Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

 

Selvarajan Yesudian (1916-1998)

Selva Raja Yesudian (Sholinghur-Madrász, 1916. február 25. – Zürich, 1998. október 26.) indiai származású jógatanító és író.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Selvarajan_Yesudian

 

Selva Raja Yesudian magyar nyelvű műveiből:

Sport és jóga : ősi hindu testgyakorlatok és lélekzésszabályozás európaiak számára, ford. Balogh Barna, Stádium, 1941, 178 oldal

> Sport és jóga : ősi hindu testgyakorlatok és légzésszabályozás európaiak számára / Selvarajan Yesudian, Haich Erzsébet, Szeged, Lazi, 2000, 200 oldal

Jóga-sport dióhéjban - Nagy, teljes gyakorlat-táblázattal, ford. Balogh Barna, Stádium Sajtóvállalat Rt., Budapest, 1943., 32 oldal


Mi a jóga? ford. vitéz Neszthyné Haich Erzsébet. Széchenyi, 1943, 224 oldal

> Rádzsa-jóga; ford. Haich Erzsébet. Szukits, Szeged, 1996, 179 oldal
> Mi a jóga?
ford. Haich Erzsébet. Lazi Könyvkiadó, Szeged, 2006, 196 oldal

A jóga áldásos ereje, avagy Az önbizalomhoz vezető út; ford. Veszprémi Krisztina és Malik Tóth István. Szeged, Lazi, 2005. 283 oldal

Selvarajan Yesudian - Haich Erzsébet: Sorsunk és a jóga

Jóga hétről hétre : gyakorlatok és meditációk az egész évre; ford. Veszprémi Krisztina és Malik Tóth István. Szeged, Lazi, 2000, 242 oldal

 

Linkek:

Renner Zsuzsa: Selva Raja Yesudian és a modern jóga
https://web.archive.org/web/20200422101117/https://visvarupa.com/2016/01/28/selva-raja-yesudian-es-a-modern-joga/

 

Veszprémi Krisztina: A jóga magyarországi története

 

Jóga – India világa 1. Selvarajan Yesudian öröksége
Szerkesztő: Veszprémi Krisztina, Ursus Libris, 2006
https://web.archive.org/web/20190603103039/https://ursuslibris.hu/joga-india-1/

Tartalomjegyzék:

Előszó
Hindu istenek – Ganésa
Selvarajan Yesudian és Haich Erzsébet öröksége
Selvarajan Yesudian és Haich Erzsébet élete
Részletek Selvarajan Yesudian 1948–49-ben keletkezett írásaiból, leveleiből, illetve előadásaiból
Részletek Haich Erzsébet előadásaiból
Beszélgetés Miklós Ervin Olivérrel
Tamkó Sirató Károly - Milaraspa második éneke - Pályám emlékezete - Charles, a jógi
A példaképek – Szvámí Vivékánanda és Srí Ramana Maharsi
A jóga: bölcselet, élmény, út – Patandzsali Jóga-szútrái (Pál Dániel írása)
Baktay Ervin mindeddig kiadatlan Bhagavad Gítá fordítása
Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet – India szerelmesei - Beszélgetés Bethlenfalvy Gézával
India története – Szent Tamás keresztényei Indiában (Perczel István írása)
Spirituális történetek – Pancsatantra azaz Ötös könyv
Gyakorlás – Selvarajan Yesudian két óravázlata
Életmód – Táplálkozás – tudomány (Cserjés Panka írása)
Jógaoktatás országszerte

 

Selvarajan Yesudian és Haich Erzsébet öröksége 2. - Jógapont Online jógamagazin Jóga

Yesudian Haich Erzsébetről:
https://web.archive.org/web/20170421221325/http://edesviz.hu/hu/ezo_magazin/rovat/Kult%C3%BAra/cikk/yesudian-haich-erzsebetrol

Abban a kegyben részesültem, hogy egy megvilágosult lélek lábainál ülhetek. Elisabeth Haich a tanítómesterem, a gurum. – Yesudian

