Japánszilva-fajták (Prunus salicina spp.)

Terebess gyümölcskalauz
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
« vissza a Kertek és konyhák indexlapra
« vissza a Terebess-kert főlapjára

Japánszilva
Prunus salicina (syn. Prunus triflora, Prunus thibetica)

más néven: fűzlevelű ringló
sumomo [japán]
Japanese plum [angol]
li, riben li, lizi [kínai]

A japánszilvafaj érdekes módon Kínában a Jangce folyó völgyében alakult ki, ezért kínai szilvaként és kínai japánszilvaként is emlegetik. Japánban 2300 éves magleletei ismertek, ma ismeretes fajtáit Kaliforniában állították elő, de Japánban más szilvafajokkal is keresztezték. A japán típusú szilvákat gömbölyű formájú, kerekded, nagy gyümölcseiről, kékeslila, kékesvörös, esetleg kékesfekete gyümölcseiről tudjuk leginkább megismerni.
A japánszilvákat elsősorban a mediterrán területeken termesztik, de hazánkban is találhatók ültetvények.
A japánszilvák mélynyugalma korán véget ér, ezért a virágrügyek és a korán nyíló virágok érzékenyek a lehűlésekre. A hazai ökológiai feltételek nem optimálisak számukra, ezért termesztésük kockázatos. A téli és tavaszi fagykárok mellett a leukosztomás ágelhalás is gyakran jelentkezik. A magyar termést július végétől fogyaszthatjuk egészen szeptember végéig, október elejéig.
A szilva finom íze a cukrok és a savak kedvező arányának köszönhető. Nagyon értékes gyümölcs, fontos szerepet játszhat az egészségmegőrzésben, de csak akkor, ha nem pálinkát főzünk belőle. Kalóriatartalma kétszer kisebb a kenyérnél. Gazdag választékban tartalmaz egyéb értékes anyagokat is, vitaminokat, ásványokat, enzimeket, pektint, cellulózt, antocianint stb. Annyiszor ehető, ahányszor csak megkívánjuk. Fogyasztása jótékonyan hat az idegek és az agy működésére. Enyhe hashajtó hatású, emiatt különösen az idős embereknek előnyös, akiknek a csökkent testmozgás révén renyhe a bélműködésük. Ésszerűen fogyasztva növeli a munkaképességet.
Kitűnő székletszabályozó, a belek karbantartása miatt az ún. meghűléses betegségeknél is jó szolgálatot tesz a hurut megszüntetésével és a belek kitisztításával.
Sajnos a főzés, párolás jelentősen csökkenti az értékét. Magas savtartalma miatt csak érett állapotban fogyasszuk, ilyenkor a magas cukortartalma adja a frissítő hatást!
A friss gyümölcs kilogrammonként: 7 g fehérjét, 5 g zsírt, 131 g szénhidrátot, 5 g szerves sót és 5 g rostot tartalmaz. Az aszalt gyümölcs pedig 8 g fehérjét, 8 g zsírt, 135 g cukrot, 5 g szerves sót és 6 g növényi rostot tartalmaz.

Japánszilva-fajták:

Kiyoka