Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan
Terebess Ázsia E-Tár
« vissza a Terebess Online nyitólapjára


与謝蕪村 Yosa Buson (1716-1784 ) tusfestménye
拾得図》 1759, magángyűjtemény

Si-tö
A LELENC HAZATALÁL

A verseket válogatta, kínai eredetiből fordította,
a jegyzeteket és az utószót írta: Tokaji Zsolt

Open access (OA) elektronikus kiadás 2002-től 2011-ig: Terebess Ázsia E-Tár
Javított kiadása: In: A remete és a lelenc. Han-san és Si-tö versei. Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2010, 61-81. oldal

Jegyzetek
Utószó

Hagyományos kínai írás
【 繁体 】
Egyszerűsített kínai írás
【 简体 】
Pinjin
latin betűs átírás
【 拼音 】
Tokaji Zsolt magyar fordítása
(2002)
1
諸佛留藏經,
隻為人難化。
不唯賢與愚,
個個心構架。
造業大如山,
豈解懷憂怕。
那肯細尋思,
日夜懷奸詐。
诸佛留藏经,
只为人难化。
不唯贤与愚,
个个心构架。
造业大如山,
岂解怀忧怕。
那肯细寻思,
日夜怀奸诈。
zhū fó liú cáng jīng ,
zhī wéi rén nán huà 。
bù wéi xián yǔ yú ,
gè gè xīn gòu jià 。
zào yè dà rú shān ,
qǐ jiě huái yōu pà 。
nà kěn xì xún sī ,
rì yè huái jiān zhà 。

Hiába hagyott Buddha szútrákat,
Csak nem változnak meg az emberek.
Nem csak a bölcsek vagy az ostobák,
Mert nagyra törni mindenki szeret.
Mint a hegyek akkorák céljaik,
Gondjaikat így lerázni lehet?
Hisz apró-cseprő terveket szőnek,
S éjt nappallá téve ügyeskednek.