Az ő közelében nyíltak ki lelkem zsenge virágszirmai. Gyakran egyetlen szava is felnyitja a szemem, nemegyszer egyetlen megértő pillantása is elegendő, hogy megerősítse meggyőződésemet. Alkalmanként egyetlen baráti megjegyzésével sikerült minden kétségemet eloszlatnia. A tanítómesterem jelenlétében eltöltött minden egyes pillanat új tapasztalatokkal gazdagít, és felgyorsítja lelki fejlődésemet. Gyakran jelentettek már támaszt gurum szavai olyan időszakokban, amikor súlyos gondok nehezedtek a vállamra:

„Ne a jelennek élj, ne engedd, hogy mulandó dolgok befolyásoljanak. Élj az örökkévalóságnak, emelkedj idő és tér, minden mulandó fölé. Akkor semmi sem befolyásolhat.”

Tanítómesterem jelenlétében teljes gondolati szabadságot élvezek, ugyanis megtanultam már, mennyire félrevezető egy másik ember gondolatait alkalmazni saját életünkre.

„Nem akarom, hogy azon az úton kövess engem, amelyen én haladok a célom felé. Járd a saját utadat, kövesd az általad meghatározott irányt, amely belső késztetéseidnek a leginkább megfelel. Ne fogadj el semmilyen állítást csak azért, mert tőlem származik. Ha százszorosan igaz is, mégsem a te igazságod, nem a te tapasztalatod, és így nem is fogsz vele azonosulni. Az igazat valósítsd meg, és akkor magadévá fogod tenni az igazságot. Az igazat megvalósítók életpályáját tekintsd csupán bizonyítéknak arra, hogy a cél elérhető.”

Tanítómesterem e szavai hallatán ellenállhatatlan vágyakozás lett úrrá rajtam a teljes függetlenség iránt, és megszabadultam attól a romlásba vezető hozzáállástól, amely kívülről vár segítséget. Nem olyan tanítóra van szükségem, aki befolyásol, hanem olyanra, aki arra tanít, hogy ne hagyjam magam befolyásolni.

Már évek óta kiváltságos helyzetben érzem magam, hiszen a legmélyebb igazságok legegyszerűbb szavakba öntött kifejtését hallgathatom. Senkivel sem találkoztam még, aki a Biblia kinyilatkoztatásaira olyan világos és a mindennapi életünket is olyan nagymértékben érintő magyarázatokkal szolgált volna, mint Elisabeth Haich. Sokat utaztam. Egyetlen pap sem tudta a kinyilatkoztatások igazi értelmét megvilágítani előttem, bár százakat kérdeztem meg. Hogyan is lenne erre képes olyan ember, aki a bennünk rejlő mennyországot nem valósította meg? Hogyan is lehetne másképp olyan ember esetében, aki még nem élte át a következő mondat valóságosságát:

„Ti vagytok a világ világossága” (Mt 5,14), és nem ismerte még fel az igazságot: „Isten temploma vagytok, s az Isten Lelke lakik bennetek?” (1Kor 3,16)?

Százak és ezrek látogatták már eddig is Elisabeth Haich heti előadásait és meditációs csoportgyakorlatait. Mindannyiunk kívánsága volt, hogy a tanításaihoz könyv formájában is hozzájuthassunk.

Minden egyes előadás előre nem sejtett mértékben gazdagította igazságra szomjazó lelkünket. Nagy örömünkre szolgál a tudat, hogy ennek a bölcsességnek egy része immár könyv formájában is bárkinek a rendelkezésére áll. A Beavatás c. mű bevezetést nyújt annak a magasztos művészetébe, hogyan valósíthatjuk meg az isteni lényeget önmagunkban, és ismerhetjük meg az embert, ezt az ismeretlen lényt. Fel fogjuk fedezni a nagy igazságot: az önnevelés nem más, mint a kezdettől fogva az emberben rejlő tökéletesség kifejezésre juttatása.

A vallás az emberben megnyilvánulásra váró isteni lényeg feléledése.

