Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

ZÁSZLÓ (qi)
A zászló a hadviselésben játszott jelentős szerepet, már a legkorábbi időktől kezdve. Az első források szerint a hadsereget öt alakulatra osztották, melyek mindegyikének megvolt a jellegzetes színe és címere, amelyet csapatzászlón is feltűntettek. Így megkülönböztették a Zöld Sárkány szakaszt, a Fehér Tigris szakaszt, a Cinóber Madár szakaszt, a Titokzatos Had szakaszt és a Kirívó szakaszt. Az első három szakasz zászlajának színe és annak mintája a szakasz elnevezéséből kézenfekvő. A Titokzatos Had zászlaja fekete színű volt, s azon egy kígyó és teknős ábrája volt. A Kirívó szakasz sárga zászlaján pedig az Északi merítő csillagkép hét csillag alkotta ábrája volt. Dzsingisz kán fehér színű zászlaján fekete Hold ábrája hirdette a legyőzhetetlen mongol hadsereget. A Ming-dinasztiát megalapító Zhu Hongwu zászlaja színéül a vöröset választotta, amelyet a dinasztia megalapítása után sárgára cserélt. A sárga színű zászló a kínai császárok mindenkori zászlajává vált. A történelem során szinte megszámlálhatatlan változatban, motívumokkal, színekkel és formákkal tűntek fel zászlók, melyeket a különböző hivatalok, hivatalnokok éppúgy használtak, mint a hadvezérek. Az egyszerű kocsmák, italmérések, éttermek stb. tulajdonosai is előszeretettel használtak egyéni zászlókat. A hivatalos császári lobogó sárga színű volt, melyet ötkarmú sárkány és vörös Nap, vagy gyöngy díszített. A Kínai Népköztársaság 1949-ben bevezetett nemzeti lobogóján a bal felső sarokban négy kisebb és egy nagyobb sárga csillag látható, amely Kína négy társadalmi rétegét szimbolizálja élen a munkásosztállyal. A pekingi operába a hadvezér szerepkörére a háton viselt zászlók utalnak.