Nemzetközi Kerámia Szimpozion, Kecskemét

A rakuégetés XVI. századi japán technológia, eredetileg kézzel formált, alacsony hőfokon égetett, ólommázas teakerámia volt. Egyszerű technológiája miatt később is kedvelt és egy sajátos fajtája napjainkban ismét elterjedt, elsősorban az USÁ-ban.

JAPÁN RAKU
Technológiájában két különböző válfaja volt ismert:

I. VÖRÖS RAKU
Oxidációs tűzben készült, égetési hőfoka 750-800 C°. Ehhez az eljáráshoz magas vastartalmú, olvadékony agyagfajták használhatók. Faszén-tüzeléses kemencében készül.

Az égetés leírása:
1. Zsengélés (magastüzű agyag alacsony hőfokon égetve).
2. Díszítés: zsengélés után az edényeket hosszú vályúba teszik, közéjük faszenet tesznek, majd meggyújtják. Egy bizonyos idő után részleges redukciót végeznek úgy, hogy a faszén égését hirtelen lefojtják, vagy a tárgyat kivéve hirtelen vízbe mártják.
3. Mázazás: A mázazás vékony ecsettel többször felvitt mázréteget jelent (3-4 átfestés). A mázba ragasztóanyag is kerül, hogy a fogó ne szedje le a felületről.
4. Égetés: faszenes, tokos kemencében történik. A megolvadt mázú tárgyat fogóval kiveszik a kemencéből és levegőn lehűtik.

MAGYARORSZÁGON TALÁLHATÓ RAKUZÁSRA ALKALMAS AGYAGFAJTÁK:
– petényi agyag,
– bármely magastüzű agyag, 30% samottal keverve,
pl. földpát 10%
kovaföld 10%
kaolin 30%
kvarc 5%
bentonit 3%
A samott egy része a porozitás növelése céljából helyettesíthető perlittel.
10-20% talkum hozzáadása keményíti az anyagot. Hazai körülmények között, zsengélés előtt a tárgy bevonható vörös vasoxiddal, ez hatásában helyettesítheti a magas vastartalmú agyagot. Mázazáshoz bármilyen színtelen máz alkalmazható, amelybe keverhetünk vasoxidot és 1/20-ad részben ragasztóanyagot is. (Gyógyszertárban kapható ún. tragakantha.)

II. FEKETE RAKU
Az égetés 900-1000 C°-on történik, kevesebb vastartalmú, magasabban égő agyagfajtákból készülnek a tárgyak. Faszenes kemencében ég a kerámia, amelyet tokba helyeznek. A máz olvadásakor kemencetéren belüli redukciót végeznek a faszén égésének elfojtásával, amely a máz megolvadása után néhány percig tart. Ezután a tárgyat vízbe mártják.

– A "Siratama" japán rakumáz receptje (fekete):
10-12% bórax
50% vörös ólomoxid PB3O4
30-39% kvarc
8-9% vasoxid
3-4% barnakő

– Egyszerű fekete rakumáz receptje:
100% színtelen máz
8-9% vasoxid
3-4% barnakő
(Megjegyzés: a fent leírt technológiák és mázreceptek a szimpozionon nem kerültek kipróbálásra.)

FASZÉN-TÜZELÉSES RAKUKEMENCE
Siklós, 1981. július 30.

MŰKÖDÉSE
A kemencetéren belüli redukció a faszén elfojtásával történik. A tárgyak tokban vannak, nem érintkeznek közvetlenül a tüzelőanyaggal.
Égetési idő 8-10 óra (a faszén minősége, időjárás, kemence nagyságának függvénye).

FELHASZNÁLT ANYAGOK:
raku-tok (hódmezővásárhelyi tokmasszából, vagy pyrogránit présmasszából);
alap: 9 db sillimanit-tégla;
kemencetest: 89 db samott-tégla;
berakólap a lefedéshez.

ÉPÍTÉSE: A kemence nagysága a tok méretéhez igazodik. A téglák lazán, hézagosan illeszkednek, így biztosítva az elegendő levegőt az égéshez.
Szélirányban, egymással szemben egy-egy tégla nagyságú nyílást hagytak a hamuzáshoz. A tok és a fal között kb. 12 cm-es rés szükséges a faszén égetéséhez.

ÉGETÉS: A zsengélt, mázazott tárgyat a kemencében lábakra állított tokban helyezték el. A tok és a kemencefal közötti részt lazán feltöltötték faszénnel, majd alulról begyújtották. Az égést fújtatással gyorsították. A hamut folyamatosan, a hamuzónyíláson keresztül eltávolították. A tüzet felülről táplálva a kemence a megfelelő hőfok elérése után elfojtva redukál.

ÉGETÉS A SZABADBAN NEMZETKÖZI KERÁMIA SZIMPOZION KECSKEMÉT – SIKLÓS 1981. július 1-31. Siklósi Szimpozion Kiadványok 10., 1982

ÉGETÉS A SZABADBAN
NEMZETKÖZI KERÁMIA SZIMPOZION
KECSKEMÉT – SIKLÓS
1981. július 1-31.
Siklósi Szimpozion Kiadványok 10., 1982