból) szeptember második felében érkező madarak a komolyabb fagyok beköszöntéig maradnak nálunk, majd Szicílián, illetve a Boszporuszon keresztül jutnak el észak-afrikai, tunéziai, szudáni telelő területeikre. A Hortobágyon átvonuló darvak száma másfél évtized alatt néhány ezerről 50–60 ezerre nőtt. Az eget betöltő hangosan kurrogó-krúgató darucsapatok látványa minden szemlélő számára felejthetetlen élményt nyújt.


termálfürdők

Gyógy- és Strandfürdő, Tiszaújváros
http://www.vendegvaro.hu/41-186
http://www.termal.tujvaros.hu/

Termál- és Strandfürdő, Berekfürdő
http://www.vendegvaro.hu/41-188
http://berekfurdo.hu/

Termál- és Gyógyfürdő, Tiszafüred
http://www.vendegvaro.hu/41-187

Öltözők: kabinos és vállfás.
Medencék: 4, alapterület (m2): 1606.
Vízhőmérséklet (°C): 26–40.
A víz jellemzői: nátrium-hidrogén-karbonátos hévíz.
Parkosított terület: 25 000 m2.
Szolgáltatások: hideg és meleg ételek, fagylalt, üdítő árusítása.

Termálstrand
Kőtelek, Szabadság u.
http://www.vendegvaro.hu/41-168


kirándulások

TVK Szabadidőközpont, Tiszaújváros
Az ország egyetlen, télen-nyáron működő jégpályája ebben a szabadidőközpontban található, így akár a legnagyobb kánikula közepén is bikiniben korcsolyázhatunk! A névadó Tiszai Vegyi Kombinát jóvoltából a belépőjegyek árai alacsonyak, ráadásul az ingyenes csúszdahasználatot is magukba foglalják. Sportolási lehetőségek: úszás, strandröplabda, asztalitenisz, lábtenisz, kispályás foci, korcsolyázás. Szórakozási lehetőségek: koncertek, bulik.
Jegyárak: felnőtt hétvégi 500 Ft, hétközben 400 Ft, diák hétvégi 300 Ft, hétközben 250 Ft.
Megközelíthetőség: M3-as autópályán Tiszaújvárosig, majd onnan kb. 7 km a strand.
Tel.: 49/522-029
http://www.vendegvaro.hu/40-737
http://www.tujvmkvk.hu/sport.html
http://tiszaujvarosi-kisterseg.celodin.hu/idegenforgalom.htm

Hortobányi Nemzeti Park
http://www.hnp.hu/
http://www.vendegvaro.hu/34-471

Tisza-tavi Madárrezervátum
http://www.vendegvaro.hu/34-565

Arborétumok a környéken:

Tiszaigar: http://www.vendegvaro.hu/34-8

Bükki Nemzeti Park Erdőtelki Arborétuma: http://www.vendegvaro.hu/34-32

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Arborétuma, Tiszakürt

Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Arborétum

Szarvasi Arborétum (Pepi kert)

Nyíregyházi Botanikus Kert

Nyíri Arborétum: http://www.arboretum.hu/

Jámbor Vilmos Arborétum: http://www.agria.hu/heves/recsk/jambor.htm

 

Látogatható biogazdaságok

Hortobágy 4071, Czinege János u. 1. Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző KHT, Pusztai gazdálkodás, állattartás; Boda Mihály T: 52/369-105, 52/369-026 apuszta@axelero.hu

Mezőtúr 5401, Petőfi tér 1. GATE Mg.-i Gépészmérnöki Főiskolai Kar, Növénytermesztési Tanszék
Paszternák Ferenc T: 56/350-322

Tiszaföldvár 5430, Petőfi út 3. Biozöldség termelés; Kiss Imréné; T: 56/470-380, F: 56/470-381

Tiszacsege 4066, Fő u. 81. Biogazdálkodás; Bodnár György; 52/373-065

 

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

 

 

 

Függelék



Védett tiszai halfajok állománya, populációdinamikája

Györe Károly1, Józsa Vilmos1, Lengyel Péter1, Harka Ákos2
1Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
2Kossuth Lajos Gimnázium, Tiszafüred

Kivonat

A Tisza cián- és nehézfém szennyezése kapcsán az MTA “A Tisza és vízgyűjtője komplex vizsgálati és fejlesztési programja” c. helyzetfeltárási anyagában többen javasolták, ill. részben el is végezték a Tisza-térségről rendelkezésre álló forrásmunkák feldolgozását. Különösen a hidrobiológiai témájú dolgozatok áttekintése során derült fény jó néhány hiányosságra, amelyekre a jövőbeni programszervezések elősegítése céljából külön felhívták a figyelmet. A jelentős számú, de szakterületi megoszlásában egyenlőtlen kutatási részeredményeket tartalmazó közlemények mennyiségéhez képest csekély a szintetizáló forrásmunka. A csak kéziratban meglévő tudományos beszámolók és jelentések értékes adatai szinte hozzáférhetetlenné válnak mások számára. Az egyes élőlénycsoportok kutatottságának aránytalanságát elsősorban a feltűnő kutatástámogatás csekélységében, ill. teljes hiányában kell keresni.