2
嗟見世間人,
個個愛吃肉。
碗碟不曾幹,
長時道不足。
昨日設個齋,
今朝宰六畜。
都緣業使牽,
非幹情所欲。
一度造天堂,
百度造地獄。
閻羅使來追,
合家盡啼哭。
爐子邊向火,
鑊子裏澡浴。
更得出頭時,
換卻汝衣服。
嗟见世间人,
个个爱吃肉。
碗碟不曾干,
长时道不足。
昨日设个斋,
今朝宰六畜。
都缘业使牵,
非干情所欲。
一度造天堂,
百度造地狱。
阎罗使来追,
合家尽啼哭。
炉子边向火,
镬子里澡浴。
更得出头时,
换却汝衣服。
jiē jiàn shì jiān rén ,
gè gè ài chī ròu 。
wǎn dié bù zēng gān ,
cháng shí dào bù zú 。
zuó rì shè gè zhāi ,
jīn zhāo zǎi liù xù 。
dū yuán yè shǐ qiān ,
fēi gān qíng suǒ yù 。
yī dù zào tiān táng ,
bǎi dù zào dì yù 。
yán luó shǐ lái zhuī ,
hé jiā jìn tí kū 。
lú zǐ biān xiàng huǒ ,
huò zǐ lǐ zǎo yù 。
gēng dé chū tóu shí ,
huàn què rǔ yī fú 。
Az embereket szánva szemlélem,
Mindegyik boldog, mikor húst falhat.
Tányéruk sosem marad szárazon,
Hosszú út nem fut a lábuk alatt.
Csak tegnap volt, hogy pajtát emeltek,
Ma reggel már jószágot tartanak.
Noha karmájuk vezeti őket,
Teljesületlen vágyuk nem marad.
Ám csak egyetlen út visz a mennybe,
A száz másik a pokolba halad.
Midőn Jen-lo pribékjei űznek,
Családod apraja-nagyja jajgat.
Pörkölődve kemence hevében,
S ha üstben alattad tüzet raknak,
Mentenéd bőröd, ahogy csak tudod,
S inkább hordanád kopott rongyomat.
3
出家要清閑,
清閑即為貴。
如何塵外人,
卻入塵埃裏。
一向迷本心,
終朝役名利。
名利得到身,
形容已憔悴。
況復不遂者,
虛用平生誌。
可憐無事人,
未能笑得爾。
出家要清闲,
清闲即为贵。
如何尘外人,
却入尘埃里。
一向迷本心,
终朝役名利。
名利得到身,
形容已憔悴。
况复不遂者,
虚用平生志。
可怜无事人,
未能笑得尔。
chū jiā yào qīng xián ,
qīng xián jí wéi guì 。
rú hé chén wài rén ,
què rù chén āi lǐ 。
yī xiàng mí běn xīn ,
zhōng zhāo yì míng lì 。
míng lì dé dào shēn ,
xíng róng yǐ qiáo cuì 。
kuàng fù bù suì zhě ,
xū yòng píng shēng zhì 。
kě lián wú shì rén ,
wèi néng xiào dé ěr 。
Családod elhagyva megtisztulhatsz,
Eme tisztaság a legbecsesebb.
Hogy érhetne szenny, ha elvonulok?
Bemocskolódni köztetek lehet.
Akik hajdanán kába vágyakkal
Folyvást hírnevet, vagyont kergettek,
S mire meglett hírnevük, vagyonuk,
Testük gondoktól gyönge és beteg.
Sikertelenek, ó hányan vagytok,
Hát hiába volt az életetek?
Szegény s szánalmas haszontalanok
Már túl gyöngék, hogy kinevessenek.
4
養兒與娶妻,
養女求媒娉。
重重皆是業,
更殺眾生命。
聚集會親情,
總來看盤饤。
目下雖稱心,
罪簿先註定。
养儿与娶妻,
养女求媒娉。
重重皆是业,
更杀众生命。
聚集会亲情,
总来看盘飣。
目下虽称心,
罪簿先注定。
yǎng ér yǔ qǔ qī ,
yǎng nǚ qiú méi pīng 。
zhòng zhòng jiē shì yè ,
gēng shā zhòng shēng mìng 。
jù jí huì qīn qíng ,
zǒng lái kàn pán dìng 。
mù xià suī chēng xīn ,
zuì bù xiān zhù dìng 。
Ha fiút nevelsz, asszony kell neki;
Ha lányod van, gyűjthetsz hozományra.
Karmád mind súlyos teherként nyomja,
Jobban, mint emberek mészárlása.
Szerető rokonok köréd gyűlnek,
Mind lakomádra jönnek csodálva.
S bár úgy tűnik, vannak, kik dicsérnek,
Rég felkerültél a bűnlistára.
5
得此分段身,
可笑好形質。
面貌似銀盤,
心中黑如漆。
烹豬又宰羊,
誇道甜如蜜。
死後受波咤,
更莫稱冤屈。
得此分段身,
可笑好形质。
面貌似银盘,
心中黑如漆。
烹猪又宰羊,
夸道甜如蜜。
死后受波吒,
更莫称冤屈。
dé cǐ fēn duàn shēn ,
kě xiào hǎo xíng zhì 。
miàn mào sì yín pán ,
xīn zhōng hēi rú qī 。
pēng zhū yòu zǎi yáng ,
kuā dào tián rú mì 。
sǐ hòu shòu bō zhà ,
gēng mò chēng yuān qū 。
Ebben a hamis testben kell élnünk,
Jó porhüvelyünk de nevetséges:
Ezüst tányérként ragyog a képünk,
S sötét szívünk szánalmat nem érez.
Disznót pörkölünk, birkát levágunk,
Omlós húst eszünk, mint méz oly édes.
Ám késő bánat a halál után,
Ott panaszkodni már nincsen kihez.
6
佛哀三界子,
總是親男女。
恐沈黑暗坑,
示儀垂化度。
盡登無上道,
俱證菩提路。
教汝癡眾生,
慧心勤覺悟。
佛哀三界子,
总是亲男女。
恐沈黑暗坑,
示仪垂化度。
尽登无上道,
俱证菩提路。
教汝痴众生,
慧心勤觉悟。
fó āi sān jiè zǐ ,
zǒng shì qīn nán nǚ 。
kǒng shěn hēi àn kēng ,
shì yí chuí huà dù 。
jìn dēng wú shàng dào ,
jù zhèng pú tí lù 。
jiào rǔ chī zhòng shēng ,
huì xīn qín jué wù 。
Buddha könyörületes a három világhoz,
Minden férfit és nőt, mint gyermeket úgy szeret.
Fél, hogy sötét verembe zuhannak botorul,
Példát, szabályt mutat, és mindnyájunkat megment.
Hiába hágsz magasra, utat fönn nem találsz,
Mert hisz az egyetlen csak a bódhi-út lehet.
Téged tanítlak, ki élsz ostoba tömegben:
Megvilágosodást bölcsen elméddel keresd!
7
佛舍尊榮樂,
為湣諸癡子。
早願悟無生,
辦集無上事。
後來出家者,
多緣無業次。
不能得衣食,
頭鉆入於寺。
佛舍尊荣乐,
为愍诸痴子。
早愿悟无生,
办集无上事。
后来出家者,
多缘无业次。
不能得衣食,
头钻入于寺。
fó shè zūn róng lè ,
wéi mǐn zhū chī zǐ 。
zǎo yuàn wù wú shēng ,
bàn jí wú shàng shì 。
hòu lái chū jiā zhě ,
duō yuán wú yè cì 。
bù néng dé yī shí ,
tóu zuān rù yú sì 。
Buddha lemondott rangról s jólétről,
Mert mindenkit szánt, ki balga s bolond.
Megvilágosodva nem születni,
Ezen célunknál nincs nagyobb dolog.
Családot elhagyva, szerzetesként
Megszüntethetsz karma-láncolatot.
Ha már ruhád sincs s ételhez sem jutsz,
Tudd, hogy várnak rád a kolostorok.
8
嗟見世間人,
永劫在迷津。
不省這個意,
修行徒苦辛。
嗟见世间人,
永劫在迷津。
不省这个意,
修行徒苦辛。
jiē jiàn shì jiān rén ,
yǒng jié zài mí jīn 。
bù shěng zhè gè yì ,
xiū xíng tú kǔ xīn 。
Óh, ti nyomorult világ lakói,
A gázlót mindig csak elvétitek.
Dehogy szeretnék e sorsra jutni,
Szerzetesként én már nem szenvedek.
9
我詩也是詩,
有人喚作偈。
詩偈總一般,
讀時須子細。
緩緩細披尋,
不得生容易。
依此學修行,
大有可笑事。
我诗也是诗,
有人唤作偈。
诗偈总一般,
读时须子细。
缓缓细披寻,
不得生容易。
依此学修行,
大有可笑事。
wǒ shī yě shì shī ,
yǒu rén huàn zuò jì 。
shī jì zǒng yī bān ,
dú shí xū zǐ xì 。
huǎn huǎn xì pī xún ,
bù dé shēng róng yì 。
yī cǐ xué xiū xíng ,
dà yǒu kě xiào shì 。
Az én verseim akkor is versek,
Ha vannak, akik gátháknak hívják.
Vers, avagy gáthá, teljesen mindegy,
Ha olvasod, figyelmeddel vigyázd!
Óvatosan vedd kezedbe és lásd:
Mily könnyen itt hagyható e világ!
Hallgass a szómra: ápold az erényt,
S csak nevess azon, ki vagyont imád!
10
有偈有千萬,
卒急述應難。
若要相知者,
但入天臺山。
巖中深處坐,
說理及談玄。
共我不相見,
對面似千山。
有偈有千万,
卒急述应难。
若要相知者,
但入天台山。
岩中深处坐,
说理及谈玄。
共我不相见,
对面似千山。
yǒu jì yǒu qiān wàn ,
zú jí shù yīng nán 。
ruò yào xiāng zhī zhě ,
dàn rù tiān tái shān 。
yán zhōng shēn chǔ zuò ,
shuō lǐ jí tán xuán 。
gòng wǒ bù xiāng jiàn ,
duì miàn sì qiān shān 。
Minek bátor hős, tízmilliónyi?
Többé nem szólnak, ha majd meghalnak.
Aki igazán bölcseket keres,
A Tientaj hegyre biztos elballag.
Ott sziklák között, mély völgyben ülve
Rejtett titkokról diskurálgatunk.
Bár velem lehetsz, látni mégsem látsz,
Ezer hegy választ el, magunk vagyunk.
11
世間億萬人,
面孔不相似。
借問何因緣,
致令遣如此。
各執一般見,
互說非兼是。
但自修己身,
不要言他已。
世间亿万人,
面孔不相似。
借问何因缘,
致令遣如此。
各执一般见,
互说非兼是。
但自修己身,
不要言他已。
shì jiān yì wàn rén ,
miàn kǒng bù xiāng sì 。
jiè wèn hé yīn yuán ,
zhì líng qiǎn rú cǐ 。
gè zhí yī bān jiàn ,
hù shuō fēi jiān shì 。
dàn zì xiū jǐ shēn ,
bù yào yán tā yǐ。
Miriád ember itt e világban,
Arcuk más és más, különböznek mind.
Egy jobb élethez érdemeitek
Mért hagyjátok el, mint sokszor megint?
Tegyetek hát szert pradnyá-látásra,
A beszélgetés még nem ugyanaz.
Megigazulni, ha szeretnél már,
Nem locsogsz mással s magadra hallgatsz.
12
男女為婚嫁,
俗務是常儀。
自量其事力,
何用廣張施。
取債誇人我,
論情入骨癡。
殺他雞犬命,
身死墮阿鼻。
男女为婚嫁,
俗务是常仪。
自量其事力,
何用广张施。
取债夸人我,
论情入骨痴。
杀他鸡犬命,
身死堕阿鼻。
nán nǚ wéi hūn jià ,
sú wù shì cháng yí 。
zì liáng qí shì lì ,
hé yòng guǎng zhāng shī 。
qǔ zhài kuā rén wǒ ,
lùn qíng rù gǔ chī 。
shā tā jī quǎn mìng ,
shēn sǐ duò ā bí 。
Férfi és nő mind megházasodna,
El nem hagynák e ceremóniát.
Ha fölmérnék önön erejüket,
Tudnák, pénzzel nem sokáig bírják.
Tán adósságaikkal kérkednek?
Azt hiszem velejükig ostobák.
Halomra ölnek kutyát és csirkét,
Hát már így vágyják a pokol bugyrát?
13
世上一種人,
出性常多事。
終日傍街衢,
不離諸酒肆。
為他作保見,
替他說道理。
一朝有乖張,
過咎全歸你。
世上一种人,
出性常多事。
终日傍街衢,
不离诸酒肆。
为他作保见,
替他说道理。
一朝有乖张,
过咎全归你。
shì shàng yī zhǒng rén ,
chū xìng cháng duō shì 。
zhōng rì bàng jiē qú ,
bù lí zhū jiǔ sì 。
wéi tā zuò bǎo jiàn ,
tì tā shuō dào lǐ 。
yī zhāo yǒu guāi zhāng ,
guò jiù quán guī nǐ。
Van a világon olyféle ember:
Mások dolgába üti az orrát.
Álló napokat utcán lődörög,
Vagy el nem hagyna csapszéket, kocsmát.
Másokra veti "vigyázó" szemét,
Prédikál, hogy "így meg úgy cimborák."
Ám egy reggel majd gőg s rátartiság
Hibáitól telve megtér hozzád
14
我勸出家輩,
須知教法深。
專心求出離,
輒莫染貪淫。
大有俗中士,
知非不愛金。
故知君子誌,
任運聽浮沈。
我劝出家辈,
须知教法深。
专心求出离,
辄莫染贪淫。
大有俗中士,
知非不爱金。
故知君子志,
任运听浮沈。
wǒ quàn chū jiā bèi ,
xū zhī jiào fǎ shēn 。
zhuān xīn qiú chū lí ,
zhé mò rǎn tān yín 。
dà yǒu sú zhōng shì ,
zhī fēi bù ài jīn 。
gù zhī jūn zǐ zhì ,
rèn yùn tīng fú shěn 。
Hozzátok szólok szerzetes társak:
Tudnotok kell, mit tanít Buddha!
Megigazultan, vágytól mentesen
Léha züllöttség nem fertőz soha.
Be sokan vagytok egyszerű urak:
Lám, az arany tart titeket fogva.
Ismerjétek meg a kiválókat:
Rábízzák maguk a kusza sorsra.
15
寒山住寒山,
拾得自拾得。
凡愚豈見知,
豐幹卻相識。
見時不可見,
覓時何處覓。
借問有何緣,
卻道無為力。
寒山住寒山,
拾得自拾得。
凡愚岂见知,
丰干却相识。
见时不可见,
觅时何处觅。
借问有何缘,
却道无为力。
hán shān zhù hán shān ,
shí dé zì shí dé 。
fán yú qǐ jiàn zhī ,
fēng gān què xiāng shí 。
jiàn shí bù kě jiàn ,
mì shí hé chǔ mì 。
jiè wèn yǒu hé yuán ,
què dào wú wéi lì 。
A Rideg-hegyen lakik jó Han-san,
S csak úgy találtak engem, Lelencet.
Ostobák rólunk nem tudnak semmit,
Minket egyedül Feng-kan ismert meg.
Más hiába néz, meg sem pillanthat;
Ha keresnek, sehol sem lelhetnek.
Megválaszolom kérdésed, hogy mért:
Ez biz az Út, a nem-cselekedet.
16
從來是拾得,
不是偶然稱。
別無親眷屬,
寒山是我兄。
兩人心相似,
誰能徇俗情。
若問年多少,
黃河幾度清。
从来是拾得,
不是偶然称。
别无亲眷属,
寒山是我兄。
两人心相似,
谁能徇俗情。
若问年多少,
黄河几度清。
cóng lái shì shí dé ,
bù shì ǒu rán chēng 。
bié wú qīn juàn shǔ ,
hán shān shì wǒ xiōng 。
liǎng rén xīn xiāng sì ,
shuí néng xùn sú qíng 。
ruò wèn nián duō shǎo ,
huáng hé jī dù qīng 。
Kezdetektől fogva Lelenc vagyok,
S hogy így hívnak, dehogyis véletlen.
Családi kötelék engem nem tart,
Han-san bátyó, csak ő az egyetlen.
Két remek cimbora: egy szív s lélek,
Mi nem vagyunk nagyvilági mohók.
S ha kérded, élt időnk mennyi - tudd, hogy
Láttuk tisztának a Sárga-folyót.
17
若解捉老鼠,
不在五白貓。
若能悟理性,
那由錦繡包。
真珠入席袋,
佛性止蓬茅。
一群取相漢,
用意總無交。
若解捉老鼠,
不在五白猫。
若能悟理性,
那由锦绣包。
真珠入席袋,
佛性止蓬茅。
一群取相汉,
用意总无交。
ruò jiě zhuō lǎo shǔ ,
bù zài wǔ bái māo 。
ruò néng wù lǐ xìng ,
nà yóu jǐn xiù bāo 。
zhēn zhū rù xí dài ,
fó xìng zhǐ péng máo 。
yī qún qǔ xiāng hàn ,
yòng yì zǒng wú jiāo 。
Ha egy egeret akarsz megfogni,
Dehogy kell ahhoz öt fehér macska.
Így a megvilágosodáshoz is
Minek brokátköntös - hímes, tarka?
Az igazgyöngyöt csak daróc rejti,
Buddha-jellemű fűkunyhót lakja.
Kevesen válnak ki közületek,
Az intő szót nem mindenki hallja.
18
運心常寬廣,
此則名為布。
輟己惠於人,
方可名為施。
後來人不知,
焉能會此義。
未設一庸僧,
早擬望富貴。
运心常宽广,
此则名为布。
辍己惠于人,
方可名为施。
后来人不知,
焉能会此义。
未设一庸僧,
早拟望富贵。
yùn xīn cháng kuān guǎng ,
cǐ zé míng wéi bù 。
chuò jǐ huì yú rén ,
fāng kě míng wéi shī 。
hòu lái rén bù zhī ,
yān néng huì cǐ yì 。
wèi shè yī yōng sēng ,
zǎo nǐ wàng fù guì 。
Nyüzsgő lelkek, ha jótékonykodnak,
Ez biz semmi más, csak képmutatás.
Megállapodva kegyesen adni,
Az igazi dána-adakozás.
Az utókor már mit sem ért ebből,
Nem fogják föl, mi a helyes tudás.
Szerzetesnek sem állnának be ők,
Egyetlen vágyuk a pénz s birtoklás.
19
獼猴尚教得,
人何不憤發。
前車既落坑,
後車須改轍。
若也不知此,
恐君惡合殺。
此來是夜叉,
變即成菩薩。
猕猴尚教得,
人何不愤发。
前车既落坑,
后车须改辙。
若也不知此,
恐君恶合杀。
此来是夜叉,
变即成菩萨。
mí hóu shàng jiào dé ,
rén hé bù fèn fā 。
qián chē jì luò kēng ,
hòu chē xū gǎi zhé 。
ruò yě bù zhī cǐ ,
kǒng jūn è hé shā 。
cǐ lái shì yè chā ,
biàn jí chéng pú sà 。
Még a majmok is idomíthatók,
Embertől várni ennyit nem lehet?
Szekér előtt mész: gödörbe esel;
Mögötte viszont keréknyom vezet.
Ha mindezeket nem vennéd észbe,
Félő, hogy terád szörnyű halál les:
Míg te jaksáként bolyongsz, kísértesz,
Addig a bölcs bódhiszattvává lesz.
20
自從到此天臺寺,
經今早已幾冬春。
山水不移人自老,
見卻多少後生人。
自从到此天台寺,
经今早已几冬春。
山水不移人自老,
见却多少后生人。
zì cóng dào cǐ tiān tái sì ,
jīng jīn zǎo yǐ jī dōng chūn 。
shān shuǐ bù yí rén zì lǎo ,
jiàn què duō shǎo hòu shēng rén 。
Amióta itt élek a Tientaj kolostorban,
Számolatlanul telnek a tavaszok és telek.
Hegy s folyó nem változik, csupán az ember vénül,
S jaj egyre többen vannak, kik utánam születtek.
21
君不見,
三界之中紛擾擾,
隻為無明不了絕。
一念不生心澄然,
無去無來不生滅。
君不见,
三界之中纷扰扰,
只为无明不了绝。
一念不生心澄然,
无去无来不生灭。
jūn bù jiàn ,
sān jiè zhī zhōng fēn rǎo rǎo ,
zhī wéi wú míng bù liǎo jué 。
yī niàn bù shēng xīn chéng rán ,
wú qù wú lái bù shēng miè 。
Uram, hát nem látod
A három világ fölfordult kusza zűrzavarát?
Csak azért, mert nem világos, már nem is értheted?
Mihelyst megfontolod: a nem-születés mily üdvös,
Nincs jövés-menés, nem születsz, s nem huny ki életed.
22
故林又斬新,
剡源溪上人。
天姥峽關嶺,
通同次海津。
灣深曲島間,
渺渺水雲雲。
借問松禪客,
日輪何處暾。

