Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

torii

A japán sintoista szentélyek felszentelt területére bevezető utat jelölő díszkapu. Több változata is kialakult, de jellegzetes felépítése a következő: henger alakú oszlop, rajta négyszögletes gerenda, amely mindkét végén túlnyúlik az oszlopokon, alatta pedig egy rövidebb keresztgerenda. A kutatók egy része a toriit az indiai kapuívvel, a toranával hozzák kapcsolatba, amely a buddhizmussal együtt jutott el Japánba, mások pedig a Mandzsúriában és Kínában máshol is fellelhető hagyományos kapukra vezetik vissza az eredetét. A torii szót a „madár” és „ól” megfelelő kínai karakterek segítségével írják és eredetileg tényleg az ún. áldozati kakasok pihenő-, ülőfái voltak a szentélyek bejáratánál.

A legtöbbször piros színre festett toriik nemcsak szentélyek bejáratánál, hanem egyéb helyeken, így például hegyek lábánál is megtalálhatók.

 

Németh Frigyes: A zebegényi Torii

Zebegény látnivalói közé tartozik a Szőnyi Művésztábor fölötti völgyben található japán torii. A völgy a Művésztáboron keresztül közelíthető meg. A táborban található kerekes kút, majd étkező mellett elhaladva az erdőbe vezető út kettészeli a völgyet. Két oldalról öreg gyümölcsfák szegélyezik, tavasszal minden virágba borul, nyár közepétől pedig gyümölcsökkel kedveskednek az erre járóknak. Az út nyílegyenesen vezet át a völgyön. Ha azonban a toriihoz akarunk eljutni, egy enyhe emelkedőn az útról letérve kell felsétálnunk. Ez az emelkedő a későbbiekben visszakanyarodik az erdei úthoz. Ezt a két ösvényt jelképnek is tekinthetjük, mint az előttünk álló lehetséges utakat. A torii alatt állva látjuk a Duna ezüst-kanyarulatát, a határon túli hegyeket…

A torii tulajdonképpen egy út menti szentély, egy olyan kapuzat, amely szimbolikusan elhatárolja az evilági tartományt a kamik, az istenek birodalmától. Az ősi Japánban széles körben használták kapuként, de idővel már csak a sintó szentélyek, császári síremlékek és egy-egy sírhely előtt maradtak meg. Néha találkozhatunk toriikkal erdők szélén, sziklák, vagy kutak mellett is.

A zebegényi toriit hazai harcművészek emelték fogadalmi felajánlásként. 2002 május 11-én, egy esküvő keretein belül, közel százan tettek itt fogadalmat, hogy megőrzik azokat a hagyományos értékeket, amelyeket a család, a házasság, a hűség jelent.

A völgyre mi úgy tekintünk, mint egy szentélyre – a természet szentélyére. Kérjük az erre járót, tartsa tiszteletben a természet templomát!