A Tisza halaival foglalkozó, egyetlen átfogó jellegű dolgozat szintén csak kéziratos formában ismeretes (Györe K.: A Tisza vízrendszerének vízminőségi állapota, haltermelése, halászatbiológiai elemzése. HAKI, 1994. pp. 340), eredményei ugyanakkor megfelelő alapot szolgáltattak a ciánszennyezés előtti tiszai halállomány állapotáról és nagyságáról. A folyó vízrendszerének halaival kapcsolatos kutatások, felmérések többsége a szerény kutatástámogatási lehetőségeknek köszönhetően nem voltak elég célirányosak, szervezettek. A sokszor nagyon eltérő mintavételi és feldolgozási módszereket alkalmazó vizsgálatok során nyert roppant értékes adatok és eredmények gyakorta nem összehasonlíthatók. A halközösség struktúrájára és működésére vonatkozó adatgyűjtő munkát végző eltérő felkészültségű kutatóhelyek (HAKI, Debreceni Egyetem, HNP, KMNP) és személyek (Harka Ákos, Hoitsy György) egymástól teljesen függetlenül dolgoztak különböző megbízások alapján és eltérő célokkal, ami nehezítette az eredmények szintetizálását.

A fenti lehetetlen állapotok felismerése vezette a KöM Környezetvédelmi Hivatalát arra, hogy szakemberek bevonásával kidolgozza a vizes élőhelyek biológiai sokféleségének trend monitorozási rendszerét. A romániai eredetű cianidszennyezést követően 2000 és 2002 között a Szamos és a Tisza folyók halközösségének struktúráját a jelenlegi állapotában még nem teljesen kidolgozott program főbb módszertani javaslata szerint mintáztuk és elemeztük. Előadásunk a Tisza halfaunájából a védett halakat mutatja be a 2000-2002. évi gyűjtések alapján, valamint 7 védett halfaj alapvető populációdinamikai paraméterét ismerteti.

A Tisza vízrendszerén 2000. május 29. és 2002. május 23. között 4 hosszabb és több rövidebb idejű expedíció során mértük fel a folyó halközösségét.

Vizsgálataink eredményeképpen a Tisza Rachiv és Szeged közötti szakaszán kimutatott összesen 61 halfajból a természeti értékek száma 25 volt. Hazai szakaszon 21 védett halfaj populációja fordult elő. Időközben, 2002. január elsejétől három halfajt (leány koncér - Rutilus pigus virgo; fenékjáró küllő – Gobio gobio; szivárványos ökle – Rhodeus sericeus amarus) helyeztek védelem alá. A ciánszennyezést megelőző időszakban 1999-ig a forrástól a torkolatig 25 (+3), a hazai szakaszon pedig 19 (+3) védett hal élt. Mindhárom csak 2002-től védett faj már ekkor is a halközösség tagja volt. Hazánk faunaterületén a védett és a fokozottan védett halak száma jelenleg 34. A Tiszában valaha is kimutatott 28 természeti értékkel rendelkező hal a védettségi listán szereplők 82%-a. Csak a tipikusan dunai halak, a dunai ingola (Eudontomyzon mariae), a dunai nagy hering (Caspialosa kessleri), a gyöngyös koncér (Rutilus frisii meidingeri), a rendkívül ritka viza (Huso huso) és sőreg tok (Acipenser stellatus) valamint a hazai halfaunából eltűntnek nyilvánítható állas küsz (Chalcalburnus chalcalcoides) hiányzik a folyó halközösségéből. A fajszintre lebontott kezelési javaslatokra vonatkozóan csak a hazai szakaszon 2000-2002 között bizonyítottan előforduló 21 védett halfaj esetében térünk ki. Az előfordulási gyakoriság, az egyes folyószakaszokon tapasztalt állomány nagyság és korösszetétel alapján a szóban forgó fajokat három nagyobb csoportba soroltuk. Az elsőbe tartoznak azok a taxonok, amelyek a Tiszában és a Szamosban a ciánszennyezést megelőzően is nagyon ritkán fordultak elő, populációik jelentéktelen egyedszámmal voltak jellemezhetőek (6 faj). A második csoportba sorolt 12 faj állománya csak kis mértékű károsodást szenvedett el, tiszai és szamosi populációik nincsenek veszélyben. A harmadik csoportba tartozó 3 hal (Gobio kessleri, Gymnocephalus schraetzer, Zingel zingel) populációja a szennyezés során jele

