Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Vivekananda
eredeti nevén NARENDRANATH DATTA (szül. 1863. jan. 12. Calcutta, India - megh. 1902. júl. 4. Calcutta), hindu vallási vezető és reformer; megpróbálta az indiai vallás szellemiségét egyeztetni a nyugati anyagi haladással, mert meg volt győződve, hogy a kettő kiegészíti egymást. Filozófiájában az ember saját magasrendű énjét tekintette abszolútumnak, s az emberiség javára való munkálkodást a legnemesebb cselekedetnek.
Gazdag, kájasztha kasztbeli bengáli családban született. Egyetemi tanulmányai során megismerte a nyugati bölcseletet, a kereszténységet és a természettudományokat. Nagy fontosságot tulajdonított a társadalmi reformoknak, és csatlakozott a Brahmó Szamádzshoz (Brahmá Társaság), amely a gyermekházasságok szokásának megszüntetéséért, az írástudatlanság felszámolásáért küzdött, és célnak tekintette a nők, valamint az alacsonyabb kasztok iskolázását. Vivekananda lett a minden vallás lényegi egységét hirdető Rámakrisna legjelesebb tanítványa. Mindig is a védák egyetemes, humanista oldalát hangsúlyozta, a szolgálattételt, szemben a dogmával. Előadókörútjainak nagy része volt abban, hogy Angliában és az Egyesült Államokban teret hódított a védánta. 1893-ban ő képviselte a hinduizmust Chicagóban, a Vallások Világparlamentjében, s meggyőződésével, szónoki tudásával lenyűgözte hallgatóságát. Miután 1897-ben nyugati tanítványainak egy kis csoportjával hazatért Indiába, Calcutta közelében megalapította a Rámakrisna Missziót.
Szvámí
Vivékánanda: Patandzsali jóga-aforizmáinak magyarázata (Malik Tóth István fordítása)
Swami
Vivekananda: Patanjali Jóga-szútráinak kommentárja
Complete
Works of Swami Vivekananda
Rámakrisna Misszió
Rámakrisna más írásmóddal RAMAKRISHNA, kiterjedt oktató és emberbaráti munkát végző vallási társaság Indiában; főszerepet játszik az advaita védánta nevű ortodox hindu filozófiai iskola tanainak nyugati terjesztésében is.
A társaságot Vivekananda alapította 1897-ben, Calcuttában kettős céllal: egyrészt hogy terjessze a védánta tanait, ahogyan azokat az Indiában szentként tisztelt Rámakrisna (1836-86) megtestesítette életével, másrészt hogy javítson az indiai emberek életkörülményein. Rámakrisna, aki alaposan megismert más vallásokat is, köztük a kereszténységet és az iszlámot, magáévá tette azt az ősi hindu meggyőződést, hogy minden vallás ugyanahhoz a célhoz vezet, még ha más-más úton is. Rámakrisna tanítványok kicsiny, de meggyőződéses csoportját gyűjtötte maga köré, akik közül már fiatalon kiemelkedett Narendranath Datta, aki később a Vivekananda nevet vette fel; Rámakrisna őt jelölte ki utódjául. Ezek köré a tanítványok köré szerveződött a Gangesz-parti Belurban, Calcutta közelében a Rámakrisna-kolostor (math), melyet 1898-ban szenteltek fel. Az 1953-ban Calcuttában alapított Shri Sarada-kolostor 1959-ben külön szervezet alapjait rakta le Vivekananda eredeti szándékai szerint; testvérszervezetének, a Ramakrishna Sarada Missziónak pedig India több pontján van helyi központja. Az elsősorban a nők szolgálatát ellátó Rámakrisna-missziós központok egy részét is a Sarada vette át.
A szervezet amerikai ágazata már 1898-ban megalakult Vivekananda hatására, aki a világ vallásainak 1893-as chicagói egyetemes kongresszusa előtt előadásokat tartott az Egyesült Államokban. A szervezet tevékenysége a következő fél évszázad során nagyban kibővült, s az 1980-as években már 13 fiókszervezete volt az Egyesült Államokban, továbbá központjai létesültek Bangladesben, Szingapúrban, Srí Lankán, a Fidzsi-szigeteken, Mauritiuson, Argentínában, Franciaországban és Svájcban is. A nyugati országokban ezek a központok nem folytatnak szociális tevékenységet, csupán Rámakrisna tanait terjesztik. Indiában a XX. század végén csaknem 90 kolostoruk és missziós központjuk van. Foglalkozik gyógyítással, tanítással, könyvkiadással, szociális munkával.
.
