Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjtemény
1146 Budapest, Dózsa György út 41. (Hősök tere)
Tel.: 363-2675

Nyitva tartás:
Hétfő kivételével minden nap 10-17:30 óráig

 

Az Egyiptomi Gyűjtemény

A Szépművészeti Múzeumban őrzött mintegy négyezer egyiptomi műtárgy alkotja Közép-Európa második legnagyobb Egyiptomi Gyűjteményét. Törzsanyagát az 1907-es egyiptomi ásatásokból származó, Ptolemaiosz kori Gamhud-i és Saruna-i leletegyüttes alkotja. A művészi kvalitása ill. történeti fontossága miatt kiemelt jelentőségű emlékek (Imhotep kisplasztika, Sesonk trónörökös szobra, stb.) mellett figyelemre méltó a későkori egyiptomi vallást és művészetet dokumentáló műtárgyak széles skálája. A Gyűjteményt gazdagítják az 1964-es Abdallah Nirqi-i és az 1983-ban megkezdett thébai ásatásokból származó műtárgyak is.

 

Gaboda Péter: Az Egyiptomi Gyűjtemény és Kiállítás megszületése
In.: Múzsák kertje. A magyar múzeumok születése. Budapest, 2002. pp. 42-43. (részlet)
Forrás: http://www2.szepmuveszeti.hu/egyipt_gy.htm

A Magyar Nemzeti Múzeum alapításának bicentenáriuma szorosan kapcsolódik a magyar egyiptológia egyik jeles dátumához. 100 éve történt, hogy a magyar egyiptológia megalapítója, Mahler Ede (1856-1945) meghirdette az addig különféle köz- és magángyűjteményekben lévő egyiptomi tárgyaknak egy önálló Egyiptomi Gyűjteményben történő egyesítését. A kezdeményező, aki 1898-as egyetemi magántanári kinevezése mellett a Nemzeti Múzeum Régészeti osztályának is segédőre lett, figyelmét ekként az egyiptomi és közel-keleti kronológia problémáiról a régészeti tárgyi emlékek felé fordította. Ezért már 1901-ben, miután a Nemzeti Múzeum Régiségtárának legjelentősebb egyiptomi emlékeit felmérte, felhívásban kért értesítést a további magyarországi aegyptiaca állományról. Felmérése eredményéről 1902. szeptemberében a Hamburgban tartott XIII. Nemzetközi Orientalista Kongresszuson referált, ahol is bejelentette az egyesítés szükségességét, aminél -vélte- szebben aligha lehetne megtartani a Nemzeti Múzeum akkor közelgő százéves ünnepét. Illuzórikus volt, hogy a rendelkezésre álló néhány hónap leforgása alatt terve be is érhessen.
Ugyanakkor bejelentése időzítésével a kitunő kronológus Mahler elérte, hogy egyik ciklushoz kötve egy másik kezdőpontját, az idők végezetéig százévenként együtt lehessen tartani a Nemzeti Múzeum alapításának és az Egyiptomi Gyűjtemény eszméje meghirdetésének kerek évfordulóit. E kettős ünnep jegyében kaptak nagyobb teret a Szépművészeti Múzeum gyűjteményei közül az Egyiptomi Gyűjtemény előtörténetének néhány jellemző szakaszát bemutató tárgyak. Sajnos, Mahler elképzelésének csak az 1934. évi VIII. törvénycikk engedett először zöld utat, amely a Szépművészeti Múzeum falain belül, az Antik Osztályhoz rendelve tette lehetővé az Egyiptomi Gyűjtemény létrejöttét. Talán katalizálta, felgyorsította volna ezen folyamatot, ha az illetékesek ragaszkodnak a felállítani tervezett Szépművészeti Múzeum eredeti gyűjteményi koncepciójához. Ugyanis Wlassics vallás- és közoktatásügyi miniszternek az 1897-es, a leendő Szépművészeti Múzeumról írott előterjesztésében is szerepelt még egy "egyiptomi terem" megépítésének terve, vagyis a képviselni kívánt művészettörténeti korszakok között nélkülözhetetlennek ítélték az ókori Egyiptomét is. Bár a végleges tervváltozatból mindez kimaradt, s 1906-ban a Szépművészeti Múzeum enélkül nyílt meg, mégis jó tudni, hogy a széles látókörű Pulszkyak tanácsait beépítő, megfogadó korai minisztériumi tervek eredetileg is otthont akartak adni a múzeum falain belül az emberi kultúra egyik legragyogóbb korszakának, az óegyiptomi civilizációnak. Nagyrészt Mahler nem szűnő szorgalmazásának köszönhetően 1934-től a Nemzeti, az Iparművészeti és a Néprajzi Múzeum anyagainak átvételével, majd rendezésével kezdetét vehette az Egyiptomi Gyűjtemény megszervezésének munkája. E munkát koronázta meg az első, 1939-ben megnyíló kiállítás, melyet Petrovics főigazgató hathatós támogatásától kísérve, és az Antik osztály akkori vezetője, Oroszlán Zoltán égisze alatt a valódi "oroszlánrészt" vállaló fiatal egyiptológus, Dobrovits Aladár végzett el, s mellette jelentős feladatokat kapott Mahler másik tanítványa, Wessetzky Vilmos. Ők szabhatták meg a gyűjtemény alaparculatát, melyet a II. világháborút követő félévszázad további új vonásokkal gazdagított. Egyrészt szervezetileg az Egyiptomi Gyűjtemény ekkor vált ki az Antik osztályból (1958), másrészt a Múzeum épület átépítési programjai többször adtak az állandó kiállítás megújítására alkalmat, mellyel a rendezők nagyszerűen éltek az újonnan kialakított helyszíneken (pl. 1972. Varga Edith, 1996. Nagy István).

Az Egyiptomi Gyűjtemény főbb műtárgyai
http://www2.szepmuveszeti.hu/mut_egy.htm

Állandó kiállítás
http://www2.szepmuveszeti.hu/kiall_egy.htm

Kiadványok
http://www2.szepmuveszeti.hu/kiadv_egy.htm