Terebess gyümölcskalauz
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a
Kertek és konyhák indexlapra

 

Pompás fejesakác
Parkia speciosa Hassk.
Család: Fabaceae (pillangósvirágúak)

A: pete bean;
F, S: peté, petai;
N: Petebohne

A pompás fejesakác nagy termetű, terebélyes, legfeljebb 30 m magas fa, koronája ernyő alakú, kérge vörösesbarna, fiatal ágai pelyhes szőrűek. Szórt állású levelei 2-6 cm hosszú nyelűek, kétszeresen szárnyaltak és általában 30 cm hosszúak. A levélen 14-18 pár másodrendű gerinc található, mindegyiken körülbelül 60-70 szálas-hosszúkás, 5-9 x 1,5-2,2 mm nagyságú levélke helyezkedik el. A hajtások végén 20-45 cm-es, csüngő tengelyeken körte vagy bunkó alakú, kb. 4 cm átmérőjű fejecskevirágzatok fejlődnek. A virágzatok soktagúak és világos barnássárga színűek, alapjukon porzós és meddő, csúcsukon hímnős virágokkal. A nagyon kis virágok csészéje és pártája cső alakú, 5 cimpájú, 10 porzójuk a tövén csőszerűen összenőtt.
Termése: a csüngő fejecskevirágzatból egy csomó nagy, éréskor barnászöld, fényes hüvely fejlődik, 12-18 maggal. A vaskos hüvelyek ék alakban hosszú kocsányba keskenyednek, 35-45 cm hosszúak és 3-5 cm szélesek, laposak, többé-kevésbé csavarodottak, érés idején a magok körül erősen duzzadtak. A széles tojás alakú vagy kerekded magok (2,5 x 2 cm) vékony, fehér héjúak és lisztes, narancsszínű vagy sárga pulpába ágyazottak, kellemetlen szagúak.
Felhasználása: szaga ellenére, amely szerencsére hevítéskor elvész, a fejesakácmag Délkelet-Ázsiában a legkedveltebb zöldségfélék közé tartozik; íze a fokhagymához hasonló, és fűszeres körítésként ételekhez adják. A friss, fiatal és érett magok nyersen is ízletesek, de főzve vagy párolva is tálalják. A megszárított magokból fűszeres liszt őrölhető. Héj nélkül a magokat olajban sütik, vagy hosszabb áztatás után megfőzik. A hüvelyek terméshúsa savanykásan édes ízű, és mint a tamarinduszt, mártások és levesek fűszerezésére használják.
A fiatal levelek és virágzatok nyersen vagy áztatás után zöldségként fogyaszthatók. A magokat a gyógyászat máj- és vesefájdalmak kezelésére, duzzanatok ellen és féregűzőként alkalmazza. A pompás fejesakác kedvelt árnyékot adó fa településeken, kávéültetvények és más növénykultúrák számára.
Elterjedése: Délkelet-Ázsiában honos, ahol gyakran termesztik. Ázsián kívül ritkán találkozunk vele.
Termesztése és betakarítása: a trópusi klímában tenyészik, a síkságoktól 1500 m magasságig. A lassan fejlődő növényt magról szaporítják. A kifejlett fák 200-5000 hüvelyt hoznak évente; betakarításkor a terméságazatokat egészben vágják le, éretlen vagy érett állapotban.
Rokon fajok: más Parkia fajok is szolgáltatnak ehető hüvelyeket, amelyeket éppúgy használnak fel, de csekélyebb a gazdasági jelentőségük: Délkelet-Ázsiában a P. timoriana (DC.) Merill, a P. sumatrana Miquel, valamint több, kevésbé elterjedt faj; a trópusi Afrikában a P. biglobosa (Jacq.) Benth. és a P. filicoides Welw. ex Oliver tartozik ebbe a csoportba.