Selvaraja Yesudian  így ír önmagáról:

„Volt egyszer a napsütötte Indiában, Madrász városában egy vézna, beteges kisfiú. Tizenöt éves koráig jóformán minden súlyos betegségen átesett: vörhenyen, tífuszon, kolerán és a trópusi országokban gyakori más betegségeken. Csoda, hogy egyáltalán megmaradt. Megmaradt, de milyen állapotban! Csont és bőr volt, kis arcán kiütköztek a csontok, szeme beesett, melle behorpadt. … Apja mindent megpróbált vele, hiszen orvos volt, de csak annyit ért el, hogy fiát úgyahogy visszaistápolta az életbe. Iskolába is adta – nem kellett többé otthon feküdnie a nyugágyon –, s ettől kezdve a kisfiú éppúgy élt, mint többi társai. Tornából természetesen felmentették, és otthon is kímélték, vigyáztak rá, a széltől is óvták.”

Tizennégy éves korában túlélt egy tüdőgyulladást, majd izomsorvadást dignosztizáltak nála. Ekkoriban találkozott jóga mesterével, Mohan Szingh-gel. „Egy fülledt őszi estén elszökött hazulról, s a várostól jó néhány kilométerre fekvő mangóligetben végre megtalálta, akit oly áhítozva keresett: egy hatha-jóga mestert! … Két hónap múlva a madrászi orvos – Yesudian ugyanis keresztény orvoscsaládból származott – nem ismert rá saját fiára. Egyenesen járt, mint a cövek, mellkasa domborodni, válla szélesedni kezdett. Egy év múlva tíz centiméterrel nőtt a mellkerülete, karja, combja szinte kétszeresére vastagodott. Az iskolában, anélkül, hogy az angol sportórákon részt vett volna, máról holnapra ő lett a legerősebb."

Yesudian így írt a magyarországi évekről:

„1937-ben a sors messze repített Indiától, s európai földre, Magyarországra tett le. Sok boldog és békés évet töltöttem Budapesten. Nem volt nehéz az új környezethez, a szokásokhoz, a nyelvhez és a mentalitáshoz alkalmazkodnom ..."

„Amikor megérkeztem Nyugatra, a legkisebb hajlandóság sem volt bennem arra, hogy jógát tanítsak. Orvosi és testnevelési tanulmányaim miatt jöttem, s hogy a nyugati rendszereket összehasonlítsam az indiaiakkal, a világon a legősibbekkel, mivel az orvoslásban jártas szüleim azt szerették volna, ha általam tovább él a családi orvosdinasztia. Mivel a nyugati rendszer teljesen különbözik az indiaitól, néha felkértek, hogy ismertessem az általam osztott elképzeléseket és meggyőződéseket. Eközben bizonyos mértékig kifejtettem a hatha- és a rádzsa-jóga tanítását, mint az emberi elme és test legkiválóbb eszközeit. Az indiai orvostudomány, az ájurvéda arra törekszik, hogy az embert egészként kezelje, és ily módon lehetővé tegye, hogy a betegségek valódi okait megállapítsa. Barátaim közül sokan érdeklődni kezdtek a jóga iránt, és megkértek, hogy tartsak előadásokat és írjak e témakörben. A néhány rövid cikk azonnal visszhangot keltett, én azonban bátortalan voltam a nyilvánosság előtt, és inkább visszatértem tanulmányaimhoz. A sorsnak ugyanakkor más tervei voltak. Bármennyire is vonakodtam, semmi sem tudta megállítani a társadalom minden rétegéből érkező érdeklődők áradatát. Számos barátom szívélyes segítségével megjelent a Sport és jóga című könyv."

A Sport és jóga óriási siker volt, hatalmas példányszámot ért meg kilenc(!) kiadásban.

"A sors kiszámíthatatlan szeszélye folytán kapcsolatba kerültem a Védák, az Upanisadok, a Bhagavad Gítá és a jógafilozófia egyik legnagyobb nyugati értelmezőjével, olyasvalakivel, aki a nyugati filozófiában szintén járatos volt, és kitűnően ismerte a Bibliát. E nagyra becsült tanító Haich Erzsébet volt, akinek hatalmas műtermében közösen nyitottuk meg első jógaiskolánkat.”

Yesudian Haich Erzsébettel együtt 1948-ban elhagyta Magyarországot.

Svájcban telepedtek le és Yesudian ott ashramot és több jógaiskolát is alapított.

Selvaraja Yesudian életének utolsó évéig tanított a zürichi jógaiskolában. Zürichben hunyt el, 1998 őszén, nyolcvankét éves korában.