故林又斩新,
剡源溪上人。
天姥峡关岭,
通同次海津。
湾深曲岛间,
淼淼水云云。
借问松禅客,
日轮何处暾。

gù lín yòu zhǎn xīn ,
yǎn yuán xī shàng rén 。
tiān mǔ xiá guān lǐng ,
tōng tóng cì hǎi jīn 。
wān shēn qū dǎo jiān ,
miǎo miǎo shuǐ yún yún 。
jiè wèn sōng chán kè ,
rì lún hé chǔ tūn 。
Ódon erdő lám ismét megújult,
Sanjüan völgy fölött állok merengve.
A Tündér-szorost hegylánc öleli,
Folyó fut, hogy tengertorok nyelje,
Hol mély az öböl szigettel rakva,
S roppant víztükör vész fellegekbe.
Egy elmélkedő vándortól kérdem:
„Mindjárt kél a nap, de vajon merre?”
23
自笑老夫筋力敗,
偏戀松巖愛獨遊。
可嘆往年至今日,
任運還同不系舟。

自笑老夫筋力败,
偏恋松岩爱独游。
可叹往年至今日,
任运还同不系舟。

zì xiào lǎo fū jīn lì bài ,
piān liàn sōng yán ài dú yóu 。
kě tàn wǎng nián zhì jīn rì ,
rèn yùn huán tóng bù xì zhōu 。
Lám kinevetem magam: vénség, erőd elhagyott!
Még szeretek kószálni fenyők, sziklák közt árván,
Azt bánom csak egyedül, hogy elrohant az idő,
S én máig hánykolódtam, nem kötöttem ki bárkám.
24
一入雙溪不計春,
煉暴黃精幾許斤。
爐竈石鍋頻煮沸,
土甑久烝氣味珍。
誰來幽谷餐仙食,
獨向雲泉更勿人。
延齡壽盡招手石,
此棲終不出山門。

一入双溪不计春,
炼暴黄精几许斤。
炉灶石锅频煮沸,
土甑久烝气味珍。
谁来幽谷餐仙食,
独向云泉更勿人。
延龄寿尽招手石,
此栖终不出山门。

yī rù shuāng xī bù jì chūn ,
liàn bào huáng jīng jī xǔ jīn 。
lú zào shí guō pín zhǔ fèi ,
tǔ zèng jiǔ zhēng qì wèi zhēn 。
shuí lái yōu gǔ cān xiān shí ,
dú xiàng yún quán gēng wù rén 。
yán líng shòu jìn zhāo shǒu shí ,
cǐ qī zhōng bù chū shān mén 。
Jöttem vízmosáshoz, a tavaszt nem számolom,
Megeddzenek gyógyfüvek, gyökerek és moha.
Kőből vájt serpenyőm egyre zubog, forr, rotyog,
Fazekamból gőz szállong, illata kész csoda.
Ki jön rejtek-völgybe halhatatlan étekért?
Célom a felhő-forrás, más úgy sem megy oda.
Élhetek örökkön, pajtásaim a sziklák,
A hegy lett menedékem, el nem hagyom soha.
25
躑躅一群羊,
沿山又入谷。
看人貪竹塞,
且遭豺狼逐。
元不出孳生,
便將充口腹。
從頭吃至尾,
饣內饣內無余肉。

踯躅一群羊,
沿山又入谷。
看人贪竹塞,
且遭豺狼逐。
元不出孳生,
便将充口腹。
从头吃至尾,
ci々无馀肉 。

zhí zhú yī qún yáng ,
yán shān yòu rù gǔ 。
kàn rén tān zhú sāi ,
qiě zāo chái láng zhú 。
yuán bù chū zī shēng ,
biàn jiāng chōng kǒu fù 。
cóng tóu chī zhì wěi ,
shí nèi shí nèi wú yú ròu 。
Tétova, botladozó birkanyáj
Hegyek mentén vonul a völgybe le.
Pásztor ügyel a bambusztorlaszra,
Mégis beront ordasok serege.
Nem kellene ily nagy szaporulat,
Bendőjük kényelmesebben telne.
Fejüktől farkukig habzsolhatnák,
S tányért nyalva maradék sem lenne.
26
銀星釘稱衡,
綠絲作稱紐。
買人推向前,
賣人推向後。
不願他心怨,
唯言我好手。
死去見閻王,
背後插掃帚。

银星钉称衡,
绿丝作称纽。
买人推向前,
卖人推向后。
不愿他心怨,
唯言我好手。
死去见阎王,
背后插扫帚。

yín xīng dīng chēng héng ,
lǜ sī zuò chēng niǔ 。
mǎi rén tuī xiàng qián ,
mài rén tuī xiàng hòu 。
bù yuàn tā xīn yuàn ,
wéi yán wǒ hǎo shǒu 。
sǐ qù jiàn yán wáng ,
bèi hòu chā sǎo zhǒu 。
Ezüsttel kiverve a mérleg foka,
Selyemből készült a mérleg zsinórja.
Vevő a súlyt rajta előbbre lökné,
Csakhogy az árus inkább hátrébb tolja.
Egyik sem törődik, mit vár a másik,
Mindegyik csak a magáét hajtja.
Meghalnak s bejutnak Jen király elé,
Marad utánuk: lapát, seprű gondja.
27
閉門私造罪,
準擬免災殃。
被他惡部童,
抄得報閻王。
縱不入鑊湯,
亦須臥鐵床。
不許雇人替,
自作自身當。

闭门私造罪,
准拟免灾殃。
被他恶部童,
抄得报阎王。
纵不入镬汤,
亦须卧铁床。
不许雇人替,
自作自身当。

bì mén sī zào zuì ,
zhǔn nǐ miǎn zāi yāng 。
bèi tā è bù tóng ,
chāo dé bào yán wáng 。
zòng bù rù huò tāng ,
yì xū wò tiě chuáng 。
bù xǔ gù rén tì ,
zì zuò zì shēn dāng 。
Bűnöket halmozók zárt ajtók mögött
Úgy tesznek, mintha a bajt s kínt kerülnék.
Gonosz kölköket is vállalnak ehhez,
Ám Jen királynak bűnük jelentették.
Még ha meg is úsznák az üstben fövést,
Megnyúzzák őket az acél deressel.
Helyetted erre mást föl nem bérelhetsz,
Minden tettedért felelni neked kell.
28
悠悠塵裏人,
常道塵中樂。
我見塵中人,
心生多湣顧。
何哉湣此流,
念彼塵中苦。

悠悠尘里人,
常道尘中乐。
我见尘中人,
心生多愍顾。
何哉愍此流,
念彼尘中苦。

yōu yōu chén lǐ rén ,
cháng dào chén zhōng lè 。
wǒ jiàn chén zhōng rén ,
xīn shēng duō mǐn gù 。
hé zāi mǐn cǐ liú ,
niàn bǐ chén zhōng kǔ 。
Porban küszködő szegény emberkék,
Örömük is csak út pora lehet.
Nézlek bennetek, jaj - porban lakók,
De szívesen törődnék veletek!
Mért áhítjátok e hánykolódást?
Gondoljátok át: porban szenvedtek!
29
無去無來本湛然,
不居內外及中間。
一顆水精絕瑕翳,
光明透滿出人天。

