Japánkert (1926-1928)
Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Intézet
1149 Budapest, Mogyoródi út 56-60.
Tel.: 273-2741, 273-2742, fax: 273-2744
Forrás: http://www.agroinform.hu/varga/japankert.htm

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

 

1./ A japánkert rövid története:

Iskolánk japánkertjét a japánkertek alapelvei alapján 1926-ban saját tervei szerint kezdte építeni Varga Márton az intézmény alapítója és névadója. Mint az ország első japánkertje 1928-ban készült el 1586 m2-en, és még ebben az évben megtekintette Hirohito japán trónörökös, aki tetszését növényadományokkal fejezte ki.


Varga Márton tervei a japánkertről

Ezek közül még ma is látható az Orixa japonica, a Prunus serrulata "Kansan" utódja, továbbá a Wisteria sinensis, az Acer ginnala, a Hibiscus syriacus (teltvirágú alak) és a Prunus nana. A kert hangulatát meghatározó kövek (forrásmészkő, édesvízi mészkő) a fogaskerekű pályájának korszerűsítésekor kerültek a felszínre. Ezeket lovasfogatokkal szállították a helyszínre. A műtárgyakat és növényeket a korabeli építők nagy gondossággal gyűjtögették és helyezték el a legmegfelelőbb helyre.


A japánkert egy részlete az 1928-29-es tanévben.

A második világháború súlyos károkat okozott a japánkert növényeiben, berendezéseiben, valamint a későbbi időszakban néhány kőlámpás és egy daru szobra is eltűnt illetve más intézménybe került. Az ötvenes és hatvanas években felújították, majd a hetvenes években újabb területtel bővült, így ma már meglehetősen sok vonásában eltér az eredeti állapotától.


Anna főhercegasszony és József Ferenc főherceg a székesfővárosi kertészképző japánkertjében (1928)


Miniszteri látogatás az iskola kertjében (1930)

2./ A kert jelene:
2.1./ A tórendszer, sziklacsoportok - kövek:

A jelenlegi állapotában 3000 m2-es kert magja a japánkertek történetében jelentős Edo- (1603-1868) és Meiji- (1868-1912) korszakot reprezentálja. Rendeltetése szerint, a formai szempontokat is figyelembe, véve kertünk a sík kertek (hiraniwa) alaptípusán belül a daimio tavas sétakertek és a teaházi kertek rendszerébe sorolható. Alapja a kb. 500 m2 nagyságú, erősen tagolt partvonalú tórendszer, melyben a jelentősebb egységeket művészien elrendezve építették meg. Ezek: "Vízesés", "Kincseshajó", "Teknőcsziget", "Darusziget", "Semmiség óceánja". Átlagos vízmélysége 50 cm, rajta több áthidaló, kőhíd és lépőkő vezet, melyek megkönnyítik a rejtett zugok felderítését, megtekintését. A tó vízfelszíne illetve az elszivárgó víz kedvező mikroklímát alakít ki az igényesebb növények számára, ezzel biztosítva az optimális környezeti feltételeket. A hegyeket jelképező sziklacsoportokat és köveket jelentőségüknek megfelelően az irányító elveket figyelembe véve előre elkészített tervek alapján helyezték el (különleges jelentőségű, pl.: "az urak védőköve, a vízesés mellékköve, a paradicsomszigetet jelképező kő, teknosbékafej-kő, két kéz kő, két láb kő, előugró kő, holdárnyékkő, hegycsúcskő, ködfátyolkő, a tiszta hold köve, a hegynyeregkő, a tűz köve, a játszó halak árnyékköve, a tigris búvóköve"). A teret és távlatot a kert nyugati oldalán, a tó, folyását tekintve legtávolabbi pontján létesített sziklakertbe komponált "Fuji-yama" stilizált havas csúcsa adja.


