Terebess
Ázsia E-Tár
«
katalógus
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
Dr. Obrusánszky Borbála
A fehér hónap
(Mongol újév)
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár
A
mongol időszámítás a XIII. századtól, a nagy mongol birodalom megalapításától
kezdve a távol-keleti népek időszámításán alapul: a régi mongol hónapok helyét
tizenkét állatról elnevezett hónapok váltották fel. (Az éveket is tizenkét állatév
szerint számolták, ezeket az öt alapelemmel (víz, tűz, fa, fém, föld) kombinálva
egy-egy ciklus 60 év.) Ezt az új időszámítást Dzsingisz kán vezette be. A nagykán
elrendelte, hogy minden mongol család az őszi időszak helyett az új időpontban
ünnepelje meg az újévet, s ekkor emlékezzen meg a birodalom egyesítéséről. A
mongolok ragaszkodnak hagyományaikhoz, és a holdújévi ünnepségek hasonlóan zajlanak
le, mint évszázadokkal korábban.
A mongol kalendárium szerint a 2002. év a fém és a ló éve, s a szerzetesek szerint
jelentős változásokat hozhatnak a mongolság számára.
Az újév neve, a "fehér hónap" is arra utal, hogy az ünnepre való készülődés majdnem egy hónapig eltart. Ekkor a családok egyik legfontosabb tevékenysége a takarítás, és az év méltó lezárása. A jurták belsejét és a környékét rendbe hozzák. Megjavítják tárgyaikat, mert hibás és rosszul működő tárgyat nem szabad az újévre átvinni. A városban a férfiak ilyenkor a gépjárműszerviz előtt tolongnak: az autót is meg kell javítani még az óévben. Kifizetik az adósságokat, mert aki az újévig nem teszi azt meg, elveszti becsületét társai előtt. Az óév utolsó hete a bevásárlás, az ajándékok, és az ünnepi ételek elkészítésének ideje. A hozzávalókat ma már többnyire a városok piacain szerzik be.
Az óév utolsó napjaiban valóságos népvándorlás veszi kezdetét országszerte: a nagycsaládtól távol élők hazaindulnak, külföldről és belföldről egyaránt igyekeznek hazaérni az ünnepekre. A buddhista kolostorok előtt hosszú sorok kígyóznak: fiatalok, középkorúak, és idősek szerzetesektől szeretnék megtudni, mit hoz a következő év számukra, újév reggelén milyen irányban kell megtenni az első lépést, hogy szerencsések legyenek. Az asszonyok elkészítik a hagyományos mongol fogásokat; a nagyobb családokban megfőznek egy egész birkát, s több ezer bódzot (gőzben párolt húsgombócot) készítenek elő a vendégeknek.
Az év utolsó napján a mongolok visszavonulnak otthonukba, az estét szűk családi körben lakomázással töltik. Ősi szokás szerint ekkor jól kell lakni, mert aki jóllakott, annak ételben egész évben nem lesz hiánya. A mongolok ezt tömör (bituu) napnak is nevezik utalva arra, hogy ez a jóllakás ideje. Ezen az estén náluk sem szabad halat vagy szárnyast fogyasztani, mert ezek az étkek elviszik a család szerencséjét. A lakoma után több tízezren zarándokolnak el a közeli kolostorokba, ahol részt vesznek az éjjeli szertartáson, és az imahengereket forgatva titkos kívánságaik megvalósítását kérik az istenektől.
Régen az újév napján az egész család kora reggel felkelt és legelőször a hajdani kánok karakórumi palotája felé hajolt meg, imádkoztak a birodalomért. Csak ezután kezdték meg ünnepi készülődésüket. Manapság az emberek korán reggel kimennek a szabadba, és a szerzetesek által megmutatott irányban elindulnak, hogy az új évben szerencséjük legyen.
Ez a nap az idősek ünnepe, a rokonok a család legidősebbjéhez mennek legelőször látogatóba. Az asszonyok terített asztallal várják a vendégeket: a húsos ételek mellé szentnek tartott fehér ételeket -- szárított túrót, aludttejet és tejes teát -- is tesznek. Előveszik az erre az alkalomra még ősszel tartósított kumiszt, s a gabonapálinkát is. A konyhai munkával végezve felveszik féltve őrzött ünneplő ruhájukat és családi ékszereiket.