无去无来本湛然,
不居内外及中间。
一颗水精绝瑕翳,
光明透满出人天。

wú qù wú lái běn zhàn rán ,
bù jū nèi wài jí zhōng jiān 。
yī kē shuǐ jīng jué xiá yì ,
guāng míng tòu mǎn chū rén tiān 。
Nem kell több jövés-menés, csak a legtisztább mélység,
Lakod ne legyen kinn-benn, középütt maradj mindig.
Egyetlen csöpp forrásvíz orvosolja hibáid,
Ragyogó mennyei fény embereket megtisztít.
30
少年學書劍,
叱馭到荊州。
聞伐匈奴盡,
婆娑無處遊。
歸來翠巖下,
席草玩清流。
壯士誌未騁,
獼猴騎土牛。

少年学书剑,
叱驭到荆州。
闻伐匈奴尽,
婆娑无处游。
归来翠岩下,
席草玩清流。
壮士志未骋,
猕猴骑土牛。

shǎo nián xué shū jiàn ,
chì yù dào jīng zhōu 。
wén fá xiōng nú jìn ,
pó suō wú chǔ yóu 。
guī lái cuì yán xià ,
xí cǎo wán qīng liú 。
zhuàng shì zhì wèi chěng ,
mí hóu qí tǔ niú 。
Ifjan tanultam s kardot forgattam,
Bíztam Csingcsouban vár rám diadal.
Ám hallottam a hunoknak vége,
Nem leltem helyem, nincs már viadal.
Megtértem hát a türkiz sziklákhoz,
Mezőn versenyzek tiszta patakkal.
Jó vitéznek nem célja a vágta,
Hisz cserépökrön csak majom nyargal.
31
三界如轉輪,
浮生若流水。
蠢蠢諸品類,
貪生不覺死。
汝看朝垂露,
能得幾時子。

三界如转轮,
浮生若流水。
蠢蠢诸品类,
贪生不觉死。
汝看朝垂露,
能得几时子。

sān jiè rú zhuǎn lún ,
fú shēng ruò liú shuǐ 。
chǔn chǔn zhū pǐn lèi ,
tān shēng bù jué sǐ 。
rǔ kàn zhāo chuí lù ,
néng dé jī shí zǐ 。
A három világ, mint forgó kerék,
S folyóként robog a sodró élet.
Az ostobák mind habzsolják éltük,
Dehogy törődik, hogy véget érhet.
Nézd a hajnalkor hulló harmatot,
Hogy élvez alig párpercnyi létet.
32
閑入天臺洞,
訪人人不知。
寒山為伴侶,
松下啖靈芝。
每談今古事,
嗟見世愚癡。
個個入地獄,
早晚出頭時。

闲入天台洞,
访人人不知。
寒山为伴侣,
松下啖灵芝。
每谈今古事,
嗟见世愚痴。
个个入地狱,
早晚出头时。

xián rù tiān tái dòng ,
fǎng rén rén bù zhī 。
hán shān wéi bàn lǚ ,
sōng xià dàn líng zhī 。
měi tán jīn gǔ shì ,
jiē jiàn shì yú chī 。
gè gè rù dì yù ,
zǎo wǎn chū tóu shí 。
Tientaj barlangját, ha fölkeresem,
Senki sem ismer, nincs hozzá eszük.
Egyedül Han-san az én cimborám,
Fenyők alatt csodagombát eszünk.
Szóba kerülnek régi s új dolgok,
Világ balgáit szánva szemléljük:
Egytől-egyig mind a pokolba jut,
S ott már túl késő, menteni fejük.
33
古佛路淒淒,
愚人到卻迷。
隻緣前業重,
所以不能知。
欲識無為理,
心中不掛絲。
生生勤苦學,
必定睹天師。

古佛路凄凄,
愚人到却迷。
只缘前业重,
所以不能知。
欲识无为理,
心中不挂丝。
生生勤苦学,
必定睹天师。

gǔ fó lù qī qī ,
yú rén dào què mí 。
zhī yuán qián yè zhòng ,
suǒ yǐ bù néng zhī 。
yù shí wú wéi lǐ ,
xīn zhōng bù guà sī 。
shēng shēng qín kǔ xué ,
bì dìng dǔ tiān shī 。
Vén Buddhák útja rögös és sivár,
Csak félreviszik a balga embert.
Mindennek oka a hozott karmád,
Ám nem vagy képes, hogy azt felismerd.
Hiába vágynád, nincs rá semmi mód,
Mert a szív ilyet nem függönnyel rejt.
Ha léteidben küszködve tanulsz,
Látnod kell hozzá az Égi Mestert.
34
各有天真佛,
號之為寶王。
珠光日夜照,
玄妙卒難量。
盲人常兀兀,
那肯怕災殃。
唯貪淫泆業,
此輩實堪傷。

各有天真佛,
号之为宝王。
珠光日夜照,
玄妙卒难量。
盲人常兀兀,
那肯怕灾殃。
唯贪淫泆业,
此辈实堪伤。

gè yǒu tiān zhēn fó ,
hào zhī wéi bǎo wáng 。
zhū guāng rì yè zhào ,
xuán miào zú nán liáng 。
máng rén cháng wù wù ,
nà kěn pà zāi yāng 。
wéi tān yín yì yè ,
cǐ bèi shí kān shāng 。
Mindenkiben ott van az Igaz Buddha;
Úgy nevezik őt: a Legdrágább Király.
Gyöngy fénye világlik nappal és éjjel,
Ám mérhetetlen a sötétlő homály.
A vakok csöndesek, mindig higgadtak;
Miért félnék hát a sorscsapásokat?
De vannak rút, buja karmát áhítók,
Az effélék közt a balsors válogat.
35
出家求出離,
哀念苦眾生。
助佛為揚化,
令教選路行。
何曾解救苦,
恣意亂縱橫。
一時同受溺,
俱落大深坑。

出家求出离,
哀念苦众生。
助佛为扬化,
令教选路行。
何曾解救苦,
恣意乱纵横。
一时同受溺,
俱落大深坑。

chū jiā qiú chū lí ,
āi niàn kǔ zhòng shēng 。
zhù fó wéi yáng huà ,
líng jiào xuǎn lù xíng 。
hé zēng jiě jiù kǔ ,
zī yì luàn zòng héng 。
yī shí tóng shòu nì ,
jù luò dà shēn kēng 。
Otthonuk elhagyók szabadulnának:
Szánnak, sajnálnak szenvedő tömeget.
Sőt Buddhát segítik a tanításban,
Oktatják másnak: a jó út mi lehet.
Hogy' szabadulnának ők a kínoktól,
Ha fölforgatnak csak tetszésük szerint?
Ám egyszer majd együtt süllyednek el ők,
Eltűnnek végleg, s mély verembe hull mind.
36
常飲三毒酒,
昏昏都不知。
將錢作夢事,
夢事成鐵圍。
以苦欲舍苦,
舍苦無出期。
應須早覺悟,
覺悟自歸依。

常饮三毒酒,
昏昏都不知。
将钱作梦事,
梦事成铁围。
以苦欲舍苦,
舍苦无出期。
应须早觉悟,
觉悟自归依。

cháng yǐn sān dú jiǔ ,
hūn hūn dū bù zhī 。
jiāng qián zuò mèng shì ,
mèng shì chéng tiě wéi 。
yǐ kǔ yù shè kǔ ,
shè kǔ wú chū qī 。
yīng xū zǎo jué wù ,
jué wù zì guī yī 。
A három méreg borából isztok,
S lám, semmit sem tud kába fejetek.
Kovácsolnátok pénzből álmokat,
Ám az álmokból bilincsek lesznek.
Kínnal szabadulnátok kínoktól,
Csakhogy az idő sehogy sem enged.
Hát idejében eszméljetek föl,
S föleszmélni csak megtérve lehet.
37
雲山疊疊幾千重,
幽谷路深絕人蹤。
碧澗清流多勝境,
時來鳥語合人心。

云山叠叠几千重,
幽谷路深绝人踪。
碧涧清流多胜境,
时来鸟语合人心。

yún shān dié dié jī qiān zhòng ,
yōu gǔ lù shēn jué rén zōng 。
bì jiàn qīng liú duō shèng jìng ,
shí lái niǎo yǔ hé rén xīn 。
Fellegekbe bújva roppant hegyek orma,
Rejtekadó völgyben nincs út, nem jár ember.
Tiszta smaragdforrás csobogva fut tova,
S ha madárdal csendül, együtt zeng lelkemmel.
38
後來出家子,
論情入骨癡。
本來求解脫,
卻見受驅馳。
終朝遊俗舍,
禮念作威儀。
博錢沽酒吃,
翻成客作兒。

后来出家子,
论情入骨痴。
本来求解脱,
却见受驱驰。
终朝游俗舍,
礼念作威仪。
博钱沽酒吃,
翻成客作儿。

hòu lái chū jiā zǐ ,
lùn qíng rù gǔ chī 。
běn lái qiú jiě tuō ,
què jiàn shòu qū chí 。
zhōng zhāo yóu sú shè ,
lǐ niàn zuò wēi yí 。
bó qián gū jiǔ chī ,
fān chéng kè zuò ér 。
Szerzetessé lett otthonuk elhagyók
Érzésről vitáznak megtébolyodva.
Megszabadulást kerestek még egykor,
Ám rájöttek hamar: keserves munka.
Reggelig járják a talmi korcsmákat,
Ahol méltóságos pózokat vágnak.
Pénzüket szórják, vedelik a lőrét,
Törzsvendégek lesznek, s kölköt csinálnak.
39
若論常快活,
唯有隱居人。
林花長似錦,
四季色常新。
或向巖間坐,
旋瞻見桂輪。
雖然身暢逸,
卻念世間人。

