Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

VÁROS (cheng)
Kína első városai az i. e. II. évezred derekán alakultak, ezek kezdetben egy-egy nemzetség, fejedelemség székhelyei voltak. A történelem során Kína jelentősebb fővárosai Luoyang, Changan (a mai Xi'an), Hangzhou, Nanking és Peking voltak. A városok kijelölésekor, alapításakor, akárcsak bármilyen egyéb építkezés alkalmával előzetes számításokat, jóslásokat végeztek. A földjósok voltak hivatva arra, hogy mágikus eszközökkel, és okkult számításokkal felmérjék az adott terület alkalmas voltát, és kijelöljék az építkezés megkezdésének nepját (födjóslás). A hagyományos kínai városok déli tájolásúak és szinte kivétel nélkül négyzetes alaprajzolatúak, amely alak a Földet hivatott jelképezni. A városokat egy külső és egy belső városfal vette körbe (fal). A falakon a négy égtáj irányában elhelyezett kapun lehetett a városba jutni. Ezeket a kapukat éjszaka becsukták és csak hajnalban nyitották ki. A városok egy-egy erényekben gazdag kormányzóját, elöljáróját halála után legendák vették körül. Ezen legendák esetenként arról szóltak, hogy az illető a túlvilágról segít a városnak és lakosainak. Ezeket a legendás személyeket nem ritkán isteni rangra emelték, és kinevezték őket a város patrónusának. Tiszteletükre templomokat építettek, ahol áldozatokat mutattak be. A történelem során 1500-2000 ilyen városvédő istent (cheng huang shen) jegyeztek fel a krónikák. Egy városnak akár több istene is lehetett. Mindegyiknek megvolt a pontos és gondosan írásban foglalt életrajza. A nép olykor ezeket a városvédő isteneket bódhiszattvának tartotta. A tiszteletükre végzett rítusok és szertartások fontos helyet kaptak a városok lakóinak vallásos életében. A városvédő istenek gyakran bírói szerepkört is elláttak, hiszen úgy tartották róluk, hogy mindenről tudnak, mindent látnak és feljegyeznek, ami a városban történik. Ezért a legfontosabb ügyeket a templomban tárgyalták.