2.2./ Utak, műtárgyak:

Az utak, ösvények vezetése a korabeli követelményeknek megfelelően igen rafináltak: a fordulók mindig újabb és újabb látnivalót adnak, néhol a kövek úgy vannak lerakva, hogy a kertbe lépőnek fel és le kell nézniük járás közben, ami a kikapcsolódást és a meditáció lehetőségét fokozza. Majd hirtelen kitágul a tér, kényelmesebb a járás és csodálatos látvány tárul a látogató szeme elé (a kert legidősebb, tekintélyes és gyönyörű fája: Acer platanoides). Az utak nagy részét természetes kőből kirakott lépőkövek "ritmusa" teszi még hangulatosabbá.

A kert műtárgyai sajnos meglehetősen hiányosak, sérültek, nagy részük felújításra szorul. Mindamellett a meglévők rusztikus megjelenésükkel fokozzák a kert esztétikai hatását. Így pl. a teaház, kőlámpások, víztartó, virágtartók, hidak, áthidalók, kőpadok stb. A régi és klasszikus szokásokat és követelményeket követve (Momoyama-korszak, 1573-1603), miszerint a teaház nem a nagyközönségnek és nem köznapi célokra vagy szórakozásra szolgál, teaházunk a kert egy diszkrét, félreesőbb helyén épült fel, harmonikusan illeszkedve természetes környezetébe.

2.3./ A növényzet:

A japánkertben a növények jelentik a változatosságot, az életet. Az iskola fennállása óta tanárok, diákok nagy gondossággal és lelkesedéssel gyűjtötték és telepítették a növényeket, természetesen mindig szem előtt tartva az intézmény nevelo-oktató, ismeretátadó és szemléletformáló és alakító feladatait is. Ennek eredményeként valóban nagyon változatos és sokszínű növényállomány jött létre, közöttük több botanikai érdekességgel és különlegeséggel. A magas faj és egyedszám kifogástalanul illeszkedik a kert magját képező tórendszerhez, szikla- és kőcsoportjaihoz, valamint a meglévő egyéb műtárgyakhoz. Egymást kiegészítve tökéletes harmóniát alkotnak.

A japánkert megépítése óta meglévő és megtekinthető jellegzetesebb növényeink: Acer ginnala, Hibiscus syriacus, Prunus nana, Orixa japonica, Acer platanoides, Sophora japonica Wisteria sinensis stb. A kedvező mikroklíma hatására számos fa tekintélyes növekedésével, méltóságteljes megjelenésével hívja fel magára a figyelmet, így pl.: az Acer platanoides, Corylus colurna, Sophora japonica stb. Külön is ki kell emelnünk közülük két fenyőt, melyek különleges habitusukkal és szépségükkel méltán váltak kertünk büszkeségévé. Egyik a tekintélyt parancsoló sudár termetű, lombhullató kínai mamutfenyő, a Metasequoia glyptostroboides. Történetéhez tartozik, hogy miután a szakmai körökben kihaltnak vélt Metasequoia nemzettség néhány példányát 1944-ben, Kínában megtalálták. Magcsere útján Magyarország is kapott továbbszaporítás céljára e ritka növény magjából (Dr. Gregus Pál, Szeged). Az 1950-es évek elején a sikeres hazai szaporítású magoncokból (Dr. Barabits Elemér) iskolánk is kapott 2 db-ot, melyből ez az egy példány megmaradt. A maga 28 m-es magasságával méltán mondhatjuk, hogy Magyarország egyik legidősebb és legnagyobb példányát gondozzuk az iskola kertjében. A másik ennél valamivel fiatalabb, az 1960-as évek elején telepített Pinus wallichiana, himalájai selyemfenyő, amely több hozzáértő szakember szerint is különleges lombszínével, monumentális alakjával és hatalmas méreteivel (talaj felszínétől ágas, ún. "szoknyás") szintén egyedülálló az országban.