若论常快活,
唯有隐居人。
林花长似锦,
四季色常新。
或向岩间坐,
旋瞻见桂轮。
虽然身畅逸,
却念世间人。

ruò lùn cháng kuài huó ,
wéi yǒu yǐn jū rén 。
lín huā cháng sì jǐn ,
sì jì sè cháng xīn 。
huò xiàng yán jiān zuò ,
xuán zhān jiàn guì lún 。
suī rán shēn chàng yì ,
què niàn shì jiān rén 。
Ha beszédtémánk a boldog élet:
Remeteség - csak az jöhet szóba.
Ott, hol fák s virág brokátként terül,
Négy évszak kereng kezdetek óta.
Ott, hol sziklák közt ülök csöndesen,
S bámulok kassziakerék-holdra.
Világotoktól bár távol vagyok,
Gondolok rátok s nem vágyom oda.
40
我見出家人,
總愛吃酒肉。
此合上天堂,
卻沈歸地獄。
念得兩卷經,
欺他道鄽俗。
豈知鄽俗士,
大有根性熟。
我见出家人,
总爱吃酒肉。
此合上天堂,
却沈归地狱。
念得两卷经,
欺他道鄽俗。
岂知鄽俗士,
大有根性熟。
wǒ jiàn chū jiā rén ,
zǒng ài chī jiǔ ròu 。
cǐ hé shàng tiān táng ,
què shěn guī dì yù 。
niàn dé liǎng juàn jīng ,
qī tā dào chán sú 。
qǐ zhī chán sú shì ,
dà yǒu gēn xìng shú 。
Családot elhagyó szerzetesek
Mohón húst faltok s bort nyel gigátok.
Így kívántok tán mennybe kerülni?
A pokol bugyra, az vár tirátok.
Míg kántáljátok a szent szútrákat,
A világi népre szórtok átkot.
Jó, ha tudjátok, hogy legalább ők
Nem hazudozzák, mennyire mások.
41
我見頑鈍人,
燈心柱須彌。
蟻子嚙大樹,
焉知氣力微。
學咬兩莖菜,
言與祖師齊。
火急求懺悔,
從今輒莫迷。

我见顽钝人,
灯心柱须弥。
蚁子啮大树,
焉知气力微。
学咬两茎菜,
言与祖师齐。
火急求忏悔,
从今辄莫迷。

wǒ jiàn wán dùn rén ,
dēng xīn zhù xū mí 。
yǐ zǐ niè dà shù ,
yān zhī qì lì wēi 。
xué yǎo liǎng jīng cài ,
yán yǔ zǔ shī qí 。
huǒ jí qiú chàn huǐ ,
cóng jīn zhé mò mí 。
Ostoba, tompa népeket nézve mondom:
A mécskanócot is hosszabbra kell venni.
Apró hangyák rágják a hatalmas fákat,
Honnét is tudnák, erejük szinte semmi?
A főzeléket még majszolni tanulók
Nem átallnak máris szentekkel csevegni.
Ha megperzselődnének, megvallnák bűnük,
S hiszem, mostantól nem tévelyegne senki.
42
若見月光明,
照燭四天下。
圓暉掛太虛,
瑩凈能蕭灑。
人道有虧盈,
我見無衰謝。
狀似摩尼珠,
光明無晝夜。

若见月光明,
照烛四天下。
圆晖挂太虚,
莹净能萧洒。
人道有亏盈,
我见无衰谢。
状似摩尼珠,
光明无昼夜。

ruò jiàn yuè guāng míng ,
zhào zhú sì tiān xià 。
yuán huī guà tài xū ,
yíng jìng néng xiāo sǎ 。
rén dào yǒu kuī yíng ,
wǒ jiàn wú shuāi xiè 。
zhuàng sì mó ní zhū ,
guāng míng wú zhòu yè 。
Bámulom a Holdnak láng-ragyogását,
Világát ontja világunkban széjjel:
Függő fénylő korong a roppan Űrben,
Megtisztít mindent makulátlan fénnyel.
Az ember útja is csonka vagy épp telt,
Mégsem köszöntöm hálálkodó képpel:
Alakja olyan bár, mint a mani-gyöngy,
Mégsem világlik se nappal, se éjjel.
43
余住無方所,
盤泊無為理。
時陟涅盤山,
或玩香林寺。
尋常隻是閑,
言不幹名利。
東海變桑田,
我心誰管你。

馀住无方所,
盘泊无为理。
时陟涅盘山,
或玩香林寺。
寻常只是闲,
言不干名利。
东海变桑田,
我心谁管你。

yú zhù wú fāng suǒ ,
pán bó wú wéi lǐ 。
shí zhì niè pán shān ,
huò wán xiāng lín sì 。
xún cháng zhī shì xián ,
yán bù gān míng lì 。
dōng hǎi biàn sāng tián ,
wǒ xīn shuí guǎn nǐ 。
Semerre-sincs-hely az én otthonom,
Mert horgonyt vetni jóra nem vezet.
Olykor fölmászom a Homály-hegyre,
Vagy kolostorban játszom keveset.
Csak az efféle mókát keresem,
S nem emlegetek vagyont, hírnevet.
"Keleti-tenger lesz eperfaföld",
Én majd csak akkor törődöm veled.
44
左手握驪珠,
右手執慧劍。
先破無明賊,
神珠自吐焰。
傷嗟愚癡人,
貪愛那生厭。
一墮三途間,
始覺前程險。

左手握骊珠,
右手执慧剑。
先破无明贼,
神珠自吐焰。
伤嗟愚痴人,
贪爱那生厌。
一堕三途间,
始觉前程险。

zuǒ shǒu wò lí zhū ,
yòu shǒu zhí huì jiàn 。
xiān pò wú míng zéi ,
shén zhū zì tǔ yàn 。
shāng jiē yú chī rén ,
tān ài nà shēng yàn 。
yī duò sān tú jiān ,
shǐ jué qián chéng xiǎn 。
Bal kezemben tartok fekete gyöngyöt,
Bölcsesség kardja jobbomba vétetett.
A tudatlan rablót vágom le előbb,
S az isteni gyöngy ont majd rá lángnyelvet.
Bánkódva szánok én balgát, ostobát,
Kik áhítnak egy kényelmes életet.
Ám mihelyst leesnek a Három Útra,
Tudják a jövő csak veszélyt rejteget.
45
般若酒泠泠,
飲多人易醒。
余住天臺山,
凡愚那見形。
常遊深谷洞,
終不逐時情。
無思亦無慮,
無辱也無榮。

般若酒泠泠,
饮多人易醒。
馀住天台山,
凡愚那见形。
常游深谷洞,
终不逐时情。
无思亦无虑,
无辱也无荣。

bān ruò jiǔ líng líng ,
yǐn duō rén yì xǐng 。
yú zhù tiān tái shān ,
fán yú nà jiàn xíng 。
cháng yóu shēn gǔ dòng ,
zhōng bù zhú shí qíng 。
wú sī yì wú lǜ ,
wú rǔ yě wú róng 。
Hűs pradnyá-borból vegyen csak, vegyen;
Kijózanodnak könnyen, kik isszák!
Ehunn lakom fönn, a Tientaj hegyen,
Balgák mondják rá: "Azok csak sziklák!"
Mély völgyeit, barlangjait járom,
Röpke érzelmek nem űznek ősrég.
Nem töprenkedem s nincs mit megbánnom,
Nincs bennem szégyen, nem ér dicsőség.
46
平生何所憂,
此世隨緣過。
日月如逝波,
光陰石中火。
任他天地移,
我暢巖中坐。

平生何所忧,
此世随缘过。
日月如逝波,
光阴石中火。
任他天地移,
我畅岩中坐。

píng shēng hé suǒ yōu ,
cǐ shì suí yuán guò 。
rì yuè rú shì bō ,
guāng yīn shí zhōng huǒ 。
rèn tā tiān dì yí ,
wǒ chàng yán zhōng zuò 。
Mért oly keserves e hitvány élet?
Világunk a végzet felé rohan.
Nap, Hold jön s tűnik, mint tajtékhullám;
Fény és homály mécstűzként huny, lobban.
Ég s Föld dolgával hadd bajlódjon más,
Én a sziklák közt ülök boldogan.
47
嗟見多知漢,
終日枉用心。
岐路逞嘍羅,
欺謾一切人。
唯作地獄滓,
不修來世因。
忽爾無常到,
定知亂紛紛。

嗟见多知汉,
终日枉用心。
岐路逞喽罗,
欺谩一切人。
唯作地狱滓,
不修来世因。
忽尔无常到,
定知乱纷纷。

jiē jiàn duō zhī hàn ,
zhōng rì wǎng yòng xīn 。
qí lù chěng lóu luó ,
qī mán yī qiē rén 。
wéi zuò dì yù zǐ ,
bù xiū lái shì yīn 。
hū ěr wú cháng dào ,
dìng zhī luàn fēn fēn 。
Szánva szemlélem a sok "bölcs" embert,
Hisz hiába jár folyton az agyuk.
Mellékutakon dörzsölt csibészek
Csapják be őket - szavuk is hazug.
Csak gyarapítják a pokol mocskát,
A jövő világ nem az ő dolguk.
Ám eljő értük egyszer a halál,
Az majd tudja jól, hol van zűr s humbug.
48
迢迢山徑峻,
萬仞險隘危。
石橋莓苔綠,
時見白雲飛。
瀑布懸如練,
月影落潭暉。
更登華頂上,
猶待孤鶴期。

迢迢山径峻,
万仞险隘危。
石桥莓苔绿,
时见白云飞。
瀑布悬如练,
月影落潭晖。
更登华顶上,
犹待孤鹤期。

tiáo tiáo shān jìng jùn ,
wàn rèn xiǎn ài wēi 。
shí qiáo méi tái lǜ ,
shí jiàn bái yún fēi 。
pù bù xuán rú liàn ,
yuè yǐng luò tán huī 。
gēng dēng huá dǐng shàng ,
yóu dài gū hè qī 。
Messzi távolban hegyi ösvények,
Tízezer öl mély szurdok meredek.
A kőhidakat zöldmoha lepi;
Nézem hogy szállnak fehér fellegek.
Vízesés-függöny, mint puha selyem;
Tóban Hold arca fényesen remeg.
Még följebb mászom a pompás csúcsra:
Darumadárként magányt keresek.
49
松月冷颼颼,
片片雲霞起。
匼匝幾重山,
縱目千萬裏。
谿潭水澄澄,
徹底鏡相似。
可貴靈臺物,
七寶莫能比。

松月冷飕飕,
片片云霞起。
匼匝几重山,
纵目千万里。
溪潭水澄澄,
彻底镜相似。
可贵灵台物,
七宝莫能比。

sōng yuè lěng sōu sōu ,
piàn piàn yún xiá qǐ 。
kē zā jī zhòng shān ,
zòng mù qiān wàn lǐ 。
xī tán shuǐ chéng chéng ,
chè dǐ jìng xiāng sì 。
kě guì líng tái wù ,
qī bǎo mò néng bǐ 。

Dermedt hold alatt fenyők susmognak,
Puha párnaként ködfelhők gyűlnek.
Körülölelő roppant hegy orma
A végtelenbe ellátni enged.
Tengerszem vize, be kristálytiszta!
Oly csodát mível, mit tükör tehet.
Bár csodálhatod Lingtaj pompáját,
Ennél a hét kincs különb nem lehet.

