Zen buddhista egypercesek
Fordította: Terebess Gábor
Illusztrálta: Tarnóczy Zoltán

A hetvenes évek közepéig a hazai tájékozódás-tájékoztatás a zenről igencsak szórványos volt. Mindig kellett valami ürügy, hogy szóba hozathassék.
Szabó György ürügyül a modern nyugati festészetet hozta fel Képek és lagúnák c. könyvében (Kossuth Kiadó, Budapest, 1964), Darabos Pál a Helikon Világirodalmi Figyelőben a kortárs amerikai irodalmat (1966/3, 315-331.), Fehér József András a Vigíliában a katolikus lelkiséget (1970/6, 367-376.), Szőnyi Magda a Magyar Pszichológiai Szemlében a lélektan új nyugati irányzatait (1973/1-2, 237-244). Bekerült címszóként az Esztétikai kislexikon második kiadásába (Kossuth Kiadó, Budapest, 1972, 709-710.) és a Világosságban Somogyi Győző összevethette a XX. századi misztika-elméletekkel (1973/11, melléklet: 3-30.).

Akkoriban a Gorkij Könyvtárban dolgoztam és zen fordításaimhoz Tarnóczy Zoltán kollégám, aki karikaturistának készült, firkálgatott ezt-azt. A Világosság szerkesztőségében megtetszett Palkó Magdának, és kiharcolt egy oldalt Somogyi Győző engedélyezett cikke mellé. Ezek voltak az első magyarul hivatalosan publikált (és mindjárt illusztrált) zen szövegek:

Később néhány további is megjelent a Hetényi Ernő-féle Buddhista Misszió gépiratos „folyóiratában".
Szerkesztettem belőlük egy szórólapot a kilencvenes évek végén:

Folyik a híd (Csan buddhista anekdotakincs) című könyvem már csak a rendszerváltáskor jelenhetett meg (Officina Nova, 1990) Lacza Márta gyönyörű, de merőben más felfogású illusztrációival.

Terebess Gábor