Japánkertünk nevezetességeihez tartozik továbbá a tavaszi virágzáskor megkapó látványt nyújtó Magnolia kobus, a Magnolia x soulangiana, a kelet-ázsiai vallásvilágban nagy tiszteletnek örvendő, gyógyhatású és hosszú életű páfrányfenyő a Ginkgo biloba. Különleges, bizarr formájú a csüngő ágú japánakác, Sophora japonica "Pendula", mely érdekes ágrendszerével lombhullás után is díszít. Japánkert virágzó cseresznyefa nélkül elképzelhetetlen. Kertünkben a már korábban említett japán trónörököstől kapott Prunus serrulata "Kansan" egyik utódja látja el ezt a feladatot. Értékesebb növényeink között kell megemlíteni a meglehetősen ritka orgona fajokat, a Syringa josikaea és a Syringa x laciniata-t, a csodálatos egész nyáron virágzó a teaház együttesébe tartozó Paeonia suffruticosa-t. A kert legújabb korszakából származik két kínai kenderpálma, a Trachycarpus fortunei, melyeket lelkes tanárok és diákok telepítettek saját maggyűjtés és sikeres szaporítás után. A nagyobbikat 1985-ben ültették ki, azóta többször virágzott, sőt termést is hozott. Törzsmagassága jelenleg 5 m, télen fóliatakarással védjük a megfagyó csapadéktól.

A tó felszínén úszónövények, (Pistia stratiotes, Eichornia crassipes), benne tündérrózsák, a vízparton bambusz (Phyllostachys viridi-glaucescens) és vízparti évelők teszik még látványosabbá a kertet. A lágyszárú évelő, egy- és kétnyári növények egyesével vagy csoportosan szervesen tartoznak a kert egységéhez. Sziklakertünk értékes növényei többek között a kora tavasszal nyíló kökörcsinek (Pulsatilla vulgaris ssp. grandis és a Pulsatilla pratensis ssp. nigricans), a félárnyékos, árnyékos eldugott zugokban pedig a Cyclamen purpurascens és az Erythronium dens-canis, a kakasmándikó különleges virágzó egyedeit találhatja a figyelmes látogató. Természetesen japánkertünk összes növényét nem lehet és nem is célunk egyenként ismertetni, ugyanakkor mellékletben közöljük az iskola Index plantarum-ának ide vonatkozó részeit.

3./ Kertünk jelentősége, jelenlegi feladatai és a hozzá kapcsolódó célok:

1.) Mint az ország első, a klasszikus példák alapján igényesen kialakított japánkertje, kerttörténeti emlék, olyan művészi alkotás, mely a kertkultúra és kertmesterség egyik fontos alapköve.

2.) A növényfajok gazdagsága, gyűjteményes jellege alapján, az iskolai tankert többi részével együtt botanikus kertként is ellátja feladatát (1997. október 20-án ünnepélyes keretek között megalakítottuk az iskolai botanikus kertet).

3.) Az iskola pedagógiai programjának megfelelően a nevelési-oktatási feladatok teljesítésében elsődleges szerepet játszik. Ezek: az elsősorban szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak tanítása során jelentkező ismeretek, jártasságok és készségek megszerzésére irányuló tevékenységek.

4.) Együttműködési megállapodás, vagy esetenkénti megkeresés alapján oktatási (általános iskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák, szakiskolák stb.), kulturális és művelődési intézmények számára foglalkozások megszervezése, biztosítása.

5.) Az ismeretszerzés, esztétikai nevelés, szemléletformálás és alakítás: a természetes és épített környezetünk megismerésére, annak megóvására, védelmére való figyelemfelhívás, bemutatók, előadások kapcsán ("Otthonunkban a természet" címmel minden év tavaszán nagyszabású kiállítás és vásár keretében előadásokkal, szaktanácsadással, bemutatóval várjuk a látogatókat, érdeklődőket).

6.) Nem elhanyagolható az a kedvező környezeti hatás sem, amit a kert a város lakótelepekkel zsúfolt szűkebb környezetében kifejt (zajcsökkentés, levegőtisztítás, kedvező mikroklímatikus feltételek kialakulása, pszichikai, esztétikai hatás stb.).

7.) A kert a természetet, a növényeket a szép kertet szeretők és kedvelők számára nyitott.