Hold alatt, fenyők közt hideg szél süvít,
Rózsás fellegek úsznak, tolulnak fel.
Körbefut, kígyózik jó néhány hegylánc,
Szemem megtelik itt a végtelennel.
Patak és tó vize csillogón tiszta,
Csiszolt tükör is bennük párjára lel.
Bámulhatjuk ugyan a Lingtai dolgait,
Ám a hét kincs sem érhet fel ezekkel.

50
世有多解人,
愚癡學閑文。
不憂當來果,
唯知造惡因。
見佛不解禮,
睹僧倍生瞋。
五逆十惡輩,
三毒以為鄰。
死去入地獄,
未有出頭辰。

世有多解人,
愚痴学闲文。
不忧当来果,
唯知造恶因。
见佛不解礼,
睹僧倍生瞋。
五逆十恶辈,
三毒以为邻。
死去入地狱,
未有出头辰。

shì yǒu duō jiě rén ,
yú chī xué xián wén 。
bù yōu dāng lái guǒ ,
wéi zhī zào è yīn 。
jiàn fó bù jiě lǐ ,
dǔ sēng bèi shēng chēn 。
wǔ nì shí è bèi ,
sān dú yǐ wéi lín 。
sǐ qù rù dì yù ,
wèi yǒu chū tóu chén 。
A világnak van sok "értő lénye",
Hülyén magolnak üres könyveket;
Nem törődnek ők a jobb jövővel,
Csak gonoszság az, mihez értenek.
Ha látják Buddhát, nem tisztelegnek,
Szerzetesre mind mereszt nagy szemet.
Öt Vétek és Tíz Gonosz komái ők,
Három Méreg meg szomszédjuk lehet.
Holtan úgyis pokolra jutnak,
Ahonnét kiút sehogy sem vezet.
51
人生浮世中,
個個願富貴。
高堂車馬多,
一呼百諾至。
吞並田地宅,
準擬承後嗣。
未逾七十秋,
冰消瓦解去。

人生浮世中,
个个愿富贵。
高堂车马多,
一呼百诺至。
吞并田地宅,
准拟承后嗣。
未逾七十秋,
冰消瓦解去。

rén shēng fú shì zhōng ,
gè gè yuàn fù guì 。
gāo táng chē mǎ duō ,
yī hū bǎi nuò zhì 。
tūn bìng tián dì zhái ,
zhǔn nǐ chéng hòu sì 。
wèi yú qī shí qiū ,
bīng xiāo wǎ jiě qù 。
Élet sodorta sok bolygó ember,
Mind vágyakozik gazdag jólétre:
Magas palotát, hintót, lovakat
S százak értsenek egyet ővéle;
Mindent uralni, szántót, házakat,
Utódoknak ez lész öröksége.
Ám nem telik el még hetven ősz sem,
A jég megroppan, cserép törik - vége.
52
水浸泥彈丸,
思量無道理。
浮漚夢幻身,
百年能幾幾。
不解細思惟,
將言長不死。
誅剝壘千金,
留將與妻子。

水浸泥弹丸,
思量无道理。
浮沤梦幻身,
百年能几几。
不解细思惟,
将言长不死。
诛剥垒千金,
留将与妻子。

shuǐ jìn ní dàn wán ,
sī liáng wú dào lǐ 。
fú òu mèng huàn shēn ,
bǎi nián néng jī jī 。
bù jiě xì sī wéi ,
jiāng yán cháng bù sǐ 。
zhū bāo lěi qiān jīn ,
liú jiāng yǔ qī zǐ 。
Vízben szétmálló iszapgöröngyök,
Elmétekben nincs semmi értelem.
Illúzió-testtel hányódtok egyre,
Száz évet éltek, alig kevesen.
Gondolatotok sem mértéktartó,
Állítjátok, hogy: "Sose halunk meg!"
S jaj elkárhoztok ezer aranyért,
Hogy örökséghez jusson nő s gyerek.
53
雲林最幽棲,
傍澗枕月谿。
松拂盤陀石,
甘泉湧淒淒。
靜坐偏佳麗,
虛巖曚霧迷。
怡然居憩地,
日(以下缺)。

云林最幽栖,
傍涧枕月溪。
松拂盘陀石,
甘泉涌凄凄。
静坐偏佳丽,
虚岩曚雾迷。
怡然居憩地,
日(以下缺)。

yún lín zuì yōu qī ,
bàng jiàn zhěn yuè xī 。
sōng fú pán tuó shí ,
gān quán yǒng qī qī 。
jìng zuò piān jiā lì ,
xū yán méng wù mí 。
yí rán jū qì dì ,
rì ( yǐ xià quē )。
Felleg lepte erdő - rejtekadó hely;
Patak párnája a szurdokba bújt Hold.
Fenyők simogatják a roppant sziklát,
Édes forrása hűs-jeges vizet ont.
Csöndben üldögélek szépségek között,
Kopár hegyorom sejtelmes ködbe holt.
E nyugalmas vidék békés otthonom;
A Nap [alkony tájt fák közé árnyat vont.]
54
可笑是林泉,
數裏少人煙。
雲從巖嶂起,
瀑布水潺潺。
猿啼唱道曲,
虎嘯出人間。
松風清颯颯,
鳥語聲關關。
獨步繞石澗,
孤陟上峰巒。
時坐盤陀石,
偃仰攀蘿沿。
遙望城隍處,
惟聞鬧喧喧。

可笑是林泉,
数里少人烟。
云从岩嶂起,
瀑布水潺潺。
猿啼唱道曲,
虎啸出人间。
松风清飒飒,
鸟语声关关。
独步绕石涧,
孤陟上峰峦。
时坐盘陀石,
偃仰攀萝沿。
遥望城隍处,
惟闻闹喧喧。

kě xiào shì lín quán ,
shù lǐ shǎo rén yān 。
yún cóng yán zhàng qǐ ,
pù bù shuǐ chán chán 。
yuán tí chàng dào qū ,
hǔ xiào chū rén jiān 。
sōng fēng qīng sà sà ,
niǎo yǔ shēng guān guān 。
dú bù rào shí jiàn ,
gū zhì shàng fēng luán 。
shí zuò pán tuó shí ,
yǎn yǎng pān luó yán 。
yáo wàng chéng huáng chǔ ,
wéi wén nào xuān xuān 。
Nevess csak rajtam, erdőben élőn,
Hisz itt sehol sincs emberi porta.
Felhők kúsznak föl sziklabércekre,
Vízesés dühöng, tombol robaja.
Majmok sivítnak görbe ösvényen,
Embertől távol tigris otthona.
Tiszta, lágy szellő fenyők közt neszez,
Rajta madárhad trilláját ontja.
Magam lépdelek vízmosás mentén,
Magasra hágok sziklaoromra.
Néha szusszanok szirtek kövein,
Ledőlök s testem borostyán fonja.
Messzi révedek a város felé:
Alig hallik már nyüzsgő moraja…

Vö. Paul Rouzer és Red Pine angol fordításaival

 

 