 

A Tisza-tó halállományának értékelése 2000-2003 között

Harka Ákos1, Juhász Lajos2
1Kossuth Lajos Gimnázium, Tiszafüred
2Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Természetvédelmi,
Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék, Debrecen

Kivonat

Munkánk során a haltársulások tisza-tavi állományának felmérésével és monitoringjával a Tiszát 2000 tavaszán sújtó környezeti katasztrófa következményeit, valamint az időközben bekövetkezett változásokat igyekeztünk felmérni és értékelni.

Az Élő-Tisza több pontján varsákkal folyamatosan, kézihálókkal és elektromos halászgéppel alkalmanként ugyanazokat a víztereket mintáztuk. Vizsgáltuk a különböző korú holtmedreket is. Összességében három mintavételi területen mintáztunk. A tározótérben két mintavételi helyet jelöltünk ki.

A mintavételek során a három élőhelytípus mintavételi területeiről mindösszesen 45 faj 13 721 egyedét vettük számba.

Kutatásaink fontosabb megállapításai:

A ciánszennyezés a Tisza-tó területére eső folyószakaszon is súlyos károkat okozott, de mivel a tározóteret lényegében nem érintette, a Tisza-tó egészét tekintve lényegesen kisebb arányú volt a veszteség, mint a hasonló menedékkel nem rendelkező folyószakaszokon.
A folyómederben érzékeny veszteséget szenvedtek egyebek közt a halállomány zömét kitevő keszegfajok (karika-, dévér- és lapos keszeg), visszaszorult a bagolykeszeg, a süllő és a kősüllő, a védett fajok közül pedig a korábban tömeges előfordulású selymes durbincs és halványfoltú küllő.
A jelentős veszteségek ellenére sem állítható azonban egyetlen fajról sem, hogy a ciánszennyezés következtében eltűnt volna a folyószakaszról, és egyetlen fajnál sem tapasztaltuk, hogy az ivarsejtek károsodása miatt a szaporodóképesség csökkent volna.
A 2000 tavaszán korán érkező és tartóssá váló árvíz, valamint a hozzá társuló szokatlanul meleg időjárás olyan halszaporulatot eredményezett, amilyenre évtizedek óta nem volt példa, megteremtve ezzel a halállomány regenerálódásának alapjait.
Néhány évnek azonban még el kell telnie ahhoz, hogy a kedvező változás a fogási eredményekben is megmutatkozzék, mert egyrészt sem a süllő, sem a keszegfajok nem gyors növekedésűek, másrészt egyetlen év kiemelkedő szaporulata – bármilyen jelentős is – önmagában véve nem elegendő és nem is alkalmas a több korosztályból kikerülő veszteség pótlására.
A tározó halainak gyakoriságában a katasztrófa jelentős arányeltolódásokat okozott. A karika-, dévér-, lapos- és bagolykeszeg, valamint a süllő és a kősüllő megfogyatkozása következtében a katasztrófát kisebb veszteséggel átvészelő fajok (pl. ezüstkárász, fekete törpeharcsa, folyami géb) relatíve nagyobb arányt képviselnek a halállományban. Az a veszély azonban nem áll fönn, hogy a helyüket átveszik, mert az ökológiai igényeik csak részben egyezőek, a niche-k, amelyekben élnek, nem fedik egymást.
A Tisza-tó tározótere refúgiumterületet jelenthetett sok hal számára. A veszteséget tovább csökkenthette volna az, ha a téli vízszint az utóbbi évek gyakorlatához képest magasabb lett volna, ami a szennyezett víz hígulását és az ide menekülő halak nagyobb védelmét jelenthette volna. A tározó jövőbeni vízkormányzásában ezt az egyik legfontosabb szempontnak kell tekinteni!
A halfauna nem károsodott irreverzibilisen. A természetes regeneráció - eltérő időn belül - minden faj állományának az eredetihez közeli állapotát eredményezheti. A kíméletesebb hasznosítás, az orvhalászat-horgászat visszaszorítása, az átgondoltabb vízszintszabályozás és a leeresztés után a csatornákban, lapvizekben visszamaradt halállomány mentése, az élő folyóba történő visszajuttatását lényegesen hatékonyabban kell megvalósítani.
A halállomány további folyamatos monitoring vizsgálata a változások irányának rögzítése a továbbiakban is indokolt!
ntősen sérült.