UTÓSZÓ

Si-tö, vagyis a Lelenc korántsem kiemelkedő alakja a klasszikus kínai költészetnek. Neve sem cseng oly szépen, mint a líra aranykoraként számon tartott, Tang-kori (618-907) költőóriásoké, Li Taj-poé, Po Csü-jié vagy Tu Fué. A Tang-kor majd kétezer költőjének negyvenezer versét összefoglaló gyűjtemény legvégén, afféle függelékben kapott helyet, a szerzetes-költők sorában, akik után már csak a taoista papok, a legendás, tán sohasem volt halhatatlanok, szellemek művei következnek. Ha egészen őszinték akarunk lenni, Si-töt és a fennmaradt alig több mint félszáz versét nem hogy a világ-, de még a kínai irodalomtörténet sem igen tartja számon. Miért? Vonatkozhat ez a kérdés az eddig tett megállapításokra éppúgy mint arra, hogy, ha valóban ilyen jelentéktelen lírikusról van szó, miért szentelünk egy teljes kötetet annak hogy közreadjuk összes költeményének műfordítását?
Si-tö nevével és legfőképpen verseivel magam is akkor találkoztam először, amikor 1997-ben a Kiadóm felkérésére elkészítettem egy nálunk szintén alig-alig ismert Tang-kori remeteköltő, Han-san majd száz versének magyar műfordítását, amely Károlyi Amy már meglévő huszonnyolc versfordításával közösen, Csongor Barnabás előszavával tavaly látott napvilágot A bölcs vigyor címen. Han-sannal, A Rideg-hegyi mesterrel ismerkedve lépten-nyomon felbukkant elválaszthatatlan barátjának, Si-tönek neve is. Han-san verseiről Kínában még csak-csak tudnak, nevét ismerik, ám sikere vitathatatlanul nagyobb Japánban, sőt ami meglepő Amerikában és Nyugat-Európában. Han-san és Si-tö japán megbecsülése mondhatni természetes, hiszen a Japánban zen néven ismert kínai eredetű csan buddhista irányzat korai képviselőiről, japán nevükön Kanzanról és Jittokuról (ejtsd: Kandzan és Dzsittoku) van szó, még ha félig-meddig legendás alakok is. A két félnótás, örökké vigyorgó figura a mai napig kedvelt témája a zen festőknek. Han-san ázsiai kontinensen kívüli népszerűsége nem utolsó sorban köszönhető a hatvanas években született hippi-mozgalomnak, amely jócskán félreértelmezve ugyan, de valamiféle lelki közösséget vélt felfedezni a csan buddhista és taoista nézeteket valló, a materiális világtól való elszakadást hirdető versek alkotójával. Han-san árnyékában azonban mindenhol eltörpül az a Si-tö, aki barátjához hasonlóan, szintén értett a rímfaragáshoz, és ha Han-san személye mai napig vita tárgya, akkor ez még inkább érvényes Si-töre. Han-sannal kapcsolatban nem sikerült kideríteni, hogy a fennmaradt háromszáztizenegy verse vajon egyetlen költő alkotása-e, vagy több, hasonló lelkületű névtelen művész költői terméke, de még arról sincs egységes álláspont, hogy a Tang-dinasztia mely évszázadaiban születtek, illetve egyáltalán egy időben keletkeztek-e. A vita egyik vagy másik álláspontját a kutatók tartalmi, stiláris, verstani bizonyítékokkal igyekeznek alátámasztani több-kevesebb sikerrel. Ám, amíg Han-sannal kapcsolatban elmondható, hogy folynak kutatások, olykor a tudományos vizsgálat középpontjába kerülhet, addig a költő Si-tö kiléte mai napig homályban maradt, verseinek keletkezési ideje ismeretlen, tartalmi, formai elemzésére még nem került sor.
Si-tö életéről alig egy pár legenda maradt fenn. Itt most azt a történetet adjuk közre, amely A Tang-kor összes versei (Csüan Tang si 全唐詩) című gyűjtemény szerkesztői fontosnak tartottak az ötvennégy összegyűjtött verse elé illeszteni, a költő ismertetése gyanánt:

拾得,貞觀中,與豐幹、寒山相次垂跡於國清寺。初豐幹禪師游松徑,徐步赤城道上,見一子,年可十歲。遂引至寺,付庫院。經三紀,令知食堂,每貯食滓於竹筒。寒山子來,負之而去。一夕,僧眾同夢山王云:「拾得打我。」旦見山王,果有杖痕。眾大駭,及閭丘太守禮拜後,同寒山子出寺,沈跡無所。後寺僧於南峰採薪,見一僧入巖,挑鎖子骨,云取拾得舍利,方知在此巖入滅,因號為拾得巖。今編詩一卷。

„Si-tö a Csen-kuan korban (627-650) Feng-kannal, Han-sannal nagyjából egy időben élt a Kuo-csing kolostorban. Annakelőtte Feng-kan csan mester a fenyves ösvényen járván lassú léptekkel, a Veres Fal útján találkozott egy tíz év körüli fiúval. Bevitte magával a kolostorba, s átadta a személyzetnek. Harminchat év után főszakács lett. Az ételmaradványokat mindig bambuszcsövekbe tette el, s mikor Han-san-ce eljött, elvitte a hátán. Egyik éjjel a szerztesek valamennyien azt álmodták, hogy a hegy istene azt mondta: "Si-tö megvert engem." Reggel a hegy istenén valóban botütés nyomait látták. Mind nagyon megfélemedtek. Mikor az történt, hogy Lü-csiu helytartó tisztelgett előttük, utána Han-san-cevel elmentek a kolostorból, nyomuk veszett. Később a kolostorbeli szerzetesek a déli hegycsúcsnál rőzsegyűjtés közben találkoztak egy szerzetessel, aki csontokat szedett össze mondván: "Si-tö ereklyéit szedem össze." Ekkor jöttek rá, hogy ebben a szakadékban pusztult el, ezért nevezték el Si-tö szakadékának. Egy tekercs verse van."
— Csongor Barnabás fordítása

A történetből kiderül, hogy Si-tö talált gyerek, ezért aztán még az eredeti nevét sem ismerjük, hiszen a Si-tö annyit jelent csupán, hogy Lelenc. Erre egyébként maga is utal verseiben (15., 16.). Feng-kan (japánul: Bukan) lelt rá, aki a csan buddhizmusnak szintén jelentős alakja. Feng-kan életéről sem tudunk többet, mint a Si-töéről, rövid életrajzát szintén Tang-kor összes versei című gyűjtemény őrizte meg:

豐幹禪師,居天臺山國清寺。晝則舂米供僧,夜則扃房吟詠。一日騎虎松徑來,入國清巡廊唱道,眾皆驚怖。嘗於京輦為閭丘太守救疾,閭丘之任臺州,便至國清問豐幹禪院所在,雲在經藏後,無人住得。每有一虎,時來此吼。閭丘至師院,開房惟見虎跡。今存房中壁上詩二首。

„Feng-kan csan mester a Tientaj hegyen, a Kuo-csing kolostorban nappal közönséges, rizsen élő szerzetes volt, éjjel pedig bereteszelt ajtaja mögött dúdolgatott. Egy nap tigrisen lovagolva fenyvesek ösvényén érkezett Kuo-csingbe, végigjárva a sétányokat prédikált. Mindenki nagyon megijedt. Egyszer a fővárosban, az udvarban kigyógyította Lü-csiu helytartót betegségéből. Mikor Lü-csiut kinevezték Tajcsouba, meglátogatta a Kuo-csing kolostort, s érdeklődött, merre van Feng-kan csan mester lakása? Mondták, hogy a szútrák raktára mögött, nem embernek való helyen. Mindig van egy tigris, mely időnként arra jár és bömböl. Lü-csiu megérkezvén oda benyitott, de csak tigrisnyomokat látott. A szobában a falon máig fennmaradt két verse."
— Csongor Barnabás fordítása

Egy másik történetben Feng-kan az, aki Han-sant és Si-töt Mandzsusrí és Szamantabhadra bódhiszattva, a mahájána buddhizmus két nagy istensége megtestesülésének nevezi. A későbbi hagyományban mindhárman a csan példaképek jelentős alakjainak számítanak. A költőként is számon tartott csan mester, az életrajzban már emlegetett, két fennmaradt költeményét a Si-tö versei után mi is közreadjuk.
A csan szekta viszonylag későn egy indiai vándorszerzetes tanítása nyomán sarjadt ki a Kínában már meghonosodott és felvirágzott mahájána (Nagy Fogat) buddhizmuson belül. A hagyomány szerint a 6. század elején Kínába érkezett Bódhidharma pátriárka a Honan tartománybeli, mára leginkább a harcművészetekről elhíresült Sao-lin kolostorban kezdte meg munkáját. A mahájána irányzattal szemben, amely a megváltáshoz túl bonyolult követelményeket támaszt, azt tanította, hogy a buddha-természet, nem rajtunk kívül keresendő cél, hanem mindenki lényében ott van elrejtve, és ennek feltárására kell törekedni. Az ehhez vezető utat az elmélkedésben, a csan-ban (a szanszkrit dhjána szó kínai megfelelője) látta, ahonnan maga az irányzat is nevét kapta. A csan mesterei a metafizikai és spekulatív kérdésekkel való vesződés, szócséplés helyett a befelé fordulást, az írott szövegek és a formális szabályok elvetését hirdetik. Si-tö otthona egy buddhista kolostor - ahogy az a verseiből és legendás élettörténeteiből kitűnik - a Csöcsiang tartománybeli Tientaj hegység Kuo-csing kolostora volt. A Tientaj hegység egyébként is nevezetes helye a kínai buddhizmusnak. Ezen kolostorokból származtatja magát a 6. században keletkezett, japán nevén a tendai buddhista iskola. Megjegyzendő azonban, hogy sem Han-sant, sem Si-töt nem a tendai, hanem a csan (zen) irányzathoz sorolják.
Si-tö verseinek többsége a legrégibb és irodalomtörténetileg is legnevezetesebb, a Tang-korban kedvelt, de már inkább olvasott (szavalt) semmint énekelt formában létező úgynevezett "régi stílusúakhoz" (ku ti si) tartozik, melyeknek zöme (negyven vers) nyolc ötszótagú sorból áll. Ötszótagú versekből található egy-egy tizenkét (3.), tizennégy (54.) és tizenhat (2.) soros darab valamint három ilyen típusú vers hat sorból áll (28., 31., 46.). Hétszótagú, nyolc sort számláló versét mindössze egyet ismerünk (24.). A csupán négy sorból álló úgynevezett "csonka versek" (csüe csü) közé tartozó ötszótagú változatból csupán egy (8.), a hétszótagúból hat darab (20., 21., 28., 23., 29., 37.) található. A versek javarészt félrímes szerkezetűek (x a x a), s ugyanaz a rím tér vissza az egész költeményben.
Si-tö versei a Han-san alkotásaival szemben sokkal egységesebb képet mutatnak. A feltehetően a 8-9. század környékén született versek alkotója, ha nem is egyetlen személy volt, akkor az ötvennégy vers költői oly módon azonosulni tudtak a Si-tö nevével fémjelzett buddhista ihletésű költemények világával, hogy a több művész keze nyomát ma már lehetetlen szétválasztani. Amíg Han-san verseiben jól felismerhető egy, a konfuciánus tanokat ismerő, talán világi hivatalnok képe, akinek felesége és gyermeke is volt, mielőtt a Rideg-hegyre vonulván remetének a taoizmussal átitatott csan szellemiségű verseket írta volna fákra, sziklára, addig Si-tö versei olyan személyiséget tükröznek, aki a világi életről vajmi keveset tud. A szerzetesi életet úgy fogadja el a legtökéletesebbnek, hogy nem érezzük mögötte a világi létből való olyan mértékű kiábrándultságot, mint Han-sannál. Han-sannal szemben Si-tö sokkal pontosabban és sokkal nagyobb számban használja a buddhista műszavakat, eszmeisége sokkal kevésbé keveredik a taoizmussal (a kötetben szereplő versei közül csak a 15. darabban) és a konfucianizmusnak szinte nyoma sincs. Ezért lehetséges az, hogy némelyik versében nem csupán a toposzokként leírt világi bűnöket ostorozza, hanem a kolostorlakó szerzetesek vétkeit is pellengérre állítja (14.). Akárcsak Han-sannál, Si-tönél is jelentős szerepet kap a környezet, amely mindig a magasztos, lenyűgöző s szinte felfoghatatlan roppant hegyekkel ölelt táj. A táj ábrázolása, leírása sohasem öncélú. Fenségességében, titokzatosságában mindig a világi élettel szembenálló, kolostori magányba visszavonult, tiszta szerzetesi élet jelképe.
Az elválaszthatatlan két vidám cimbora Kínában éppúgy, mint Japánban kedvelt témája a csan illetve a zen piktúrának. Han-sant gyakorta szútratekerccsel kezében jelenítik meg, amely a buddhista elméletre utal, Si-tö viszont kezében söprűt tart, s így a buddhista gyakorlatot szimbolizálja. A Feng-kan életrajzában szereplő tigris az utókort is megihlette, épp ezért Feng-kant a piktúrában gyakorta tigris hátán szunyókálva szokták ábrázolni. Kötetünk képanyagát kínai és japán mesterek tengernyi Han-sant, Si-töt és Feng-kant ábrázoló műveiből válogattuk össze.


JEGYZETEK

Si-tö versei:

1.
szútra - (csing) buddhista szent szövegek

2.
karma - (je) mindazoknak a jó és rossz cselekedeteknek az összessége, amelyeket az egyén korábbi létformáiban tett, és amelyek az elkövetkezendőkben megszabják majd sorsát

Jen-lo - a túlvilág ura a kínai népi mitológiában, a szanszkrit Jamából

3.
Családot elhagyva - (csu csia) vagyis szerzetesnek állni, kolostorba vonulni

6.
a három világ - (szanszkrit: trailokja vagy trilokja) (kínai: szan-csie) a vágyak a formák és a tiszta szellem világa. A buddhisták hite szerint a világmindenség három tartománya: az első az érzéki vágyak világa, amelyben a szerelem és éhség uralkodik; a második az anyagi formák világa, amelynek lakói már nem éreznek vágyakat, de még az anyagi létben élnek; a harmadik a tiszta szellem világa, amelynek lakó testnélküli szellemek s elmélkedésben élnek.

bódhi-út - (pu-ti lu) a buddhizmusban az az út, vagy ösvény, amelyet a bodhiszattvának (vö. 19. jegyz.) meg kell tennie

8.
gázló - a létforgatagból, azaz a szanszárából való kikerülés, a teljes kihunyás, szanszkrit műszóval a nirvána. Erre az átkelésre utal a vers a gázló említésével.

9.
gáthá - (csie) kántált buddhista himnusz, ének

10.
Tientaj hegy - a kínai buddhizmus nevezetes helye a mai Csöcsiang tartomány területén

11.
pradnyá - (pan) a bölcsesség a buddhizmusban

15.
Rideg-hegyen lakik… -- a vers első két sora műfordításban nehezen visszaadható szójátékot tartalmaz. Nevezetesen a Rideg-hegy kínaiul Hansan-nak hangzik, akárcsak Si-tö barátjának a neve (hiszen ő maga is a hegy nevét vette föl személyneveként, igazi neve ismeretlen). Az első sor kínaiul így hangzik: Han-san csu Hansan. A kötet szerzőjének neve, akárcsak a lelenc szó kínaiul si-tö-nek hangzik, (az, akit fölszedtek, találtak). A vers második sora kínaiul ekként hangzik: Si-tö ce si-tö (lásd: Utószó).

Feng-kan - Si-tö és Han-san jó barátja, atyamestere, aki a gyermek Si-töre rátalált és a kolostorba vitte (vö. Utószó)

az Út - (Tao) egyetemes természettörvény, melynek elveit a taoizmus foglalja össze (vö. Tao Te King azaz, az Út és Erény Könyve)

nem-cselekedet - (vu-vej) a taoizmus az ideális magatartásformája, amely a semmibe-be-nem-avatkozást, a puszta szemlélődés útján történő tapasztalást jelenti

16.
Láttuk tisztának a Sárga-folyót - a Huangho vize a benne hömpölygő hordaléktól, iszaptól szinte állandóan zavaros, a folyó innen nyerte a sárga nevet is. A hagyomány szerint a folyó vize nagy ritkán, évszázadonként egyszer kitisztul. Tehát azt, aki már látta tisztának a Sárga-folyót, rendkívül magas kort megéltnek tekintik. Ám az, ahogy a versben is szerepel, többször is (sajnos ez a műfordításból kimaradt) tisztának láthassa valaki, az csakis a halhatatlanoknak adatik meg.

18.
dána-adakozás - (pu-si) a bódhiszattva a hat tökéletesség (páramitá) állandó gyakorlásával járja be útját (vö. 6. jegyz.), ezek egyike a dána, azaz az adakozás

19.
jaksá - (je-sa) emberevő démonok

bódhiszattva - (megvilágosodásra törő) a buddhizmusban azok, akik szellemi érettségüknek már azon fokán állnak, hogy buddhává lehetnének, ám az emberek iránt érzett végtelen könyörületesség miatt nem lépnek be a nirvánába, hanem önként a létforgatagban, a szanszárában maradnak mindaddig, amíg valamennyi élőlény meg nem szabadult a szanszárában való tévelygésből.

22.
Sanjüan völgy - a Sanjüan folyó vájta völgy a mai Csöcsiang tartományban

Mindjárt kél a nap… - egyben a megvilágosodás metaforája

23.
Si-tö versei közül eleddig csak ennek az egyetlen egynek készült magyar műfordítása, amely Faludy György nevéhez fűződik. A teljesség kedvéért közreadjuk e változatot is, melynek a műfordító az Öregszem címet adta:

Megroggyantam, öregszem, erőm fogy, kinevetnek,
de sétálok: a felhők s a fenyők még szeretnek.
Azt bánom csak, hogy máig a sült galambra vártam,
s kormány nélkül sodródtam, részeg hajó az árban.

30.
Csingcsou - régi közigazgatási térség, nagyjából a mai Hupej tartomány területén

hunok - (hsziungnu) belső-ázsiai lovas nomád nép, aki az északi határvidékeken sokáig (i. e. 3. sz. - i. sz. 4-5. sz.) Kína legádázabb ellenségeinek számítottak. A versben történő említésük itt nyilvánvaló archaizálás, hiszen ekkorra már rég letűntek.

32.
csodagomba - a taoisták célja az örökélet elixírjének előállítása, mely révén halhatatlanná lehet válni. E csodaszer számos összetevője közt többféle - általában hallucinogén hatású - gombafajta is szerepel (pl. a Fomes japonica), azonban többségük ma már azonosíthatatlan. Ilyen lehetet a versben is emlegetett ling cse, csodagomba is.

33.
karma - l. 2. jegyzet

Égi mester - (Tian-si) vagyis a taoista mester

36.
három méreg - (szan tu) a düh, a kapzsiság és a tudatlanság

eszméljetek föl - (csüe vu) ti. világosodjatok meg

megtérve - (kínai:huj-ji; szanszkrit: szarana) beállni szerzetesnek, oltalmat kérni Buddhától

41.
A mécskanócot is hosszabbra kell venni… - vagyis ha, azt akarjuk, hogy a mécses kanóca égjen, akkor időről-időre kijjebb kell húzni, miként az embereket is fejleszteni, csiszolni kell

szentekkel - (cu-si) atyamester néven nevezik a vallásalapítókat, pl. Lao-cet vagy Buddhát

43.
Homály-hegy - ebben a kifejezésben egy lefordíthatatlan szójáték rejlik. A kínai nie pan 'homályos és nagy' kifejezés, amelyet a hegy (san) jelzőjeként is értelmezhetünk, kis módosítással - amely egyébként a pan írásjegy variánsaként is elfogadott -, a szanszkrit nirvána szó kínai átírása, és így a mondat azt is jelentheti: "Olykor fölkapaszkodom a Nirvána hegyére."

Keleti-tenger lesz eperfaföld - utalás egy régi történetre, melyet mondásként olyan dolgokra használnak, melyek bekövetkezte igen valószínűtlen, nehezen elképzelhető (vö. sohanapján)

47.
Ám eljő értük egyszer a halál… - a fordításban a kínai vu-csang 'nem-állandó' kifejezést halálnak fordítottuk, amely jelentéssel ugyan szintén rendelkezik a szóösszetétel, de megjegyzendő, hogy itt inkább egy buddhista terminus műszóról van szó, amelyet a kínai nyelvben a szanszkrit anitya fogalom fordításaként használnak. A hagyomány szerint Buddha úgy látta, hogy az egész világra jellemző, hogy múlandó (anitya), átmeneti (duhkha) és szenvedésteli (anátman). Ezt nevezik a három laksana-nak. Ezek közül, a versben is szereplő múlandóság (vu-csang) azt jelenti, hogy a világban minden feltételhez kötött, átmeneti és múlékony, mindennek van kezdete, következésképpen vége is. A vu-csang kifejezés emellett jelent még egyfajta gonosz kísértetet is, aki elveszejti, megöli az embereket.

49.
Lingtaj - Az ókori Csou-dinasztia uralkodója Ven Vang építtette legendásan híres palotája

hét kincs - (csi pao) a buddhizmusban a legértékesebb világi tárgyak (pl. arany, ezüst, különböző drágakövek stb.) gyűjtőneve

50.
Öt Vétek - (vu ni) az apagyilkosság, az anyagyilkosság, az arhatok meggyilkolása, Buddha vérének kiontása és a szangha, azaz a szerzetesi gyülekezet lerombolása

Tíz Gonosz [tett] - (si o) a gyilkosság, a lopás, a paráználkodás, a hazugság, a rágalom, a szitkozódás, a pletyka, a kapzsiság, a rosszindulat és a téveszmék

Három Méreg - l. 36. jegyzet